Túl nagy luxus lenne kivonni magunkat a felelősség alól
"A klímaváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása - az elmúlt öt év 1800 óta zsinórban az öt legmelegebb év volt. A problémával komolyan kell foglalkoznunk, nem csak célszámokon keresztül, hanem konkrét cselekmények mentén. A tabuk kezdenek megdőlni és innentől már politikailag is kezelni kell a témát. Fontos, hogy ez az egész átállás a társadalom által is támogatott legyen, nehogy a társadalom esetleg a változás ellen forduljon" –mondta Steiner Attila.
Az adatokat mindig az 1990-es állapotokhoz viszonyítjuk, ami azért izgalmas, mert a 2050-es klímacélokhoz képest most vagyunk félúton - Európa például 24%-kal csökkentette kibocsátását 1990 óta.Ugyan a kontinens a globális kibocsátás mindössze 8 százalékáért felel és Magyarország ennek mindössze 1%-át teszi ki, mégis túl nagy luxus lenne kivonni magunkat a felelősség alól - figyelmeztetett az államtitkár. Ennek megfelelően hazánkban 1990 óta 32%-kal csökkentettük üvegházhatású gázok kibocsátását. 2030-ra 40% a cél, 2050-re pedig az, hogy nettó klímasemlegesek legyünk - tette hozzá.
Uniós összehasonlításban nagyon magas a szórás az üvegházhatású gázok csökkentése terén. Magyarország a felső harmadban helyezkedik el, a listát pedig Észtország vezeti 64%-os csökkentéssel. Az államtitkár kiemelte, hogy a listán érdemes megfigyelni, hogy azok az országok, akik gyakorta lépnek fel hangosan a klímaváltozás ellen, alig csökkentették a kibocsátásukat, vagy egyenesen növelték is - utóbbiak közé tartozik Ausztria, Spanyolország, Portugália, Írország és Ciprus.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy a hazai klímacélok kapcsán Magyarországon az uniós országok közül először foglalták törvénybe, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet. Ennek keretei között a kormány a hétvégén fogadta el a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát.A stratégia értelmében Magyarország úgy fogja elérni 2050-re a klímasemlegességet, hogy az közben nem fogja veszélyeztetni a gazdaság növekedését.
Az államtitkár három szcenáriót vázolt fel, melyet a stratégia kialakításakor vizsgáltak:
- Az "ölbe tett kéz" lehetőségét, melyben a jelenlegi állapotokhoz képest semmin nem változtatunk a jövőben,
- A "korai cselekvés" stratégiáját, miszerint 2030 után lineárisan indul el egy nagyobb ütemű kibocsátáscsökkentés,
- A "halasztott cselekvés" stratégiáját, mely 2030-ig egyezik az előző úttal, utána viszont annyiban elválik, hogy a kormány megvárná, amíg a fenntartható technológiák olcsóbbá és hozzáférhetőbbé válnak és csak 2040-es évek közepén implementálná őket. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi kettő lehetőség ugyan úgy elvezet a 2050-es klímasemlegességhez, ezért az államtitkár szerint nem is fogalmaznak meg konkrét ajánlást a kettő között (értelemszerűen az első szcenáriót el kell vetni).
A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia zászlóshajó projektjei közé tartozik a klíma- és természetvédelmi akcióterv is. Ez egy 8 pontból álló intézkedéscsomag, mely három csoportra osztható:
- Hulladékgazdálkodás - körforgásos gazdálkodás, megújuló energiatermelés promótálása, Mátrai Erőmű környezetbaráttá tétele.
- Napenergia terjesztése
- A közlekedés elektromossá tétele
Az államtitkár kiemelte, hogy a zöld átállás érdekében a jövőben is folytatni fogják a zöld államkötvények kibocsátását is. Steiner Attila beszélt továbbá a "Fit for 55%" célokról is, mely egy 16 jogaszabálymódosításból álló csomag. Ennek eleme, hogy szeretnék az ETS-rendszert a közlekedési és háztartási szektorra kiterjeszteni.
Az Európai Bizottság még július 14-én mutatta be az új uniós klímacsomagot, amely számos javaslatot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne elérni 2030-ra a korábban kitűzött 55 százalékos kibocsátáscsökkentést. Ehhez számos területen szükséges a szigorítás beleértve a villamosenergia-termelést, a közlekedést, a fűtést és az ipari termelést. Emellett javítani kell az energiahatékonyságot, növelni kell a megújulók részarányát és támogatni az alternatív megoldásokat, mint amilyen a tiszta hidrogén vagy a biomassza. Fontos azonban, hogy a klímasemlegesség elérése egy szociálisan fair átmenet legyen, ahol senkit sem hagyunk hátra mondta el Beatriz Yordi, az Európai Bizottság DG Clima, European and International Carbon Markets igazgatója. A jelenlegi célkitűzések mellett csak 40 százalékos kibocsátáscsökkentést lehetne elérni 2030-ig, így az 55 százalékos cél megvalósításához az ambíciós szint emelése szükséges. A júliusban bemutatott javaslatcsomag az, amelyik megpróbálja egyensúlyba hozni ezt.
