Trump kontra Fed: Kamatvágást követel az exelnök, Powell egyelőre kivár
Trump nyomást gyakorol: azonnali 2 százalékpontos csökkentést követel
Az Egyesült Államok korábbi elnöke, Donald Trump ismét élesen bírálta a Federal Reserve (Fed) monetáris politikáját. Június 18-án, alig néhány órával a kamatdöntő ülés előtt Trump sürgette a jegybankot, hogy legalább két százalékponttal csökkentse az irányadó kamatot, mivel szerinte a jelenlegi szint „több milliárd dollárba kerül” az amerikai adófizetőknek.
Trump szerint a kamatcsökkentés enyhítené az államadósság finanszírozásának költségeit, és nagyobb rugalmasságot biztosítana a gazdasági döntésekhez. A Fed elnökét, Jerome Powell-t „alkalmatlannak” nevezte, és azzal vádolta, hogy politikája rontja az USA versenyképességét – különösen Európához képest, ahol az utóbbi időben már tíz kamatvágás történt.
Powell kivár: tartós infláció és vámok okozta nyomás
A Fed ugyanazon a napon bejelentette, hogy nem változtat az irányadó kamatsávon, az továbbra is 4,25%–4,50% között marad. Powell a döntést az inflációs kockázatokkal indokolta, amelyek részben Trump elnöksége alatt bevezetett vámok következményeként jelentkeznek újra.
Bár az infláció 2023-hoz képest csökkent, még mindig meghaladja a Fed által célként kitűzött 2%-os szintet. A munkaerőpiac továbbra is stabil, de a kereskedelmi költségek emelkedése nyomást gyakorol az árakra, különösen rövid távon. Powell szerint „fokozott óvatosság” szükséges, és a nemzetközi folyamatokat is figyelemmel kísérik.
Lehetséges kamatvágás év végéig: minden az infláción múlik
Bár Powell most még nem nyitotta meg az ajtót az azonnali kamatvágás előtt, jelezte, hogy amennyiben az inflációs trendek kedvezően alakulnak, még 2025 vége előtt is sor kerülhet csökkentésre. Az év hátralévő részében még négy FOMC (Federal Open Market Committee) ülés várható, így a piac továbbra is számol potenciális enyhítésekkel.
A befektetők és pénzpiacok mindeközben figyelnek: ha a gazdasági adatok alátámasztják Trump állításait, megnőhet a nyomás Powell-ön és a Fed vezetésén. Az viszont egyértelmű: a kamatpolitika a 2024-es elnökválasztás egyik fő ütközőzónájává válhat.
