Tizenegy év alatt vármegyényit bővült a lakásállomány

2011 és 2022 között valamivel több mint 200 ezerrel nőtt a magyar lakóingatlan állomány és a nyugatra tartás volt a magyarok otthonkeresésének jellemző iránya – ezt mutatják a legutóbbi népszámlálás már nyilvánosságra került eredményei. Az OTP Ingatlanpont elemzője szerint ez a vándorlási tendencia rányomta bélyegét a lakáspiac utóbbi évtizedének jellemző folyamataira is.

Tizenegy év alatt vármegyényit bővült a lakásállomány

Az életkörülmények egyik hasznos mutatója a lakásbőség, ami az otthonok és az ott lakók számát veti össze egy-egy területen. A legfrissebb népszámlálási adatok szerint e szempontból Magyarország „kényelmesebb” hely lett 2011 és 2022 között. Az előző összeírás idejével összevetve, most 334 ezerrel kevesebben osztozunk 203 ezerrel több lakáson. Így a korábbi 442 helyett 478 lakás jut ezer emberre. E mutató növekedése azonban vármegyénként igen eltérő, de még a hasonló számok is igencsak különböző okokat rejtenek. A legkisebb változást a drága és népszerű Pest vármegye mutatja, ahol – szemben az átlagos 36-tal – mindössze 1-gyel nőtt az ezer polgárra jutó otthonok száma. Rögtön utána e sorban a sokkal nehezebb sorsú Szabolcs-Szatmár-Bereg következik a maga 26 darabos lakásnövekményével. Az ellenpóluson a Balaton miatt különösen vonzó Somogy a csúcstartó (+82), míg közvetlen rangsorszomszédja az a Békés vármegye (+63), ahol pedig – az országban egyedüliként – nem nőtt a lakások száma a legutóbbi népszámlálás óta, viszont a természetes fogyás a legnagyobb mértékű volt ezen idő alatt.

Az átlagos háztartásnagyságot vizsgálva, azaz az egy ingatlanra jutó lakosok számában, szintén nagy eltérések figyelhetőek meg az ország egyes területei között. 2022-ben a legtöbben, átlagosan 2,6 fő, Pest vármegyében osztozott egy lakáson, ezt követi Szabolcs-Szatmár-Bereg 2,4, majd Fejér és Komárom-Esztergom 2,3 fővel. A listát Budapest zárja, ahol átlagosan 1,8 fő a háztartások elméleti mérete, de hasonlóan „szellősen” élnek (1,9 fő) a jelentős lakásszám növekedést mutató Somogyban és az elöregedő Békésben is.

Ha külön-külön vizsgáljuk a lakásbőséget alakító két tényező (lakás-, illetve lélekszám) alakulását, akkor beszédesebb képet kapunk az ingatlanpiac évtizedes alakulásáról is.

A vizsgált periódus végére 4,6 százalékkal emelkedett a lakásként használt ingatlanok száma. Ám a vármegyék túlnyomó többségében a lakásszám növekedés elmaradt az országos átlagtól. A lista végén Békés (-0,2%), Borsod-Abaúj-Zemplén (+0,4%), Nógrád (+0,4%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (+0,7%) és Jász-Nagykun-Szolnok (+0,8%) áll. A legjobb eredményt Győr-Moson-Sopron (+11,1%), Pest (+10,4%) valamint Somogy (+10,2%) érte el. Öt százalék felett tudott még növekedni Veszprém, Fejér és Budapest lakásállománya. Az, hogy a lista egyik végén a lakásár szempontjából a legolcsóbb, míg a másikon a legdrágább országrészek állnak, nem igazán meglepő.

Ahogyan Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője magyarázza: ahol van kereslet, ott építenek a beruházók, az új lakások magasabb ára pedig húzza magával a környék használt piaci árait is. A fenti lista két pólusa látványosan jelzi a kereslet országon belüli kelet-nyugati eltolódását is, amit az új otthonukat keresők költözései határoznak meg. 

