Trump-Orbán: újra lehet magyar–amerikai adóegyezmény?
„Felcsillant a remény arra, hogy hosszabb távon újra legyen egyezményünk az Egyesült Államokkal, ugyanakkor ennek jogi és politikai átfutása bizonyosan időt vesz igénybe” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere. Egy új egyezmény megkötéséhez többlépcsős szakmai egyeztetésre lenne szükség: először a két ország pénzügyi tárcái és adóhatóságai dolgoznák ki a közös szöveget, majd azt mindkét ország parlamentjének ratifikálnia kellene. Magyarország már több OECD-modellre épülő megállapodással rendelkezik, így a technikai háttér adott egy új szerződés előkészítéséhez.
Ha újra életbe lépne egy ilyen egyezmény, az előnyök közé tartozhatna:
1. Adóteher csökkenése: A magánszemélyek és a cégek számára csökkenhetne a kifizetendő adóterhek mértéke, mivel az egyik országban befizetett adók az egyezmény erejénél fogva beszámíthatók lennének a másik országban.
2. Befektetések ösztönzése: Könnyebbé válna a befektetés Magyarországon vagy az Egyesült Államokban, mivel az adózási bizonytalanság csökkenne.
3. Adminisztratív egyszerűsítés: Az adóhatóságok közötti együttműködés javulhatna, egyszerűbbé téve az adóbevallási folyamatokat és az információcserét.
4. Jövedelemforrások védelme: A magánszemélyek számára (pl. munkavállalók, nyugdíjasok) kedvezőbb adózási feltételek jöhetnének létre, különösen a határon átnyúló jövedelmek esetében.
Az egyezmény hiányában mindkét ország önállóan adóztatja a másik fél rezidenseit, ami sok esetben kettős adóterhet eredményez. Az Egyesült Államokból származó jövedelmek – például az osztalék – után 30 százalékos forrásadó vonható le, amelyet Magyarországon csak korlátozottan lehet beszámítani. Emiatt több magyar vállalat és magánszemély más országokon keresztül bonyolítja befektetéseit, ahol érvényes adóegyezmény biztosít védelmet.
„Az egyezmény hiánya csökkenti a befektetői bizalmat és növeli az adminisztratív terheket, így mindkét fél érdeke lenne a mielőbbi rendezés” – tette hozzá Bagdi Lajos.
