Továbbra is a fogyasztás támogatja a magyar növekedést
A gazdasági növekedés szerkezete lényegében a vártnak megfelelően alakult. Felhasználási oldalról nézve a növekedés hajtóereje a háztartások fogyasztása maradt. A háztartások fogyasztási kiadásai 5 százalékkal, a háztartások tényleges fogyasztása pedig 4,5 százalékkal nőtt éves szinten. A beruházási fordulat azonban továbbra sem érkezett el.
A beruházások visszaesése ugyanis folytatódott, bár legalább enyhült a visszaesés mértéke. A bruttó állóeszköz-felhalmozás negyedéves szinten így 1,9 százalékkal, éves szinten pedig 7 százalékkal csökkent. Ami a külkereskedelmi folyamatokat illeti, az export éves szinten 0,9 százalékkal csökkent, míg az import 4 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében így elég jelentős mértékben, 3,4 százalékponttal visszafogta a gazdasági teljesítményt.
A termelési oldalt nézve az ipar teljesítménye 3,3, azon belül a feldolgozóiparé 4,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. Nem volt meglepő a mezőgazdaság visszaesése sem, éves szinten 11,4 százalékkal. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke viszont együttesen 1,3 százalékkal emelkedett.
A második negyedéves gazdasági teljesítmény ismeretében kisebb mértékben tovább korrigáltuk lefelé a 2025-ös növekedési előrejelzésünket - a korábbi 0,8 százalékról 0,5 százalékra. Óvatosságra intő egyelőre, hogy az ipar rövid távú kilátásai továbbra sem igazán javulnak, és a nagy beruházások termőre fordulásának időszaka tovább késik.
Részben emiatt nőnek a bizonytalanságok a munkaerőpiacon is. Ennek ellenére a háztartások fogyasztásának növekedést támogató szerepe megmaradhat, és ez elkövetkező negyedévekben – zömmel a kormányzati intézkedések nyomán – akár erősödhet is. Biztató jel lehet az augusztusi bizalmi indexek javulása is.
2026-ra továbbra is látunk esélyt a pozitív fordulatra. Az EU és az USA között megszülető vámmegállapodás hatására a vámháború okozta bizonytalansági faktor valamelyest enyhült. Ez párosulva a német gazdaság várt élénkülésével ismét növelheti a magyar exporttermékek iránti külső keresletet, ami lassan a várva várt beruházási fordulatot is elhozhatja. (Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző, ERSTE Bank)
