TISZA 2/3: Mikor fizethetünk euróval? 5 feltétel, amelyből egy sem igaz most
A magyar társadalom jelentős része támogatja az euró bevezetését. Korábban már több alkalommal is készült erre vonatkozó terv: az első Orbán-kormány 2007-re célozta meg az átállást, majd az MSZP–SZDSZ-kormányok is napirenden tartották a kérdést.
A gazdasági mutatók romlása miatt azonban a céldátumokat folyamatosan elhalasztották. 2010 után a második Orbán-kormány még egy ideig 2015 körüli bevezetést említett, később azonban fokozatosan háttérbe szorult az euró gondolata. Ennek eredményeként ma is a forint van forgalomban – így történhet meg, hogy nagyjából 50 eurónak megfelelő összeget tartva még mindig Deák Ferenc néz vissza ránk.
Először a költségvetést kell rendbe tenni
Az euró bevezetésének egyik alapfeltétele az államháztartás stabil állapota, ám jelenleg a helyzet kedvezőtlen. A GDP-arányos költségvetési hiány 2025-ben 4,7% volt, az államadósság pedig 74,6%-on állt. Az eurózónához való csatlakozáshoz ezzel szemben 3% alatti hiány és 60% alatti adósságszint szükséges. Nem meglepő tehát, hogy az Európai Unió túlzottdeficit-eljárást indított Magyarország ellen.
Az Eurostat 2024-es adatai alapján Magyarország 35,3%-os adó/GDP aránya nagyjából megfelel a régiós országokénak: Csehország 35,0%, Szlovákia 35,9%, Lengyelország 37,6%. Ez azt jelenti, hogy nem számítunk alacsony adóterhelésű országnak a környezetünkhöz képest. Az uniós átlaghoz (40,4%) képest viszont mintegy öt százalékpontos lemaradásban vagyunk, ami komoly tényező a költségvetési hiány csökkentésében - olvashatjuk a BankMonitor.hu elemzésében.
Magyarország az EU-hoz képest kevésbé terheli adóval a gazdaságot
Ez azonban egyfajta csapdahelyzetet teremt. Ha az adóbevételek aránya alacsonyabb, a hiány mérséklése elsősorban kiadáscsökkentéssel lehetséges. Egy olyan országban viszont, ahol az állam már most is viszonylag keveset költ oktatásra, egészségügyre és közszolgáltatásokra, ez komoly társadalmi feszültségekkel járna. A beruházások visszafogása sem ideális megoldás, mivel ezek a jövőbeni gazdasági növekedés alapját jelentik – növekedés nélkül pedig az adósságráta sem csökken.
5 feltétel, amely nélkül nincs euró
Az euró bevezetéséhez az úgynevezett maastrichti kritériumokat kell teljesíteni. Összesen öt ilyen feltétel van, és jelenleg Magyarország egyiket sem teljesíti.
Infláció – Ez az egyetlen terület, ahol kedvező tendencia látható. 2024 májusában a 12 havi átlagos harmonizált infláció 8,4% volt, miközben a referenciaérték 3,3%. 2026 elejére a havi infláció már 2% alá csökkent. Fontos azonban, hogy nem egyetlen havi adat számít, hanem a 12 havi átlag – ennek ellenére az irány biztató.
Költségvetési hiány és államadósság – A hiány 2025-ben 4,7% volt, miközben 3% alá kellene csökkennie. Az államadósság 74,6%, amely szintén meghaladja az elvárt 60%-os szintet (bár bizonyos esetekben enyhébb megítélés is lehetséges, ha az adósság csökkenő pályán van).
ERM II-tagság – Az euró bevezetése előtt a forintnak legalább két évet kell eltöltenie az ERM II árfolyamrendszerben, amely egyfajta „előszoba” az eurózónához. Magyarország jelenleg nem tagja ennek a mechanizmusnak, a forint árfolyama szabadon mozog. Az Európai Központi Bank 2024-es jelentése szerint az árfolyam ingadozása kifejezetten magas.
Hosszú lejáratú kamatok – A 10 éves államkötvények hozama nem haladhatja meg jelentősen az eurózónás országokét. 2024-ben Magyarországon ez az érték átlagosan 6,8% volt, míg a referencia 4,8%. Ez az eltérés elsősorban az inflációs és költségvetési kockázatok következménye.
Jogi feltételek – Az euró bevezetéséhez a magyar jegybanki szabályozásnak is meg kell felelnie az uniós előírásoknak. Az EKB 2024-es jelentése több problémát is azonosított, többek között a jegybank függetlensége és a monetáris finanszírozás tilalma terén. Vagyis még megfelelő gazdasági mutatók esetén is szükséges a jogi környezet átalakítása.
Mikor lehet ebből magyar euró?
Az euró bevezetése két fő szakaszból áll. Az első egy politikai döntés, amely a csatlakozási szándék hivatalos bejelentését jelenti. A második a gazdasági feltételek teljesítése, amely hosszabb időt vesz igénybe.
Ha egy új kormány elindítaná az ERM II-hez való csatlakozást, akkor legalább két évet kellene ebben a rendszerben tölteni. Ehhez azonban előbb meg kell szüntetni a túlzottdeficit-eljárást, stabilizálni kell a költségvetést, és rendezni kell a jogi feltételeket is. Reálisan nézve a legkorábbi időpont 2029–2030 körül lehetne. A TISZA párt programja is 2030-at jelöli meg céldátumként, ami ambiciózus vállalás, így valószínűbb, hogy Magyarország csak a 2030-as évek elején csatlakozhat az eurózónához.