Mindössze két vármegyének sikerült lélekszám-nyereséggel zárnia a népszámlálási periódust. Ehhez az ország minden területi egységét egyöntetűen sújtó természetes fogyást kellett ellensúlyozniuk a máshonnan beköltözőkkel. A legnagyobb – a népességét 12,3 százalékkal növelő vonzerőt – a főváros „előkertje”, Pest mutatta. Ennek segítségével összességében 10 százalékkal tudta növelni a lélekszámát, ami teljesen harmonizált a lakásállománya 10,4 százalékos gyarapodásával.
Győr-Moson-Sopron kettős gyarapodásához – a lakásszám 11,1 százalékos növekedése mellett – kellett egy jelentős, népességarányosan 7,9 százaléknyi betelepülés is, így jöhetett ki összességében a 4,4 százalékos lélekszám-növekedés. „A győri iparfejlesztések már röviddel a rendszerváltás után megmozgatták a lakásberuházók fantáziáját is – emlékeztet a vezető elemző –, az utóbbi időszakban pedig már a környező falvakban is születnek új településrészek az újépítések nyomán.”

Három további dunántúli vármegye is közel került ahhoz, hogy a lakásszáma (4-6 százalékos) növelése mellett megőrizze korábbi lélekszámát. Ám Fejérben, Komárom-Esztergomban, illetve Vasban a viszonylag jelentős, 3-4 százalékos bevándorlás is csak arra lett elég, hogy az összes népességvesztés ne haladja meg a 2 százalékot.

A vármegyék egy másik csoportjában bár a lakásállomány az átlag felett nőtt, az ott lakók száma jelentősebben csökkent. Ez az ellentmondás legmarkánsabban Somogyban tűnik ki, ahol az előbbi 10,2 százalékkal gyarapodott, míg az utóbbi 7,5 százalékkal csökkent. Valkó Dávid szerint ebben a Balaton, mint befektetési célpont vonzereje mutatkozik meg. „Az itt ingatlant vásárló tömegek nem feltétlenül költöznek a tó mellé, hanem inkább csak második-harmadik lakásnak, nagyrészt befektetésnek veszik az ottani lakásokat, házakat.” Ez a Balaton-effektus – ha gyengébben is, de – élénkítően hatott a veszprémi (lakás: +7%, lakosság: -4,7%) és a zalai (+4,3%, -6,7%) lakáspiacra is.

A vármegyék mintegy harmada korántsem ennyire szerencsés, amennyiben a lakásállományuk az országos átlag alatt növekedett, miközben népességük akár tizedét is elveszítették. Ilyenek: Békés (lakás: -0,2%, népesség: -12,6%), Borsod-Abaúj-Zemplén (+0,4%, -9,8%), Nógrád (+0,4%, -9,8%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (+0,7%, -5,5%), Jász-Nagykun-Szolnok (+0,8%, -7,9%), Heves (+1,9%, -7,4%) és Tolna (+2,1%, -10,2%). Ám a hasonló számaik mögött igen eltérő társadalmi folyamatokat láthatunk.

Például Békésben a legnagyobb (-8,8%, az országos átlag közel kétszerese) a természetes fogyás, amihez az ország második legnagyobb arányú (-3,8%) elvándorlása társul. Már ez is utal az intenzív elöregedésre: a 14 éven aluliak, illetve a 65 éven felüliek aránya itt messze alul-, illetve felülmúlja az országos átlagot. Ezzel szemben az ugyancsak nagyon sok polgárát elvesztő Borsod-Abaúj-Zemplénben a hazai átlag alatti a természetes fogyás (-4,4%), viszont az elvándorlásban országos rekorder a vármegye (-5,4%). Az ott élők korszerkezete – a 14 év alattiak magas, illetve a 65 év felettiek alacsony aránya – szerint ez (Szabolcs-Szatmár-Bereggel versenyben) az ország második-harmadik legfiatalabb vármegyéje. E mutatókban egyértelműen megelőzni csak az a Pest tudta, amely éppen a nagyszámú bevándorlás révén is fiatalodott a két népszámlálás között.

