Továbbra is alacsonyabbak a hitelkamatok az inflációnál. De mit jelent ez?

A KSH adatai alapján 2023. februárjában 25,4 százalék volt az infláció, ez minimálisan a januári 25,7 százalékos érték alatt van. Vagyis az MNB várakozásainak megfelelően ha minimálisan is, de mérséklődött az áremelkedés. Az éves 25,4 százalékos drágulás igen magas, amelyben még mindig találni néhány kiugró értéket is. (A tojás 79,2 százalékkal, a tejtermékek 76,2 százalékkal, a vaj és vajkrém 75,1 százalékkal, míg a kenyér 71,1 százalékkal drágult egy év alatt.)

Most, hogy a drágulás minimálisan mérséklődik érdemes a havi adatokra is vetni egy pillantást. Januárhoz képest 0,8 százalékkal emelkedtek az árak. Viszont egyes termékek esetében már árcsökkenést is láthatunk: a margarin 2,2 százalékkal, a sertéshús 0,6 százalékkal, míg a baromfihús 1,5 százalékkal lett olcsóbb, mint egy hónappal korábban. Éves szinten ezek a termékek még mindig jelentős mértékben drágultak, ugyanakkor a januári extra magas árakhoz képest már mérséklődés tapasztalható.

Miért érdemes a hitelkamatokat összehasonlítani az inflációval?

Az infláció februári értékétől messze elmaradnak a hitelkamatok. A Bankmonitor lakáshitel kalkulátora alapján a legolcsóbb lakáshitel – 20 millió forint hitelösszeg, 20 éves futamidő, 10 éves kamatperiódus és 600 ezer forint jövedelem mellett – 8,10 százalékos kamat mellett már elérhető. Ilyen feltételek mellett a legdrágább lakáshitel kamata 9,60 százalék.

Személyi kölcsönt természetesen valamelyest drágábban kapunk: 600 ezer forintos jövedelem mellett 7 millió forint kölcsönösszeg után 7 éves futamidőre  10,37 és 15,99 százalék kamatot kell fizetnünk attól függően, hogy melyik bankot választjuk.

Ezek alapján látható, hogy a lakossági hitelkamatok tényleg érdemben elmaradnak az inflációtól. De mit jelent mindez?

A negatív reálkamat – így nevezik azt, ha a kamat az inflációtól elmarad – azt jelenti egy hitelnél, hogy a kölcsön összegének aktuális vásárlóértéke magasabb, mint a kamatokkal növelt összegnek, amit a banknak visszafizetünk.

Mit árulhat el mindez nekünk? Azt, hogy a gyűjtögetésnek mi lehet az „ára”. Ha hitelfelvétel helyett megpróbáljuk inkább később a saját megtakarításunkból megfinanszírozni a kinézett áru megvásárlását, akkor a termék vételára érdemben emelkedhet. A jelenlegi kamatkörnyezet ez a lépés azt eredményezi, hogy összességében a vételár emelkedése miatt többet kell kifizetnünk az adott termékre, később, mintha most hitelből vásárolnánk meg azt.

Érdemes azonban alaposan megvizsgálni minden szempontból ezt az állítást:

-Először is a már ismert infláció egy múltbeli adat, míg a hitelkamatok a kölcsön futamidejére – vagyis jellemzően az elkövetkező időszakra – érvényesek. Érdemes tehát az inflációs várakozásokat összehasonlítani a hitelkamatokkal.

-A drágulás mértéke jellemzően rövid távon ismert – még előrejelzési szinten is -, a hitelkamatok a jelenlegi piaci környezetben jellemzően hosszú távon ismertek. Vagyis egy nagyon rövid távra érvényes adatot hasonlítunk össze egy hosszú időre fix értékkel.

-Az infláció az általános drágulást mutatja, míg a hitelek nagy részét jellemzően egy adott célunk megfinanszírozására igényeljük. (Például egy lakáshitel igénylésekor a érdemes lehet a kamatot a lakásárak alakulásával összevetni.)
Mindezen szempontokat figyelembe véve is lehet olyan élethelyzet, amikor a hitelfelvétel pénzügyi előnnyel járhat a jelenlegi áremelkedés mellett.

