Tízből négy munkavállaló egy éven belül felmondana, többségük egy jobban fizető állásért
2022. 05. 27. 10:30
Tízből négy munkavállaló egy éven belül felmondana a munkahelyén, többségük egy jobban fizető állás kedvéért váltana – mutat rá az EY több mint 1.500 munkáltató és 17.000 dolgozó bevonásával készült nemzetközi kutatása.
Felgyorsult a munkaerő elvándorlása a foglalkoztatók kétharmada (68%) szerint. Az új pozíciót keresők leginkább magasabb fizetésért (35%), rugalmas munkavégzésért (32%), illetve a karrierjük előmozdítása érdekében (25%) néznének más lehetőség után. A megkérdezettek 43 százaléka 12 hónapon belül felmondana, közülük is kiemelkednek a fiatalabb korosztálynak számító Y és a Z generáció tagjai, akiknek közel a fele (48%) nyitott arra, hogy tovább álljon. A beosztottak nagy része (42%) szerint elsősorban béremeléssel lehetne elejét venni a munkahelyi fluktuációnak, ezzel azonban csak minden ötödik (18%) munkaadó ért egyet.
„Tovább fokozódhat a munkaerő vándorlás a hazai vállalati környezetben több tényező együttes hatásására. A koronavírus-járvány okozta bizonytalanság miatt az emberek kevésbé mertek állást váltani. Ezek az elhalasztott döntések ma válnak időszerűvé számukra. Sokan át is értékelték az életüket a COVID alatt, és jobban ragaszkodnak például a szabadidőhöz, egy támogató vállalati kultúrához. Utóbbit azonban különösen nehéz volt fenntartani virtuális megbeszéléseken keresztül” – hangsúlyozta Farkas Margit, az EY Személyügyi Tanácsadással foglalkozó területének partnere. „A kérdés az, hogy fel vannak-e készülve a magyarországi cégek arra, hogy még többen, még gyakrabban váltsanak állást. Megvannak-e az eszközeik, rendelkeznek-e a megfelelő céges kultúrával ahhoz, hogy megállítsák a kollégáik elvándorlását, sőt akár előnyükre fordítsák a helyzetet és magukhoz tudják csábítani a legnagyobb tehetségeket” – tette hozzá.
A home office világszintű elterjedésének hatására a foglalkoztatóknak már csak negyede (22%) szeretné, ha a beosztottak a teljes munkaidőt az irodában töltenék. A kollégák döntő többsége (80%) pedig minimum heti két napot dolgozna távmunkában.
A kutatás arra is kitért, hogy egyes vállalatok hogyan voltak képesek a jelenlegi helyzetben is erősíteni a szervezeti kultúrát. Ők ezt leginkább azzal érik el, hogy összehangolják a vezetőik gondolkodását a cég legfontosabb ügyeit és stratégiáját illetően (94%), illetve hibrid munkavégzésre álltak át (90%), valamint nagyobb önállóságot és felhatalmazást adnak a munkavállalóiknak (44%).
A TIM országos munkavédelmi kampányt indít
A munkavállalók és a munkáltatók munkaügyi szemléletformálásának érdekében országos kampány indul július elején - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) Facebook-oldalán szombaton.
Rádiókat vizsgált az NMHH
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 127 rádióadó adatait vizsgálta meg legújabb kutatásában, hogy feltárja a tavalyi év legnépszerűbb előadóit és dalait. A vizsgált rádiók összesen 94 évnyi adást sugároztak 2021-ben, amelynek nagy részét az NMHH is rögzíti - közölte a hatóság szombaton az MTI-vel.
Emelkedtek az ingatlanárak a kiemelt üdülőövezetekben
A hazai kiemelt üdülőkörzetek lakóingatlan- és üdülőpiacain együttesen átlagosan 12 százalékkal emelkedtek a fajlagos árak tavaly az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank kutatásából.
ÁSZ: Hányas osztályzat adható az oktatás minőségére?