A kibocsátáscsökkentés és a klímasemlegesség eléréséhez a gazdaság és a társadalom átalakítása szükséges és fontos egy szociálisan fair átmenet megteremtése, ahol senkit sem hagyunk hátra.
Az új uniós klímacsomag pontjai közül az alábbiakat emelte ki Beatriz Yordi:
- Európai Uniós Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszer (EU ETS): a szén-dioxid-kvóták segítségével lehetővé válik a szennyezés árazása. A rendszer szereplőinek pedig évről évre csökkenteniük kell a kibocsátás mennyiségét, mivel az elérhető kvótaszám is egyre alacsonyabb. A „Fit for 55” javaslata pedig megemelné ezt a csökkentési ütemet 4,2 százalékra. Emellett kibővítenék az EU ETS-t az épületekre és a közlekedésre is, de ez már egy párhuzamos rendszerben futna.
- Erőfeszítés-megosztási Rendelet: az ide tartozó területekre vonatkozó célszámokat is meg kell emelni, hogy elérhető legyen az 55 százalékos célkitűzés. Magyarország esetében a jelenlegi 7 százalékos kibocsátáscsökkentési szintet 18,7 százalékra.
- Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások: ezekre is szükség lesz a célok eléréséhez, és ráadásul csökkentik az energiafüggőséget is. Fontos szerepet kapnak az épületfelújítások is ebben. A megújuló energiaforrások részaránya pedig 40 százalékra emelkedne a villamosenergia-termelésben.
- Tiszta hidrogén és biomassza használatának támogatása, illetve az európai erdők védelme is fontos (LULUCF)
- A belsőégésű autók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére is szükség lesz, illetve az alternatív közlekedési infrastruktúra megerősítésére.
- Azt is kiemelte Beatriz Yordi, hogy az épületek és a közlekedési szektor esetében továbbra is a kibocsátások emelkedése figyelhető meg, így szükséges ennek a trendnek a megfordítása szükséges. Ennek azonban jelentős hatása van a lakosságra is, így az új párhuzamosan futó EU ETS bevételeinek 25 százaléka kerülne az EU új szociális alapjába, amelyből utána kapnának a tagállamok támogatást.
- Végül fontos a karbonvám bevezetése is, amelynek a pilotja 2023-ban indulna el és egyelőre olyan szektorokra vonatkozna, mint a vas, az acél, cement, fertőtlenítőszerek, elektromosság és alumínium.
A célok eléréséhez igen komoly befektetésekre lesz szükség, így a csomag jelentősen növelné az innovációs alap számára elérhető forrásokat többek között. Magyarország mintegy 41 milliárd eurót kapna a klímasemlegesség eléréséhez az EU-tól. Fontos a gazdasági növekedés megtartása mellett elérni a klímacélokat, az EU GDP-je például 60 százalékkal nőtt 1990-2019 között, míg a kibocsátások 20 százalékkal csökkentek. Ez tehát lehetséges Beatriz Yordi szerint.
Évtizedek óta nem látott átalakulás vette most kezdetét, az EU-s és a kormány által vállalt klímastratégia nagy terhet, de egyben lehetőséget is teremt a piac minden szereplője számára. A rövid távú szemlélet egy ilyen volumenű átrendeződésnél már nem működik, minden nap a hosszú távon fenntartható működés kell, hogy a legfőbb cél legyen. De vajon hogyan alakítja át az erőviszonyokat a gyorsan reagálók előnye és a bizonytalanok időhúzása? Mi az iparági nagyvállalatok terve, ha a fenntartható világba passzolva meg akarják tartani, vagy tovább növelni a tekintélyüket? És honnan lesz ehhez forrás? Többek között ezeket a kérdéseket járták körül a Sustainable World 2021 konferencia első szekciójának szakértői.
