Ügynökségi óradíjfelmérést készített a PR-szövetség
Először készített reprezentatív díjfelmérést a PR-szakmáról a Magyar Public Relations Szövetség. Az anonim megkérdezésben huszonöt PR- illetve integrált ügynökség adta meg nettó listaóradíjait és az egyes tanácsadói kategóriákhoz, beosztásokhoz tartozó jellemző szakmai tapasztalatot. Bár társszakmákban és más európai uniós országokban évek óta készülnek hasonló kutatások, Magyarországon legalább az ezredforduló óta nem készült hasonló. A PR-ügynökségi óradíjak felmérését időszerűvé tette az elmúlt években tapasztalt általános, és különösen az igen jelentős bérinfláció is.
„Több uniós tagországban is láttuk, hogy a nemzeti szövetségek rendszeresen közlik az ügynökségi szektor fő adatait, az óradíjaktól, növekedési rátáktól kezdve, a jellemző bérköltségekig,” mondta Sztaniszláv András, a Magyar Public Relations Szövetség elnöke. „Az elmúlt években, a pandémia és a rendszeres krízishelyzetek, a reputációs kockázatok miatt hazánkban is felértékelődött a PRv-szakma, azonban a tagság visszajelzései alapján ezt nem mindig követik a megbízási díjak, illetve az ügynökséget kereső megrendelők büdzséelképzelései. Ezért fontosnak tartottuk, hogy objektíven felmérjük a nettó listaóradíjakat, segítve az ügynökségek és megbízók párbeszédét a pénzügyi-gazdasági kérdésekről.”
A felmérésben résztvevő ügynökségeket teljes árbevétel és PR-díjbevétel alapján sorolták kategóriákba:
teljes nettó árbevétel alapján: évi 200 millió forintig kis (7 db), 200-500 millió forint között közepes (12 db), 500 millió forint fölött nagy (5 db)
tisztán nettó PR-díjbevétel alapján: évi 100 millió forintig kis (11 db), 100-200 millió forint között közepes (7 db), 200 millió forint felett nagy (7 db)
ügynökségi kategóriákat határoztak meg, a felmérés eredményeit a PR-díjbevétel alapján szegmentálták.
Az MPRSZ első hazai PR-ügynökségi óradíjfelmérésének főbb eredményei:
Az adatok alapján a kis, közepes és nagy ügynökségek nettó listaóradíjai között nincsenek nagyságrendi különbségek, bár látható, hogy a nagyobb ügynökségek magasabb költségszintje (pl. bérek, irodabérlet stb.) jellemzően magasabb óradíjjal is jár. Ezt ellensúlyozhatja, hogy minél nagyobb egy ügynökség díjbevétele, annál jellemzőbb, hogy – az értelemszerűen magasabb létszámon belül – tapasztaltabb munkavállalókkal dolgoznak.
„Ebben az elnökségi ciklusban konstruktív párbeszédet kezdtünk a beszerzőszakma képviselőivel, tulajdonképpen a Szövetség koordinálta óradíjfelmérés ötletét is egy beszerzői megkeresés inspirálta,” tette hozzá Szántó Balázs, az MPRSZ elnökségi tagja, a Noguchi ügyvezetője. „Nemzetközi példáknak megfelelően felmértük a szektor listaóradíjait, és a teljes szakmával megosztjuk a legfontosabb adatokat. Meggyőződésünk ugyanis, hogy ahogy általában a kommunikációban, úgy az ügynökségek hosszú távú fenntartható működését alapvetően meghatározó árazás tekintetében is minden szereplő érdeke a transzparens, őszinte párbeszéd.”
