Több mint 5,5 millió magyar él súlytöbblettel
A legjelentősebb nemzetközi orvosszervezetek önmagában is krónikus betegségként tartják számon az elhízást, mely gyakran túlmutat az egyén kontrollján. Az obezitás ráadásul 200 szövődmény fokozott kockázatával is jár, valamint komoly anyagi terhet jelent az ellátórendszer számára is: nagyságrendileg évi 1400 milliárd forintot. Tekintve, hogy a lakosság körülbelül egyharmada túlsúlyos, közel egynegyede pedig elhízott, Magyarország jelentős népegészségügyi kihívással néz szembe – hívták fel a figyelmet szakorvosok és dietetikusok a Lilly Hungária Kft. kerekasztal-beszélgetésén.
A ma már krónikus betegségnek tekintett elhízás következményei súlyosak mind az egyén, mind a közösség és az egészségügyi ellátórendszer számára is – szögezték le a beszélgetésen a szakemberek, ahol többek között Prof. Dr. Merkely Béla és Prof. Dr. Hosszúfalusi Nóra segítségével járták körbe az obezitással kapcsolatos legfontosabb tényeket és tévhiteket. A népegészségügyi krízis hazánkat kiemelten érinti, hiszen az elhízással élő felnőtt lakosság aránya Magyarországon a második legnagyobb az EU-ban (közel 24%), tehát összességében nagyjából 2,5 millió magyar él jelentős súlytöbblettel (30 feletti BMI érték).
Nem esztétikai kérdés: ítélkezni könnyű, lefogyni nehéz
Testpozitivitás, elfogadás, soványság kultusz – az ideális testsúly megítélése elég gyakran változik az aktuális trendeket és médiaüzeneteket követve, azonban ma már nem lehet kérdés, hogy az obezitás ezen jelentősen túlmutat. Az elhízás közel 200 másik krónikus betegség kialakulásához is hozzájárulhat, mint például a magas vérnyomás vagy a szívkoszorúér-betegség, emellett pedig legalább 13 különböző típusú rosszindulatú daganatos elváltozás kockázati tényezőjeként is ismert.
Fontos megjegyezni, hogy a plusz kilók súlyos terhet jelentenek a mozgásszervrendszernek is, ami számos, akár fogyatékossággal járó megbetegedést okozhat. Az egészségkárosító szövődmények között ugyanakkor kiemelt helyet kap a 2-es típusú cukorbetegség, mely szintén népbetegségnek számít: már a diagnosztizált esetek száma is eléri az 537 milliót globálisan, miközben az anyagcsere-elváltozás a páciensek közel 50%-a esetében nem diagnosztizált.
„Hazánkban a jelenlegi becslések szerint mintegy 1,2 millió cukorbeteg él, az inzulinrezisztencia előfordulása pedig szintén egyre gyakoribb, melyet a 2-es típusú diabétesz előszobájának is tekintenek. Az érintettek száma tehát drámai mértékben nő, ami nagyban köszönhető életmódunknak; a mozgásszegény mindennapoknak és az energiagazdag táplálkozásnak. A mindennapi gyakorlat szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy az inzulinrezisztencia nem oka, hanem következménye az elhízásnak” – mondta el a beszélgetésen Dr. Hosszúfalusi Nóra, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának egyetemi tanára.
Ugyanakkor a túlsúly nem csupán a test állapotát befolyásolja negatívan, hiszen az érintettek döntő része romló mentális és érzelmi jóllétet is tapasztal a plusz kilók következményeként, és ha ez nem lenne elég, szégyenérzettel és bűntudattal, ítélkező pillantásokkal, valamint igencsak kézzel fogható kirekesztéssel is küzdeniük kell a munkahelyeken és a hétköznapokban egyaránt. De vajon tényleg csak jellemgyengeség lenne az obezitás?
Korántsem.
A Lilly Hungária Kft. által szervezett kerekasztal-beszélgetés szakértői hangsúlyozták, a túlsúly kialakulását számos körülmény befolyásolhatja, többek között genetikai tényezők, természeti és mesterséges környezeti hatások, sőt, még az egyén lelki egészsége is. Ezen tényezők változatossága miatt pedig az elhízás gyakran túlmutat az egyén kontrollján, betegenként jelentősen eltérhet, és ez megnehezítheti a fogyás elérését és fenntartását. A lényeg, hogy tenni kell az obezitás ellen a lehető legeffektívebb módon, ami egyénre szabott döntés.
„A legtöbb elhízással élő ember számára az életmód (étrend, testmozgás) megváltoztatása önmagában sokszor nem eredményez elegendő és tartós fogyást: egy átfogó elemzés ugyanis rámutatott, hogy 5 év után a kutatásban résztvevők az eredeti testtömegcsökkenésnek mindössze 23,4%-át tudták megtartani. A küzdelmet azonban semmiképpen sem érdemes feladni, hiszen már a kis mértékű – akár 5%-os – testtömegcsökkenés is mérsékelheti a kapcsolódó szövődményeket és javíthatja az életminőséget, ehhez pedig minden támogatást meg kell adni az érintetteknek” – hangsúlyozta Prof. Dr. Merkely Béla, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora.
Rendszerszintű és terápiás szemléletváltásra is szükség van
A megelőzéssel és az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretterjesztést, illetve a stigmák lebontását célzó társadalmi edukáció mellett az egészségügyi ellátásban tapasztalható egyenlőtlenségek kezelése is rendkívül fontos lenne az obezitás leküzdésében. A probléma rendszerszintű: egy 50 országra kiterjedő felmérés során az érintett betegek arról számoltak be, hogy akadályokba ütköztek a beutalók megszerzésénél, és a számukra kínált terápiás lehetőségek hiányát is megtapasztalták – vagyis a negatív előítéletek nagyban befolyásolják az elérhető ellátás minőségét. Ugyanakkor az, ha az elhízással élő páciensek magukra maradnak az ideális(abb) testsúly újbóli eléréséért folytatott küzdelemben, az nem csak számukra jelent óriási hátrányt, hanem az egész közösség és az egészségügyi intézményrendszer számára is.
A becslések szerint ugyanis az elhízás 2035-ig évente több mint 4 ezer milliárd dollárba kerülhet a globális gazdaságnak, miközben terjedésének megállítása évi 2,2 ezer milliárd USD megtakarítást is eredményezhetne világszerte. Hazánkban az obezitáshoz kapcsolódó költségek összességében elérhetik a GDP 3%-át, ami nagyságrendileg évi 1400 milliárd forintot jelent – vagyis a túlsúly egyben komoly gazdasági teher is. Égető szükség van tehát az elhízásbetegség időben történő diagnosztizálására és a hatékony, bizonyítékokon alapuló, hosszú távú ellátásra, amely megelőzheti a kapcsolódó szövődményeket is. A komplex és korszerű terápiás protokollok ma már magukban foglalják az életmód-terápiát, de szükség esetén különböző gyógyszeres kezeléseket és műtéti beavatkozásokat is. A szemléletváltás sürgető, hiszen Magyarországon az obezitással küzdők aránya évről évre nő, ráadásul egyre több és fiatalabb érintett van, így ha nem lépünk időben, egyre súlyosbodó következményekkel kell számolnunk – hívták fel a figyelmet a szakemberek.