Példa: most, vagy később vegyünk új autót?

Nézzünk meg egy konkrét életszerű példán keresztül mit is jelent az, hogy a hitelkamatok nem érik el az infláció mértékét. Tegyük fel, hogy egy új autót szeretnénk vásárolni, amelynek vételára jelenleg 10 millió forint. Jelenleg 3 millió forint önerővel rendelkezünk, a maradék 7 millió forintot autóhitelből tudnánk megfinanszírozni. Alternatív lehetőségként felmerülhet, hogy két évet várunk, addig gyűjtünk és akkor a teljes vételárat ki tudjuk fizetni a saját megtakarításunkból.

Nézzük meg a két esetet önállóan:

-Jelenleg 7 millió forint kölcsönre lenne szükségünk, ezt finanszírozzuk meg 2 éves futamidejű személyi kölcsönből, a legolcsóbb ajánlat kamata 10,37 százalék. A hitelre havonta 324 678 forintot kellene fizetni, vagyis két év alatt összesen a kölcsönre  7 792 272 forintot kell visszafizetnünk. Az autóvásárlás teljes költsége 10 792 272 forint lenne.

-A két éves kivárás esetén szembesülnünk kell az árak emelkedésével. Az elmúlt évben az új autók ára a KSH adatai alapján 23,9 százalékkal drágultak. Ez az adat kiinduló alapnak jó, azonban a jövőre nézve nem árul el semmi biztosat. Kérdés, hogy a chip hiány, az új autók hiánya, az alapanyagok drágulása még meddig maradhat fent. A Bankmonitor szakértői a kalkuláció során abból indultak ki, hogy az új autók ára az MNB által várt éves átlagos áremelkedésnek megfelelően drágul. Vagyis az első évben 17,3 százalékkal, míg a második évben 3,4 százalékkal kell majd többet fizetni az új személygépjárművekért. Ez azt is jelentené, hogy a 10 millió forintos autóért két év múlva 12 128 820 forintot kellene kifizetnünk. Természetesen a 3 millió forintos megtakarításunk értéke is emelkedhet. Például a 2030/I PMÁP-ba fektetve két év múlva nagyságrendileg 4 millió forintot ér. A vásárláshoz a 4 millió mellé még 8 128 820 forintra lenne szükség.

Ha a hitel törlesztőrészletét havonta félre tudjuk tenni, akkor 7 792 272 forintunk lenne két év múlva. Ezt még ki kéne pótolnunk 336 548 forinttal azért, hogy a kinézett autót meg tudjuk venni. Ez a durván 330 ezer forint lenne annak az ára, hogy kivártunk és nem vettük meg azonnal az autót hitelből.

Természetesen egy inflációs várakozás alapján számoltuk ki, hogy megéri-e pénzügyileg a hitelfelvétel. A saját várakozásunk is befolyásolhatja a döntést: ha azt gondoljuk ennél nagyobb lesz a drágulás, akkor még jobban járunk az azonnali vásárlással. Ha viszont azt feltételezzük, hogy az áremelkedés gyorsabban mérséklődik, akkor a kivárás lehet a jobb döntés.

Segítségképpen a Bankmonitor szakértői kiszámolták, hogy hol lenne az a határpont, amikor mindegy lenne pénzügyileg, hogy kivárunk-e a vásárlással. Ha mindkét évben 8,6 százalékkal drágulna a kinézett autó ára, akkor pénzügyileg azonos helyzetbe kerülnénk az azonnali vásárlással és a kivárással is.

Többször ki lett hangsúlyozva, hogy a fenti példában a két eset pénzügyi hatását mutatjuk be. Emellett viszont mindenképpen célszerű más szempontokat is figyelembe venni. A jelenlegi gazdasági környezetben érdemes mindenképpen átgondoltan dönteni, a nagyobb kiadásokat csak akkor bevállalni, ha a kérdéses árura, termékre mindenképpen szükségünk van.