Tudatosan tervezik a jövőjüket, és szívesen élnének külföldön a Z-generációs magyar fiatalok

A Z-generáció hosszú távú terveivel kapcsolatban a kutatás feltérképezte a külföldi tanulás vagy munka iránti érdeklődést is. A válaszokból kirajzolódik, hogy a kamaszok 39 százaléka szívesen próbálna szerencsét rövid távon egy másik országban, és ezirányú terveiket szüleik 44 százaléka is támogatná. Az akár végleges kivándorlást a gyermekek valamivel nagyobb arányban tudnák elképzelni (36%), mint a szülők (31%). Ez a hajlandóság az évek múlásával csökken: míg a 15-16 évesek közül tízből négy fiatal költözne örökre külföldre, a 19 éveseknek már csak a harmada tűzi ki ezt a célt maga elé. A felnőttkori emigrációt elutasítók körébemindössze a megkérdezett szülők és gyerekek 25 százaléka tartozik.

Azok a szülők, akik szeretnék, hogy itthon maradjon a gyermekük, a siker egyik legfontosabb fokmérőjének a szakmatanulást tartják (41%), amivel a maradásra szavazó fiatalok 58 százaléka is egyetért. Ezzel szemben azok a felnőttek, akik a gyermeküket akár véglegesen is elengednék külföldre, úgy vélik, hogy a boldogság kulcsa a szabad, kötöttségek nélküli élet (50%), amihez képest elenyésző a családalapítás jelentősége (18%). 

Döntés a jövőről: tanácsok és tapasztalatok alapján könnyebb

Bár tízből mintegy hat szülő és gyermeke stabil jövőképről számolt be a kutatásban, a bizonytalanok aránya is számottevő: tízből három nagykamasz (36%) és négy szülő (44%) nem biztos abban, hogy a fiatalnak van-e konkrét jövőképe. Ennél is borúsabban látja a helyzetet a szülők 33 százaléka, akik szerint gyermeküknek egyáltalán nincs elképzelése a jövőről, bár az érintett fiataloknak csak 22 százaléka gondolja így, 

A kétségek eloszlatását minden harmadik szülő (35%), továbbá tízből négy gyerek (42%) szerint megkönnyítené a pályaválasztási és továbbtanulási tanácsadáshoz való hozzáférés. Emellett a szülők és a gyerekek elsöprő többsége (95% vs. 94%) szerint a legjobb megoldás az lenne, ha nyári munka keretében lehetne minél több szakmát és foglalkozást kipróbálni, továbbá a megkérdezettek 40 százalékának egybehangzó véleménye szerint ideális lenne, ha a fiatalok részt vehetnének különféle, tanulmányi időben megvalósulószakmai gyakorlatokon. 

Miben kell fejlődni? Pénzügyi tudatosságban biztosan

A kutatás adatai szerint a szülők prioritásai különböznek a fiatalok saját magukkal szembeni elvárásaitól. Előbbiek szerint leginkább a kitartásban (51%) kellene fejlődniük gyermekeiknek, akik viszont saját kommunikációs készségüket (48%) tartják legfőképpen fejlesztendőnek a jövőjük szempontjából.

Az adatok a Z-generáció individualista szemléletéről árulkodnak: számukra az alkalmazkodóképesség és az együttműködés fejlesztése jóval kevésbé fontos (35% és 24%), mint az X-generációhoz tartozó szüleiknek (43% és 33%). A fiatalok kreativitásával és megbízhatóságával mindkét generáció elégedett: előbbit mindkét csoportnak mindössze egyötöde, utóbbit pedig csak 15 százaléka sorolta a fiatalok körében fejlesztendő készségek és tulajdonságok közé.

A kutatásból az is kiderült, hogy azon válaszadók, akiknek nincs jövőképe, átlagon felül szeretnének fejlődni problémamegoldásban, kreativitásban, kommunikációs készségben, és a pénzzel való bánásban egyaránt. Akinek viszont van jövőképe, azok átlagon felül tartják fontosnak egy szakma kitanulását (65%).

Az UniCredit "Re-Power Your Future!" oktatási programjának keretében készült reprezentatív felmérés adatai szerint a pénzügyi tudatosságról megegyezik a szülők és a gyerekek véleménye: a pénzügyi ismereteket és ezek bővítését a megkérdezettek csaknem 60 százaléka tartja kiemelt fontosságú, fejlesztendő területnek, ugyanakkor 40 százalék fölött van azok aránya, akik jónak vagy kiválónak tartják a pénzügyekkel kapcsolatos tudásukat.