Továbbra is a felvásárlási árak alakulása a legnagyobb kihívás a gazdálkodók számára
Az elmúlt évben is számos komoly kihívással kellett szembesülnie a mezőgazdaság szereplőinek. A felvásárlási árak tartós mélyrepülése különösen a szántóföldi gazdálkodást folytató termelőket érinti érzékenyen, és kulcsszerepe van abban, hogy az AgroFeeling felmérésében részt vevő többszáz, többségében (76%) kisebb, 150 hektár alatti területtel rendelkező gazdálkodó 47 százaléka veszteséges évről számolt be.
A mezőgazdasági termelés eredményessége szempontjából a válaszadók 41 százaléka ítélte kifejezetten rossznak, szintén 41 százaléka pedig az átlagosnál gyengébbnek a 2023-as évet. Mindez különösen azért aggályos, mivel már az ezt megelőző évben is 70 százaléknyian nyilatkoztak negatívan eredményeikről. A sorozatos veszteségek elszenvedése különösen a kisebb mezőgazdasági területeket használó gazdálkodók körében érlelheti meg a gondolatot a tevékenység elhagyásával. A KSH 2023-as agrárfelmérésének adatai szerint 3 év alatt 45 ezer agrárgazdaság szűnt meg, ami 19 százalékos csökkenést jelent. Az AgroFeeling felmérés mostani adatai szerint ez a jelenség tovább folytatódhat: azok közül, akiknek negatív tapasztalataik voltak, 9 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy várhatóan abbahagyják a gazdálkodást. 35 százalék kényszerűen változtat, vagy visszafogja a tevékenységét, miközben 56 százalék a korábban megszokott módon folytatja tovább a tevékenységét.
Kevés a forrás újabb gépekre
Az újabb szűk esztendő világosan tükröződik a gazdálkodók újabb gépek beszerzésére vonatkozó terveiben is. A következő 12 hónapban mindössze a gazdálkodók 20 százaléka tervez ilyen jellegű beruházást. Mindez korántsem jelenti azt, hogy jelenleg már rendelkezésre áll a megfelelő géppark: ezt mindössze a válaszadók 18 százaléka állítja. A fennmaradó 62 százalék azért nem költ újabb gépekre, mert jelenleg nincsen elegendő forrása hozzá.
Mi tartanak a termelők a legnagyobb kihívásnak?
A felmérés válaszadói szerint messze a legnagyobb kihívás a felvásárlási árak alakulása, 85 százaléknyian jelölték ezt meg valódi nehézségnek a gazdálkodásukat érintően. A költségek emelkedése (gépek, inputanyagok drágulása) szintén nehézséget jelent a többség számára, 51 százaléknyian tartják ezt problémának. Továbbra is sokan tartanak az új támogatási rendszertől, az ahhoz kapcsolódó adminisztrációs nehézségektől: tavalyhoz hasonlóan ez idén is a válaszadók 48 százaléka számára jelent komoly kihívást.
A kihívások óhatatlanul alkalmazkodást, változtatási kényszert jelentenek. A többség (55%) az új támogatási rendszer által megkövetelt változtatások bevezetésére koncentrál. A felvásárlási árak alacsony szintje miatt 29 százaléknyian tervezik átalakítani a vetésforgót, ők más növényeket is kipróbálnak az eddig megszokottakon kívül.
Az éghajlatváltozás miatt 17 százaléknyian az öntözés lehetőségének kialakítását tervezik legalább a területüknek egy részén. A technológia fejlesztésében, a precíziós megoldások alkalmazásában 13 százalék gondolkodik.
Nagy érdeklődés övezi az AÖP-öt
Bár az Agro-Ökológiai Programmal kapcsolatban (AÖP) továbbra is megfogalmazódnak különböző félelmek (elsősorban a nagyobbaknak kedvez, túl sok a kapcsolódó adminisztráció stb.), ennek ellenére a válaszadók körülbelül háromnegyede jelezte azt, hogy 2024-ben részt vesz az AÖP-ben. A kimaradó gazdálkodók kétharmada tavaly sem vett részt, egyharmaduk 2023-ban kipróbálta, ám idén már nem fog részt venni.
Az AÖP szántóföldi kultúrát érintő részében minimum két pont értékben kell vállalásokat tenni, hogy az adott gazdálkodó megfeleljen a feltételeknek. A válaszadók legnagyobb arányban, 41 százalékban a növénytermesztés diverzifikációját (1 pont), illetve a mikrobiológiai készítmények alkalmazását (2 pont) említették, de jelentős súllyal, 20 százalék feletti arányban szerepelt a forgatás nélküli talajművelés (2 pont), a méhekre veszélyes szerek használatának tilalma (1 pont), a karbamid műtrágya használata (1 pont), valamint a talaj/növénykondicionáló szerek használata (1 pont) is.