Gyermekeink épülésének, fejlődésének biztosítása mindennapi feladatunk. Mesét mondunk, játszunk velük, és óvodába, iskolába kísérjük őket. A köznevelés felelős a gyermekek testi, lelki és értelmi fejlődésének lehető legmagasabb szintű kibontakoztatásáért. Ezért nem mindegy az oktatás minősége, amely közvetlen hatást gyakorol gyermekek és családok életére. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzésében értékelte az ENSZ 4. Fenntartható Fejlődési Célját, amely a minőségi oktatás és az élethosszig tartó tanulás biztosításáról szól. Az ÁSZ az elemzés keretében vizsgálta a nemzetközi, nemzeti és a programszintű indikátorok összhangját, ellenőrizhetőségét. Emellett bemutatja hazánk oktatás minőségének mérése és a lemorzsólódás területén elért eredményeit.
ÁSZ: A nemek közötti esélyegyenlőség valamennyiünk érdeke
Magyarország Alaptörvénye értelmében a nők és a férfiak egyenjogúak, a tanulás szabadsága pedig egyformán megilleti őket. Ugyanakkor tény, hogy a gimnáziumokban és a felsőoktatásban társadalmi arányuknál magasabb a nők részvétele, 54,5 százalék körüli, a pedagógusok körében pedig egyenesen 82 százalékos. Mindeközben, mint az ÁSZ kutatása rávilágít, a közvélekedés erősen megkülönbözteti a lányos és a fiús tulajdonságokat, készségeket. Az általános felfogás szerint nőies tulajdonság például az érzelmi, szociális érettség és a kézügyesség, míg a leginkább férfias tulajdonságok között tartják számon a technikai-műszaki érzéket és a logikát. Vajon milyen következményei vannak, ha ezek és társaik között felborul az egyensúly, és a fontosságban is más megítélés alá kerülnek? Az ÁSZ hazai és OECD statisztikai adatokat is vizsgáló elemzése ennek az ún. „Pink education" jelenségnek az okait, társadalmi, gazdasági következményeit kutatja.
Visszatért az utazási kedv, közel 250 ezer forintba kerülhet az idei nyaralás
Az egy évvel korábbinál jóval többen mennének nyaralni belföldre vagy külföldre az idén. Az idén közel 250 ezer forintot költenének a vakációra átlagosan a nyaralást tervezők - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Ez az összeg lényegében megegyezik a pandémia előtti szinttel. A vakációzók 55 százaléka 100-500 ezer forintos utazási költségvetéssel számol. Döntően a saját jövedelmükből finanszírozzák a nyaralást, a SZÉP Kártyára 28 százalékuk támaszkodik, a családtagoktól pedig 16 százalékuk kap erre a célra támogatást. A K&H összeállításából kiderül az is, hogy a tavalyi évben az egyéni utasbiztosításhoz köthető károkra - egyenként - átlagosan 90 ezer forintot fizetett. Nyaranta a társaság szerint az egyik leggyakoribb utasbiztosítási káresetek közé tartozik a leégéshez és a gyomorrontáshoz köthető orvosi ellátás. Az összeállítás szerint az utazók 21 százaléka köt külön utasbiztosítást, 24 százalékuk a bankkártyás megoldás mellé igényel kiegészítő biztosítást.
Jelentős fejlesztések a CE Glass csoportnál
A CE Glass csoport két ütemben 5400 négyzetméterrel bővítette üzemét Szeged határában, és csaknem megduplázta biztonságiüveg-gyártó kapacitását - tájékoztatta a cég az MTI-t.
Kiderült, hogy kit hallgattunk legtöbbet tavaly a rádióban - Nem meglepő...
Ha magnókazettákon tárolná a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a magyar rádiók 2021-es év adásának hanganyagát, akkor több mint 70 ezer kilométer hosszú kazettaszalagon férne csak el, ennyivel majdnem kétszer lehetne körbe tekerni a bolygónkat. Ekkora mennyiségű hanganyag feldolgozása alapján készült az NMHH kutatása, amelyből kiderült, hogy kik a legnépszerűbb előadók a magyar rádiók játszási listája alapján. Sőt, egy készülő elemzés arra is fényt derít, hogy egészen másokat hallgatunk a rádiókban, mint a zenei streaming szolgáltatók felületein.
