Több lábon állt a magyar gazdaság az év elején
A részleteket illetően termelési oldalon a mezőgazdaságon kívüli minden ágazat hozzájárult a növekedéshez. Az ipar 4,9%-kal, ezen belül a feldolgozóipar 4,6%-kal növelte teljesítményét az előző év azonos időszakához képest. Az építőipar hozzáadott értéke 18,3%-kal emelkedett. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke összességében 9,9%-kal nőtt. A legmarkánsabb növekedés a gazdaság azon területein következett be, ahol tavaly a járvány miatt hozott korlátozások a leginkább fékezték az aktivitást: a turizmus teljesítménye 80,8%-kal, a közlekedésé 20,4%-kal, a művészeti, szórakoztató szolgáltatások teljesítménye 14,8%-kal emelkedett.
Felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 11,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 13,2%-kal nőtt éves összevetésben. A külkereskedelemben folyó áron 474 milliárd forint hiány keletkezett. A behozatal volumene nagyobb mértékben (8,3%) nőtt, mint az exporté (5,2%). Az áruforgalomban az import 7,1, az export 2,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a szolgáltatások exportja 23,1%-kal, az importé 15,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. E tekintetben pozitívum, hogy az áruegyenleg hiányát a szolgáltatások újra növekvő mérlege részben ellensúlyozni tudta.
Ami a rövidtávú kilátásokat illeti, május közepéig a gazdaság továbbra is masszív növekedést mutat: a jegybank által közölt magas frekvenciás adatok szerint a második negyedév első felében 7,9% körüli volt a növekedés, ami elsősorban a belföldi keresletnek köszönhető. Ami a kilátásokat illeti, a következő negyedévek az éves GDP-növekedés fokozatos lassulását hozhatják. A megugrott energia- és nyersanyagárak, valamint az ellátási láncok még mindig fennálló feszültségei nehezítik az ipari export kilátásait. Ezeket a negatív hatásokat azonban részben ellensúlyozhatja egyrészt az erős hazai kereslet, amely várhatóan idén is a növekedés fő motorja lesz, másrészt az újra magára találó nemzetközi turizmus. Mindemellett pozitív kockázatot jelenthet az eddig visszafogott külső kereslet vártnál korábbi felélénkülése. Ezek eredményeként a jelenlegi éves előrejelzésünkhöz (4,3%) képest a mostani információk szerint még kedvezőbben alakulhat a hazai konjunktúra, ezért revideálni fogjuk a várakozást. (Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE)
