Továbbra is szigorú az MNB: 18% marad a magyar irányadó kamatláb
Továbbra is szigorú a hangvétel
A megjelent közleményben az MNB megerősítette, hogy a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.
Az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és a kockázatok fokozódása esetén kész megtenni a megfelelő lépéseket. A piaci stabilitás fenntartása és a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. A jegybank kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiacokon megnövekedett bizonytalanság kockázati környezetre gyakorolt hatásait.
Az MNB az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során továbbra is a kockázati megítélésben bekövetkező tartós változásokat veszi figyelembe.
Nem ad devizát az MNB az energia-importhoz
Április 1-től már nem ad devizaforrást az energiaimporthoz a jegybank. Az indoklás szerint az energiapiaci árak elmúlt hónapokban látott csökkenése az energiaegyenleg fokozatos javulását eredményezi, amellyel összhangban érdemben csökkent az energiaimportőr vállalatok devizafedezési szükséglete.
Az eszköz célját, valamint a piaci folyamatok alakulását figyelembe véve a Monetáris Tanács arról döntött, hogy az eszköz 2023. március 31-ig marad elérhető. A Magyar Nemzeti Bank a jövőben is szoros figyelemmel követi az energiaimport fedezéséből adódó devizakonverziók piaci hatásait, indokolt esetben pedig kész az euroeladási eszköz újbóli használatára.
Szükséges a 18%-os kamat
Továbbra is szükséges a 18 százalékos kamat fenntartása. A kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök hangsúlyozta, hogy továbbra is türelmes megközelítés indokolt a monetáris kondíciók alakításában, így az egynapos betéti gyorstendereken továbbra is szükséges a 18 százalékos kamat fenntartása. Kiemelte, hogy a magyar bankrendszer tőke- és likviditási helyzete stabil, többek között a szigorú szabályozásnak köszönhetően.
Itt vannak az új jegybanki előrejelzések
Az MNB ismertette a csütörtökön megjelenő Inflációs jelentés keretszámait. Az idei évben változatlanul 15-19,5 százalék közötti inflációt várnak, a jövő évi várakozást 2,3-3,4 százalékról 3-5 százalékra emelték, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalék közöttit vár az MNB, ekkor érnénk el az inflációs célt. A gazdasági növekedés idén 0-1,5 százalék közötti, jövőre 3,5-4,5 százalékos, 2025-ben 3-4 százalékos lehet, itt nem volt változás.
A tetőzés jeleit mutatja a hazai infláció. Februárban 25,4 százalék volt az éves bázison számított infláció, a kismértékű csökkenés a bázishatásnak tudható be. Az élelmiszerinfláció 43,3 százalékos volt, a háztartási energia ára 49 százalékkal emelkedett. A következő hónapokban lassú csökkenésre számíthatunk, számos napi fogyasztási cikk ára érezhetően mérséklődött, ugyanakkor a szolgáltatások továbbra is támogatják az inflácót, többek között a fővárosi taxi viteldíjak március 6-án emelkedtek 10 százalékkal. Összességében arra számítunk, hogy az idei évben az átlagos infláció 18 százalékos lesz.
(forrás: Equilor)
