Tényleg bevállalja Trump?
Ebben nyilván szerepet játszott Powell múlt heti megnyilvánulása is, amiben inkább szigorúbb hangnemet ütött meg. Szóval a csata folytatódik kettejük között, de tényleg leváltás lesz a vége. Korábban írtunk már erről a lehetőségről, és kifejtettük, hogy Trump igenis megteheti, hogy leváltja Powellt, de akkor szembe kell néznie a piaci büntetéssel.
Hasonló kezdeményezésre volt már példa a múltban is, de az elnökök akkor elálltak a Fed vezetőjének a leváltásától. Ugyanis a lépést követően nagy valószínűséggel olyan mértékű hozamfelárat kellene fizetni az amerikai államadósság finanszírozásáért, amit józan ésszel nem lehet bevállalni.
Szóval Trump emberei most azt vizsgálhatják, hogy van-e olyasvalami (összeférhetetlenség, kötelességmulasztás vagy visszaélés, valószínűleg egyik sem), ami alapján le lelhet váltani. Ha Trump ennek ellenére mégis elmozdítja, akkor a fenti következménnyel kell számolni. Sőt, még akkor is, ha találnak valamiféle okot, ami összhangban van a legfelsőbb bírók korábban megfogalmazott (zárójeles rész) véleményével.
Az amerikai államadósság cirka 36 milliárd dollárra rúg, ebből 28 milliárd az, ami piaci kötvények képében ölt testet. Trump mandátumának végéig ebből cirka 9.200 milliárd dollár adósságot kell megújítani, plusz az addig keletkező költségvetési hiányt, ami 2.000 milliárd dollár körül van.
Szóval összesen mintegy 17.000 milliárd dollárnyi befektetői pénzre lesz szüksége az amerikai allámnak 2028 végéig. Ha csak 10 bázisponttal drágulnak ezek a hitelek, akkor ez évi cirka 17 milliárd dollárral növeli az éves kiadásokat. Ez persze nem hatalmas érték, még a GDP 0,1 százalékát sem éri el, de az is igaz, hogy Powell elmozdítása esetén a felár valószínűleg nem 10 bázisponttal, hanem annak sokszorosával növekedne.
A magasabb hozamok pedig a részvénypiacot is leértékelnék, ami további vagyonvesztést jelente a háztartások számára, ami a nyugdíjmegtakarításaikat is érintené. Az pedig azt eredményezheti, hogy többet takarítanak meg, s kevesebbet költenek. S mivel a GDP cirka 70 százaléka a lakossági fogyasztásból jön, ezért az amerikai gazdaság még jobban megrogyna.
Szóval ez alapján nagy valószínűséggel csak egy Trump féle taktikai húzást, nyomásgyakorlást láthatunk. Viszont az elmúlt hetekben megtapasztaltuk, hogy nem fél őrült és indokolatlan döntéseket meghozni, hogy aztán azokból a 24. órában, vagy annál picit később kifaroljon. Szóval nem lehet kizárni ezt a lépést sem, még ha a valószínűsége elég picinek tűnik is.
Amúgy meg a piacok, mint korábban már többször megbeszéltük, még továbbra sem tekinthetők olcsónak. Szóval egy ilyen újabb félelem tökéltesen alkalmas arra, hogy az árfolyamokra akár további negatív hatást gyakoroljon. S még annak ellenére is, hogy a tegnapi „pánikot” követően ma ismét emelkedni készülnek az amerikai piacok.