A horvát kormány nem szabályozza tovább az üzemanyagok árát

Horvátország kormánya úgy döntött, hogy a kőolajszármazékok legmagasabb kiskereskedelmi árának meghatározásáról szóló rendeletet a továbbiakban nem alkalmazza, amit a globális piaci trendek alapos elemzésének és nyomon követésének eredményével magyarázott.
2025. 07. 14. 22:30
Megosztás:

Fokozná a kiskorúak védelmét az online térben az EB

Az Európai Bizottság iránymutatásokat tett közzé hétfőn a kiskorúak védelmének fokozására az online térben, valamint bemutatott egy életkort ellenőrző alkalmazást annak biztosítására, hogy a gyermekek és a fiatalok továbbra is élvezhessék az online világ kínálta lehetőségeket, például a tanulást és a kommunikációt, miközben csökken a káros tartalmaknak és viselkedésnek való kitettségük kockázata.
2025. 07. 14. 21:30
Megosztás:

Az első fél évben nőtt az ingatlan adásvételek száma

Idén az év első hat hónapjában az ingatlan adásvételek száma országosan 63 390 volt, ami éves összevetésben 2,8 százalékos növekedés, emellett a hitelpiacon is folytatódott az élénkülés: a hitelezés volumene 23 százalékkal nőtt 2024 azonos időszakához képest - közölte a Duna House hétfőn az MTI-vel.
2025. 07. 14. 21:00
Megosztás:

MNB: jóval infláció felett nőtt a tőkepiaci szereplők, pénztárak, biztosítók forgalma 2024-ben

A magyarországi öngondoskodási, biztosítási és tőkepiaci szektor, valamint a közvetítők egyaránt kétszámjegyű, az inflációt jelentősen meghaladó forgalomnövekedést könyvelhettek el 2024-ben - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel hétfőn.
2025. 07. 14. 20:00
Megosztás:

Giorgia Meloni a kereskedelmi háború veszélyeire figyelmeztetett

A kereskedelmi háború mindannyiunkat gyengébbé tenne a közös globális kihívásokkal szemben - figyelmeztetett Giorgia Meloni olasz kormányfő vasárnap este kiadott közleményében az amerikai elnök vámpolitikai bejelentésére reagálva.
2025. 07. 14. 18:30
Megosztás:

Feltörekvő innováció: öt figyelemre méltó biotech start-up Magyarországról

A hazai biotechnológiai szektor évek óta dinamikus átalakuláson megy keresztül. A nemzetközi versenypályára belépő start-upok már nem csupán kutatásban, hanem konkrét diagnosztikai és terápiás alkalmazásokban is nemzetközi színvonalú eredményeket mutatnak.
2025. 07. 14. 18:00
Megosztás:

18 milliárd forintos közvilágítás-korszerűsítési pályázat indul 5000 lakos alatti településeknek

Hétfőtől pályázhatnak az 5000 lakos alatti települések a helyi közvilágítás korszerűsítésére; a Magyar Falu Program keretében, a Jedlik Ányos Energetikai Program forrásaiból összesen 18 milliárd forint áll rendelkezésre - mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért felelős államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
2025. 07. 14. 17:30
Megosztás:

Indul a nyári szezonális ellenőrzés

Július 15-én, kedden elindul a nyári szezonális ellenőrzés, amelyet az élelmiszerlánc-felügyeletet irányító Tállai András, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára rendelt el - jelentette be hétfői közleményében a minisztérium.
2025. 07. 14. 17:00
Megosztás:

Folytatódhat a fellendülés a budapesti szállodapiacon

Minden előzetes elemzői várakozást felülmúlt a kelet-közép-európai és ezen belül a budapesti szállodapiac teljesítménye 2024-ben. A szektor növekedése idén is folytatódhat, a nemzetközi vendégéjszakák száma az év végére az eddigi rekordév, 2019 szintjét is meghaladhatja - tájékoztatta a CBRE az MTI-t hétfőn.
2025. 07. 14. 16:30
Megosztás:

Ide 30, oda 27

Szóval nem 20, nem 50, hanem most inkább 30 százalékos általános vámot vetne ki Trump az EU-ra augusztus 1-től (na meg Mexikóra is).
2025. 07. 14. 16:00
Megosztás:

Feltörekvő innováció: öt figyelemre méltó biotech start-up Magyarországról

A hazai biotechnológiai szektor évek óta dinamikus átalakuláson megy keresztül. A nemzetközi versenypályára belépő start-upok már nem csupán kutatásban, hanem konkrét diagnosztikai és terápiás alkalmazásokban is nemzetközi színvonalú eredményeket mutatnak.
2025. 07. 14. 15:30
Megosztás:

