Több tucat alapanyag már nem kerülhet a gyerekek ételébe a menzán – a menüválasztás és a vitaminpultok is terjednek
Egészségesebb lett a közétkeztetés, és a java még csak most jön
Tavaly februárban módosult a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet. A jogszabályváltozás az 1,8 millió embert kiszolgáló közétkeztetés legnagyobb szegmensét, a gyermekélelmezést érintette leginkább, amelyet Magyarországon naponta 1,2 millió bölcsődés, óvodás és iskolás gyermek vesz igénybe.
A rendelet egyik leglátványosabb változása, hogy a közétkeztetésből kitiltotta a földimogyorót, a dióféléket és a szezámmagot mint allergéneket, valamint a belőlük készült ételeket. Ez több tucat élelmiszert – gabonafélékből készült termékeket, kenyereket, pékárukat, valamint édességeket, kekszeket, müzliszeleteket – érintett. A cél a keresztszennyeződés kockázatának minimalizálása, ami nagyobb biztonságot jelent az allergiás gyermekeknek - magyarázza Feigl Edit, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének szakmai vezetője.
Felére csökken a sóbevitel 2028-ig
A rendelet módosításával a sóbevitelre vonatkozó célértékek is szigorodnak, bár a legalacsonyabb határértékeket csak 2028 szeptemberétől kell kötelezően alkalmazni. Ez alapján az életkortól és a napi étkezések számától függően a 2028-as tanévtől 50-57 százalékkal kell csökkenteni a jelenleg megengedett sóbevitel maximumát. Nem véletlen: a WHO módszertanán alapuló hazai adatok szerint 2019-ben az életév-veszteségek több mint negyede elkerülhető lett volna egészséges táplálkozással.
Feigl Edit szerint a módosított rendelet céljainak maradéktalan megvalósulásához az élelmiszeriparnak is lépnie kell. „Ahhoz, hogy a közétkeztetők tartani tudják a célértékeket, a kenyér, pékáru és a húskészítmények sótartalmát is érzékelhetően csökkenteni kell” - figyelmeztet. Hozzáteszi: „A megoldás nem egyetlen szereplőn, hanem az egészségpolitika, az agrárpolitika és az élelmiszeripar összehangolt együttműködésén múlik.”
2026-tól több ezren A-B menüből választhatnak a 22. kerületi, a budakeszi és a miskolci menzákon is
A módosított rendelet egyik újítása az önkiszolgáló menzák és az országszerte egyre több helyen elérhető A-B menürendszer bevezetése is, amelynek köszönhetően a szülők és a gyermekek előre, online kiválaszthatják a számukra megfelelő menüt. „A választás lehetősége csökkenti az ételmaradék mennyiségét, hiszen a gyermek olyat kaphat, amit szívesen elfogyaszt - ráadásul a menüből repetát is kérhet” - mondja Feigl Edit.
Az A-B menüválasztás lehetősége az idei évtől kísérleti jelleggel Budapesten és vidéken egyaránt terjed a Magyar Közétkeztetők Szövetségének tagjaihoz tartozó menzákon: Miskolcon márciustól a 4045 iskolás fogyasztóból 469 középiskolás és kollégista, szeptembertől pedig a további 3576 általános iskolás is választhat menüt. Budapest 22. kerületében, Budafok-Tétényben 2775, míg Budakeszin 955 iskolást érint majd a rendszer az őszi tanévkezdéstől.
Idén több helyszínen – például a főváros 11. kerületében és Budakeszin is – bevezették az úgynevezett vitaminpultokat, ahol a gyermekek háromféle kínálatból – nyers zöldségekből és gyümölcsökből, tejből vagy savanyított tejtermékekből, illetve savanyúságokból, kevert salátákból – szedhetnek. Az adatok szerint a vitaminpult megjelenésének köszönhetően a zöldség- és gyümölcsfogyasztás a rendeleti előírásokhoz képest mintegy 15 százalékkal növekedett.
Az A-B menü meghozza az étvágyat: 15%-kal kevesebb az ételmaradék
Már a rövid távú statisztikák is azt mutatják, hogy az A-B menüválasztás bevezetésével növekszik az étkezők száma. A Magyar Közétkeztetők Szövetségéhez beérkezett adatok alapján idén februárról márciusra hat miskolci intézményben 3 százalékkal nőtt a helyi menzákon étkező általános iskolás és középiskolás gyerekek, valamint kollégisták száma. „Ráadásul a borsodi megyeszékhely esetében azokon a menzákon, ahol már lehetőség van két menüből választani, az ételhulladék mennyisége idén februárról márciusra átlagosan közel 15 százalékkal csökkent” - mondja Feigl Edit.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy mi történik a ki nem osztott ételekkel, amelyek a levesek 10-14 százalékát, míg a főételek 6-7 százalékát teszik ki. A Magyar Közétkeztetők Szövetségéhez tartozó menzákon fel nem használt adagokat az Élelmiszerbanknak adják át - jegyzi meg a szakmai vezető.