Folytatódik a 4iG távközlési üzletágának stratégiai átalakítása
A hazai és a nemzetközi távközlési piacon is meghatározó portfólióval rendelkező 4iG csoport idén tavasszal megkezdte távközlési vállalatainak stratégiai átalakítását és a társaságok integrációját. A folyamat célja, hogy a vállalatok hatékonyabban használják ki a csoporton belüli együttműködési lehetőségeket, illetve az üzleti működés területein jelentkező szinergiákat. A telekommunikációs portfólió integrációs folyamatainak támogatására új csúcsvezetők érkeznek a telekommunikációs vállalatok élére. A 4iG Nyrt. távközlési divíziójának irányítását az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgatójaként Király István veszi át július 1-től, akit a DIGI csoport élén ügyvezetőként Tábori Tamás vált. A 4iG nemzetközi távközlési portfóliójának irányítására új szervezeti egység jön létre tiranai központtal. A 4iG International vezetője Budafoki Róbert, aki az albán és a montenegrói leányvállalatok ügyvezetésért, és integrációs feladataiért felel. Az előzetes bejelentésnek megfelelően magyar távközlési infrastruktúra meghatározó szereplője, az Invitech ügyvezető igazgatója Bőthe Csaba lesz július 1-től, aki Gerald Grace-t váltja a társaságnál.
Guntram Würzberg veszi át az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatói feladatait, Kiss Attilát az E.ON SE alelnökévé nevezték ki
Július 1-től Guntram Würzberg váltja Kiss Attilát az E.ON Hungária Csoport élén. A szakember több mint 25 éve dolgozik a nemzetközi E.ON csoportnál, számos vezető pozíciót töltött be, legutóbb a cégcsoport legfelsőbb szintű jogi vezetőjeként dolgozott. Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport eddigi elnök-vezérigazgatója az anyavállalat felsővezetésében folytatja pályafutását az E.ON SE Vállalati Eszközmenedzsmentért (EAM) felelős alelnökeként.
Emelkedtek az ingatlanárak a kiemelt üdülőövezetekben
A hazai kiemelt üdülőkörzetek lakóingatlan- és üdülőpiacain együttesen átlagosan 12 százalékkal emelkedtek a fajlagos árak tavaly az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank kutatásából. A kiemelt üdülőövezetek közül a Tisza-tónál emelkedtek legnagyobb mértékben a négyzetméterárak 2021-ben, és jelentős volt a növekedés a Mátra-Bükk üdülőövezetben is. A Tisza-tónál ugyanakkor még mindig jóval alacsonyabbak a négyzetméterárak, mint a Balatonnál, amelynek környékén sokan már nem csak a másodlagos, hanem az elsődleges lakásukat vagy házukat vásárolták meg az otthoni munkavégzés terjedésével.
Már a környező országokban is kezd elfogyni a bevethető munkaerő – a Fülöp-szigetekről érkezhet a megoldás a hazai gazdaság egyik legnagyobb problémájára?
Az elmúlt néhány évben elsősorban a termelő szektorban egyre nagyobb számban jelentek meg vendégmunkások, mert sok területen és térségben már lényegében „elfogyott” a bevethető magyar munkaerő. Azonban mára eljutottunk oda, hogy már a környező országokban sem találni megfelelő számban olyan dolgozókat, akik segíthetnének orvosolni az egyre égetőbb hazai munkaerőhiányt. A háború bizonytalanságai pedig még tovább súlyosbíthatják ezt a helyzetet.
Állami nyugdíj külföldről - hogyan kaphatsz külföldi nyugdíjat?
Egyre többen dolgoznak magyarok is külföldön, így joggal merül fel a kérdés: mi a helyzet ilyenkor a nyugdíjjal? Melyik ország fizeti a nyugdíjunkat? Mi van akkor, ha több országban is dolgozott valaki? Ha valaki élete folyamán több uniós országban is dolgozott, elképzelhető, hogy az érintett országok mindegyikében nyugdíjjogosultságot szerzett. Mi a helyzet ilyenkor a nyugdíj-korhatár kiszámításakor? Mennyi ideig kell egy adott országban dolgozni ahhoz, hogy megszerezzük a nyugdíj jogosultságunkat, azaz hány év szolgálati időre van szükség? Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét? Hogyan történik ilyen esetekben a nyugdíj kifizetése?