"Jelenleg nincs egységes mérőrendszer Európában, aminek hatására el lehetne mondani, hogy egy teljesen zöld beruházásról van szó. Ahhoz, hogy zöld finanszírozást szerezhessünk, saját magunknak kellett kidolgozni egy szempontrendszert. Ez a rendszer nemzetközileg ma még gyerekcipőben jár. A szabályozás még nem tart ott, hogy a zöld szempontokat egységesen figyelembe tudjuk venni. Azért fontos a fenntarthatóság, mert a hatásokat már a saját bőrünkön érezzük. Ez már korántsem marketing, sokkal inkább egy elhatározás, a célok kitűzése, amit akciótervekre kell lefordítani. Mi is komoly ESG célokat tűztünk ki, de még az út elején vagyunk. A fenntarthatóság mérésébe azonban tőkét kell tenni, de emellett a bérlők szemléletformálása is fontos. Ennek kapcsán mi is a bérlőinkkel közösen tanuljuk meg az épületeinket fenntarthatóan használni." – mondta el Gereben Mátyás MRICS, a CPI Hungary országmenedzsere.
"Komoly vegyiüzemként a mi energialábnyomunk is jelentős. A Richter idén 120 éves, éppen ezért mi a jövőt nézve is százéves távokon gondolkodunk. A tőke és a részvényes oldalról van egyfajta ESG-nyomás, de a vevők számára továbbra is első a hatásosság, a minőség és a biztonság, a fenntarthatósági szempontok csak ezek után következnek. A zöldítés mindenképp költségekkel jár, a megtérülése nem is mindig mérhető, de például a napelemek esetében igen, ott 5-10 év is érdemi megtérülést hoz. Hosszabb távon viszont így is nagy a jelentősége, így mi is szívesen költünk erre. A zöldítést nem a piac kényszeríti ki, hanem a környezetpolitika és bizonyos piacokon már a vevők. A fenntarthatósággal mindenképp foglalkozni kell, van nekünk is szállítóminősítési rendszerünk, de jelenleg az árnál is fontosabb tényezők – például biztonság, minőség, hatásosság - vannak még a lista tetején a közvetett karbonkibocsátás előtt." – tette hozzá Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója.
"A vállalatokat mindig többféle érdekcsoport vesz körül és pl. fenntarthatósági ès ESG folyamataik is értelemszerűen számos fronton megjelennek. A szabályozói oldal egyre szigorúbb elvárásokat támaszt, de a fogyasztói érdekcsoportban is egyre erősebb a fenntarthatóság iránti igény. Azáltal, hogy ezen érdekcsoportok nagy mértékben befolyásolják pl. a nyereséget, a finanszírozói oldalnak is be kell építenie ezt az értékelésébe.A világ vállalatvezetőinek prioritási listáján az elmúlt 5 évben hihetetlen gyorsasággal került az élre a fenntarthatóság témája, érdemes tehát e terülrtet stratégiai szinten kezelni és felépíteni. Ma még a mérés fogalma e téren kevésbé egységes, nincsenek általánosan elfogadott szabályozások. A piac szereplőinek a saját alaptevékenységük kihívásaival is szembesülnie kell, egy vegyipari cégnek például nyilván nehezebb karbonsemlegessé válni. A beszállítói láncokon keresztüli indirekt kibocsátásra is fontos lenne fókuszálni, azonban itt pl. nagyon nagy az adat- és információhiány. A jövő kihívása, hogy ezeket a sokrétű adatforrásokat hogyan tudja a szabályozói és a piaci oldal összekapcsolni, lánccá alakítani, mindezt a GDPR-ral összeegyeztetve." – emelte ki Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója. A szakértő hozzátette, hogy mindenképpen kell egy stratégia, ami mentén a lehetőségeket ki tudja az adott cég aknázni. Erre többféle EU-s támogatás is rendelkezésre áll, de így is van számos olyan iparág, ahol még ma sincs alternatív technológia pl. a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére.
A mi márkánkat a minőség mellett a fenntarthatóság határozza meg leginkább, ami különösen a fiatalabb korosztályban jelentős. A műanyag csökkentése is része ennek, de a hulladékhasznosításban is komoly eredményeket értünk el. Az eddigi eredmények után viszont meg kell határozni a következő időszak céljait, az ESG a menedzsment számára is fontos. A műanyagkivezetésnek is konkrét költségei vannak, ez nálunk mintegy 800 millió forintot jelentett, mivel a műanyagnál drágábbak a fa és papír evőeszközök. Ennek eredményeként viszont 200 tonna műanyag, többek között 46 millió szívószál, 11 millió fagyiskanál, 2 millió kés és villa váltható ki. Mi viszont csak akkor tudunk zöldebbek lenni, ha ebben a beszállítóink is partnerek." – hangsúlyozta Égi Zsolt, a Progress Étteremhálózat Kft., a McDonald's magyarországi Developmental Licensee Partnerének ügyvezető igazgatója.
