Tovább erősödnek a fogyasztók jogai 2022-ben is
A közlemény szerint januártól minőségi kifogás esetén a korábbi fél év helyett egy éven át a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a termék hibája a gyártáskor keletkezett vagy a nem rendeltetésszerű használatból ered. A vételárat bizonyos esetekben a szavatossággal érintett termékeknél (ilyenek például a ruhák, a cipők és a 10 ezer forintnál olcsóbb műszaki cikkek) is vissza lehet kérni már az első javítás vagy csere után.
Az árukra és digitális szolgáltatásokra vonatkozó szavatosságnál a korábbi hat hónapról egy évre nő az időszak, amikor a termékkel kapcsolatos minőségi kifogás esetén a vállalkozás oldalán van a bizonyítási teher. A vásárlástól számított egy évig tehát a kereskedőnek kell igazolnia a hiba okát nemcsak hazánkban, hanem - uniós szabályváltozásról lévén szó - az EU teljes területén is. Jelenleg fél év után a fogyasztóra száll át ez a kötelezettség, a jövő évtől újabb hat hónapig az eladó gondja lesz a bizonyítás. Ha kiderül, hogy a termék a nem rendeltetésszerű használat miatt vált működésképtelenné, hibásodott meg, a kereskedő nem köteles azt javíttatni, cserélni - írták.
Magyarországon a szavatossági jogok minden termékre érvényesek, a kötelező jótállás az árucikkek jogszabályban meghatározott szűkebb körére vonatkozik. Idéntől az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére a jótállásköteles termékeknél háromszori javítás után már kötelező a csere. Jövőre a szavatossággal kapcsolatban is megjelenik az a lehetőség, hogy bizonyos esetekben már az első javítást vagy cserét követően visszakérhető a vételár. Erre okot adó körülmény lehet, ha a vállalkozás nem végezte el a cserét vagy javítást, vagy a hiba súlya a szerződés azonnal megszüntetését indokolja - álla közleményben.
A kereskedők önkéntes jótállást vállalhatnak, a piaci gyakorlatban ezt például úgy teszik, hogy már a 8 ezer forintos hajszárítóra is biztosítják a jótállást, vagy a 100 ezer forintnál olcsóbb tévére is megadják a 2 éves garanciát. 2022-től ezen az eddig szabályozatlan területen is a fogyasztók érdekeit védő uniós rendelkezések lépnek életbe. A cégeknek jótállási nyilatkozatot kell kiadniuk tartós adathordozón (például papíron vagy e-mailben), amelynek tartalmaznia kell a jótállásra kötelezett nevét és címét, az áru megjelölését. Ha az adott terméket 3 év önkéntes jótállással reklámozzák, de az átadott jótállási nyilatkozatban csak 2 éves jótállási időt tüntetnek fel, akkor a fogyasztó szempontjából az előbbi számít irányadónak - tették hozzá.
"Az ITM 2021 elejétől alapjaiban újította meg a jótállás-szavatosság 17 éve lényegében változatlan szabályozását. A korábbi egységesen egy évvel szemben a termék árától függően kétszer-háromszor hosszabb lehet a jótállási idő. Egyértelműsítettük, hogy a garanciális ügyintézéshez nem követelhető meg az eredeti csomagolás, lehetővé tettük az elektronikus jótállási jegyek kiállítását. A fogyasztóvédelmi hatóság az év eleje óta ellenőrzi az új előírások betartását. A kereskedők a kezdetekhez képest sokkal jobban teljesítenek az ügyfelek tájékoztatásában, de a jótállási jegyekkel kapcsolatos gyakorlatuk még sok kívánnivalót hagy maga után. A helyes jogalkalmazás megkönnyítése érdekében jótállási jegy mintát készítettünk, amelyet már több mint ezernégyszázan töltöttek le" - idézi a közlemény Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárt.
