Tűzvédelem vállalati- és középületekben: mit gondol a szaktervező?
A vállalati és közületi létesítményekben ezek a gyengeáramú aktív tűzvédelmi rendszerek elsősorban életvédelmi szerepet töltenek be, de nem elhanyagolható azok vagyonvédelmi szempontú figyelembevétele sem. Mindezeket egyben vetve megfontoltan kell belefogni a rendszerek tervezésébe, illetve azok későbbi kivitelezésébe is.
Móró Tibor Ferenc, a SMARTme biztonságtechnikai vállalat ügyvezetője és egyben tervezési vezetője kérdéseinkre válaszolva összefoglalta, hogyan tudnak az épület tervezői (ide értve az építész tervezőt és a többi szakági tervezőt is) és a biztonságtechnikai szakemberek úgy összhangban dolgozni egymással, hogy (a megrendelőt is beleértve) mindenki elégedett legyen.
„Tűzvédelmi és biztonságtechnikai szaktervezőként az a feladatunk akár egy teljesen új épület tervezésekor vagy akár egy meglévő épület átépítésekor, hogy mérnökeink közreműködésével, az adott épület építészeti, villamos és gépészeti terveivel összhangban álló és megfelelően működő tűzmegelőzési, tűzvédelmi rendszert álmodjunk meg” – mondja Móró Tibor, a SMARTme ügyvezetője.
„Ez sokszor egyszerűnek hangzik vagy annak tűnik, de az ördög mindig a részletekben van…”
A SMARTme Kft. vezetője kiemeli, hogy szolgáltatásuk minden esetben teljeskörű, alapos, és saját mérnök csapattal rendelkeznek, akik rugalmasan tudnak együttműködni az építészekkel, egyéb szakági tervezőkkel, illetve a kivitelezőkkel is.
Hogy pontosan mit is takar egy ilyen projekt esetében a teljeskörű kifejezés, azt Móró Tibor az alábbiakban fejtette ki:
„Jómagunk nemcsak egyszerűen „leadjuk a terveket” a tervezést megrendelő generálépítészmérnök vagy egy generálkivitelező felé, hanem akár tervezői és egyben kivitelezői alvállalkozóként is, a teljes folyamatban részt veszünk a „tervrajzok felett”, majd az építkezésen is. Sőt, a megtervezett, majd megszerelt és átadott rendszert, karban is tartjuk, hiszen mi ismerjük a legjobban az általunk megálmodott rendszer működését, annak vezérlési mátrixát, ami az egész épület tűzvédelmi rendszerére/rendszereire kihatással van. Ennek kapcsán, pl. ha az adott épületben bármiféle belső átalakításra kerül sor vagy egy épületet akár bővítenek, akkor a tűzjelző rendszert is ennek megfelelően kell módosítani, „tovább fejleszteni.” Ezt leginkább az tudja megtenni, aki ismeri az épületet magát és annak belső rendszereit a tűzjelző rendszertől kezdve, a többi kapcsolódó gépészeti és villamos rendszeren át.”
A legkönnyebb és leginkább „szeretett” forgatókönyv az, ha még a tervezési szakaszban kell a tűzjelző rendszert is „megrajzolni”, amelynek ilyenkor kizárólag az épület mérete, a funkciója, az abban esetleg tárolt anyagok mennyisége és/vagy tulajdonságai vagy az abba tervezett személyek száma és cselekvőképességük szabhatnak határt. Ha egy meglévő épületbe kell beilleszteni a jogszabályi előírásoknak is megfelelő tűzvédelmi rendszert, az mindig nagyobb kihívás, árulja el a SMARTme Kft. ügyvezetője.
„Ilyen esetben az épület vagy létesítmény – legyen az irodaház, kórház, üzem vagy esetleg egy műemléki épület – meglévő adottságait kell a lehető legjobban kihasználni, és törekedni kell arra, hogy a tűzjelző rendszer kiépítése ne járjon egy komplett épületátalakítással. Ehhez kreativitás, szaktudás, rendszerismeret és maximális „alkalmazkodóképesség” is szükséges.”
Móró Tibor egy igen fontos gondolattal zárja az interjút:
„Ne feledjük el: a tűzvédelem – annak passzív és aktív védelmi módjai - szinte minden munkahelyként funkcionáló épületben, kötelező elemként vannak jelen, ezért azok elhagyása, nem megfelelő kezelése, karbantartásuk vagy karbantartatásuk elmulasztása súlyos következményekkel jár vagy járhat… Nem éri meg a kockázatot!”
(a kép forrása: Freepik)