Több hibát is találtak a rumok ellenőrzésekor

Rumokat vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), egy terméknél jelölési hibát találtak, egynél pedig élelmiszerminőségi probléma miatt intézkedtek a szakemberek; a hivatal mindkét forgalmazóval szemben eljárást indított és csaknem 700 ezer forint bírságot szabott ki - közölte a Nébih a honlapján hétfőn.
2025. 07. 14. 15:00
Megosztás:

Erőteljesen csökkent a BASF negyedéves nyeresége

A vártnál jelentősebben csökkent a Magyarországon is jelen lévő BASF német vegyipari vállalat nyeresége az idei második negyedévben, miközben rontotta idei eredményelőrejelzését - áll a cég honlapján.
2025. 07. 14. 14:30
Megosztás:

Nőtt az ingatlanadásvételek és a hitelezés volumene 2025 első félévében

A Duna House legfrissebb ingatlanpiaci adatai alapján a hazai lakáspiac a nyári hónapok kezdetén is stabil aktivitást mutatott: 2025 júniusában országosan 9 908 lakóingatlan cserélt tulajdonost, ami 6,3%-kal haladja meg a tavalyi év azonos időszakának értékét.
2025. 07. 14. 14:00
Megosztás:

Ismét féltheti állását a Fed-elnök

Jerome Powell Fed-elnök ismét Trump célkeresztjébe került.
2025. 07. 14. 13:30
Megosztás:

Mennyibe kerül a kötelező biztosítás az e-rollerekre?

Idén átlagosan 6500 forintos éves átlagdíj mellett, alapvetően két biztosító termékei közül választanak az elektromos rollerek tulajdonosai – derül ki az Insura.hu biztosításközvetítő portál mikromobilitási eszközökre fejlesztett kalkulátorának adataiból. Az ellenőrzés nehézségei miatt piaci becslések szerint országos szinten csupán az érintett járművek harmada rendelkezik az előírt biztosítással.
2025. 07. 14. 13:00
Megosztás:

3 stresszmentes kriptobefektetési stratégia, amivel nyugodtan alhatsz éjszaka

A kriptovaluta-befektetés nem a gyenge idegzetűek sportja. Egy Bitcoin 2021. november 10-én 67 000 dollárba került, és 2022-ben 16 000-ig zuhant, mielőtt 2025 júliusára elérte a 109 000 dolláros szintet. Aki ezt az utat végigjárta, 62%-os hozamnak örülhet – ha közben nem dobta el a portfólióját ijedtében. Ha te is belevágnál a digitális eszközök világába, de nem akarsz minden árfolyam-ingadozás miatt álmatlanul forgolódni, ez a három stratégia neked szól.
2025. 07. 14. 12:30
Megosztás:

A Stellar (XLM) váratlan áttörése: Lehagyta az XRP-t, és újra reflektorfénybe került

A kriptoközösséget meglepő fordulat rázta meg a napokban: a Stellar (XLM) nemcsak hogy lehagyta az XRP-t árfolyamteljesítményben, de ezzel megszakított egy hónapok óta tartó szoros árfolyamkorrelációt a két token között. A mozgás nem véletlenszerű, hanem technikai és piaci háttérrel alátámasztott rally, amely újraélesztette az érdeklődést a Stellar iránt – és ezzel új fejezet nyílhat az XLM kontra XRP versenyben.
2025. 07. 14. 12:00
Megosztás:

Emelkedtek a hosszú hozamok a fejlett gazdaságok kötvénypiacain pénteken

Az amerikai 10 éves hozama 4 bp-tal 4,39% körüli szintre emelkedett pénteken, Donald Trump elnök utóbbi napokban bejelentett vámfenyegetései tovább fokozták a piaci feszültséget.
2025. 07. 14. 11:30
Megosztás:

A jövő a tokenizált betéteké, nem a stabilcoinoké a Bank of England szerint

A Bank of England kormányzója, Andrew Bailey határozott üzenetet küldött a brit bankszektornak: ne a privát stabilcoinokkal, hanem a tokenizált bankbetétekkel foglalkozzanak. Az üzenet nemcsak iránymutatás, hanem egy új szabályozási korszak nyitánya is lehet – amely gyökeresen átalakíthatja a pénzügyi rendszer digitális jövőképét az Egyesült Királyságban.
2025. 07. 14. 10:30
Megosztás: