Ügyvédi munkadíj - Ki fizeti a pernyertes ügyvédjét?

Aki még soha nem pereskedett, az talán magától értetődőnek veszi, hogy a pernyertes fél perköltségeit a pervesztes fizeti. Egy per lezárása után a pernyertes mégis könnyen azzal szembesülhet, hogy a győzelme bizony pürrhoszi volt, és komoly költségei maradnak térítés nélkül. Milyen hatásai vannak a jelenségnek az üzleti életre, és hogyan kezeljük ennek kockázatait? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője osztja meg tapasztalatait.

Ügyvédi munkadíj - Ki fizeti a pernyertes ügyvédjét?

A jelenség oka, hogy egy miniszteri rendelet úgy szól, hogy a „felszámított ügyvédi munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti”: azaz dönthet úgy, hogy a pernyertes fél által ténylegesen kifizetett ügyvédi munkadíjnak csak egy részét hárítja át a pervesztesre. A bíróságok pedig ezzel a kalapáccsal általában minden szögnek látszó tárgyra rá is ütnek.

Az ügyvédi munkadíj szabadpiaci megállapodás eredménye, ugyanakkor önmagában is kiteszi a teljes perköltség meghatározó részét.

Természetesen érthető törekvés, hogy a bíróságok kivételesen belenyúlhassanak a költségviselésbe, például, ha indokolatlanul szélsőséges munkadíjat észlelnek vagy visszaélést sejtenek a háttérben.

A bíróságok azonban egyáltalán nem kivételesen, hanem kifejezetten rutinszerűen élnek ezzel az eszközzel még üzleti perekben is. Olyannyira, hogy az ügyvédek között hírértéke van annak, ha a pervesztes felet a valóban felmerült teljes ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezik. Tendencia az, hogy a bíróságok a piaci mértékű ügyvédi munkadíjakat jelentősen a piaci mérték alatti összegre csökkentik, amivel végső soron a pernyertes felet sújtják.

Milyen indokkal szokta a bíróság csökkenteni a perköltséget?

„A mérséklés leggyakoribb oka az, hogy az ügyvédi munkadíj a vita tárgyához képest túlzott értékűre duzzad” – világít rá Dobos Zoltán, a Jalsovszky ügyvéde. Ilyenkor a bíróság jóval a peres követelés értéke alá kalibrálja a pervesztes félre háruló ügyvédi költséget, és ezt az összeget jelöli meg, mint „indokolt” és áthárítható munkadíjat. A valóságban azonban egy kisértékű, vagy akár vagyoni értékkel nem is bíró ügy összetettebb jogi problémát rejthet, mint egy „soknullás” jogvita, és ezért sokkal nagyobb szakértelmet, időráfordítást, esetleg nyelvtudást, vagy akár csapatmunkát igényelhet. Nem is beszélve arról, amikor a bizonyítás nehézsége miatt húzódik el az ügy. Emellett a vitatott követelés értéke nem is biztos, hogy kifejezi a per valódi tétjét: ez lehet egyéb olyan üzleti ok, esetleg más, függőben lévő követelések sorsa, ami bőven indokolttá teszi az ügyfél részéről, hogy akár jelentősebb összeget is „befektessen” az adott, önmagában kisebb értékű perbe.

A másik gyakori eset óradíjas megállapodásoknál fordul elő. Ilyenkor a bíróság az általa túlzottnak vélt végösszeget úgy csökkenti, hogy az óradíjakat ugyan változatlanul hagyja, de az elszámolt munkaórák bizonyos hányadát „indokolatlannak”, „eltúlzottnak” minősíti, és ezért nem hárítja a pervesztesre. Így látszólag nem az ügyfél és az ügyvéd közötti megállapodásról, hanem az ügyvéd munkatempójáról mond véleményt, a végeredmény mégis ugyanaz. A bíróságok által becsült munkaszükséglet általában messze áll a ténylegesen indokolt munkamennyiségtől. Az ügyvédi háttérmunka jéghegyének legtöbbször csak a csúcsát jelentik a külső szemlélő számára is jól látható (pl. tárgyalóteremben töltött) órák. A háttérben elvégzett előkészítő munka „megtippelése” sokszor életszerűtlen számokhoz vezet.

A „piactorzítás” következményei

„A polgári jog egyes területein - úgymint családjog, vagy öröklési ügyek - természetesen indokolt lehet szociális szempontokat is figyelembe venni. Ugyanakkor, ha a bíróság az üzleti életben is fogni szeretné a piac láthatatlan kezét, az több problémát okoz, mint amennyit megold” – véli Dobos Zoltán ügyvéd.

A bíróságok gyakorlata a pereskedő felekre nézve számos hátránnyal jár. Sok esetben a pernyertes fél milliós összegű veszteséget köteles elszenvedni akkor is, ha teljesen jogszerűen járt el, és végül az derül ki, hogy ő maga a perre egyáltalán nem adott okot. Ez néha odáig vezet, hogy nemhogy nullszaldós, hanem egyenesen ráfizetéses a pernyertesség, ami rontja a polgári per, mint közszolgáltatás „ügyfélélményét”.

A „behajthatatlan” ügyvédi munkadíjak a pernyertes fél saját ügyvédjébe vetett bizalmát is rombolhatják. A bírósági ítéletet olvasva az a meggyőződés alakulhat ki az ügyfélben, hogy az ügyvédje a szolgáltatását túlárazta, ezáltal őt becsapta.

Kisértékű ügyekben jelenleg „fájdalmasabb” megnyerni egy hosszan tartó pert, mint meg sem indítani a pert és a vitás összeget veszteségként elkönyvelni. Ez ahhoz vezet, hogy a kisértékű ügyeket tömegesen kezelő gazdasági szereplők számára (pl. biztosítók, bankok, webshopok) az a racionális „vitarendezési” stratégia, ha senki felé nem tesznek engedményt, hiszen nem igazán kell retorziótól tartaniuk. Nagyon kevesen vállalnak fel egy relatíve kisértékű vitát.

A pernyertes fél „kára” egyben a pervesztes fél „haszna”. Egy pert megelőző szituációban a leendő alperes tárgyalási pozíciója még nagyértékű perek esetén is lényegesen jobb. A leendő alperes nincs motiválva az egyezségkötésre, ugyanis, ha elveszíti a pert, akkor is legfeljebb csak azt kell kifizetnie (persze a saját ügyvédi költségei mellett), amit amúgy is teljesítenie kellett volna. Sőt, azt is csak hosszú hónapokkal, vagy akár évekkel később. Emiatt jelenleg kifejezetten olcsó dolog szerződést szegni.

Hogyan kezeljük a jelenséget?

A pert megelőző tárgyalások során érdemes megbecsülni és „beárazni” a várhatóan meg nem térülő ügyvédi költségeket, végül eszerint alakítani a tárgyalási stratégiát. Bármelyik oldalon is álljunk, ha arra következtetünk, hogy még pervesztesség esetén sem járunk lényegesen rosszabbul, mint az asztalon lévő ajánlattal, akkor nem érdemes hátrányos kompromisszumot kötnünk.

Tervezhetőbbé teszi a perköltséget, ha nem a megbízási szerződésben kikötött munkadíjat, hanem átalányt számítunk fel a perben. A vonatkozó rendelet lehetővé teszi, hogy a vitás érték bizonyos, a rendeletben szabályozott százalékát igényeljük ügyvédi munkadíjként. A rendeletben meghatározott mértéket a bíróságok valóban csak nagyon ritkán, kivételesen csökkentik. Az átalánydíj mértéke ügytípusonként és ügyszakaszonként változó, de akár a teljes érték 5%-át is elérheti. Az átalánydíj értelemszerűen a nagyobb értékű pereknél lehet jó választás a pernyertes szempontjából.

A problémát teljesen kikerülhetjük a választottbírósági eljárással. A választottbírósági eljárásokban általában nem, vagy csak minimális mértékben mérséklik a kért ügyvédi munkadíjat. Ha a felek a szerződésükben választottbíróságnak vetik alá magukat, akkor a pervesztes félnek nagyobb veszteséggel kell számolnia, a pernyertesnek pedig legfeljebb minimális behajthatatlan költségei lesznek. „Érdemes ezért már a szerződéskötés során modellezni azokat az eseteket, amikor perre kerülhet sor. Ha ezekben a várható ügyvédi munkadíj a követeléshez képest jelentős lehet, akkor a választottbírósági kikötés egy pertől függetlenül is együttműködésre, teljesítésre ösztönözheti a feleket” – figyelmeztet a Jalsovszky szakértője.


Visszafogottabb, de stabilabb év jöhet a lakáspiacon a Wekerle Plusszal

Visszafogottabb, de kiegyensúlyozottabb évre számíthat a lakáspiac 2027-ben: a Wekerle Plusz Program szűkebb jogosultsági köre miatt jövőre az ideinél kevesebb, mintegy 120 ezer adásvétel várható, a lakásárak pedig várhatóan nem drágulnak érezhetően gyorsabban az idei 5 százalék körüli ütemnél.
2026. 11. 19. 06:30
Megosztás:

Kevesebb ajándékpénz, több kamatkedvezmény: átalakul a bankok versenye az első lakásvásárlókért

A támogatott lakáshitel mellett a piaci konstrukciókban is egyre több kedvezményt kínálnak a bankok, és azoknak is nyílhat új lehetőségük, akik nem felelnek meg a Wekerle Plusz valamennyi feltételének. A korábbi támogatott hitelprogramok indulásakor megszokott több százezer forintos jóváírások helyett most inkább a kamatkedvezmények, a hitelkombinációk és a banki szolgáltatások együttes igénybevételéhez kötött akciók kerülnek előtérbe – derül ki a money.hu összeállításából.
2026. 11. 19. 06:00
Megosztás:

Megjelentek a legfrissebb kereseti adatok: ekkora hitelre lehet elég az átlagfizetés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2026 szeptemberében bruttó 737 400 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 517 700 forintot ért el. A nettó mediánkereset ennél lényegesen alacsonyabb, 435 600 forint volt. A Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszeg törlesztését teszik lehetővé ezek a jövedelmek a jelenlegi adósságfékszabályok mellett. A számítások szerint a nettó átlagbérből akár 37 millió forint körüli piaci lakáshitel, a Wekerle Plusz keretében pedig a maximális 50 millió forint is beleférhet a jövedelmi korlátba. Személyi kölcsönből a jelenleg jellemző 15 millió forintos maximum is elérhető lehet, megfelelő futamidővel és banki feltételekkel.
2026. 11. 19. 05:30
Megosztás:

A 4iG és a Sentinel Midstream stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az adriai régió kritikus energiainfrastruktúrájának fejlesztéséről

A 4iG Nyrt. és az energetikai infrastruktúra fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozó amerikai Sentinel Midstream LLC 2026. november 18-án Varsóban írt alá előzetes együttműködési megállapodást a P-TEC hetedik miniszteri találkozóján. A kormányzati és iparági vezetők rendszeres fórumának idei rendezvényét az amerikai és a lengyel energiaügyi minisztérium, valamint az Atlantic Council Global Energy Center közösen szervezte. A tanácskozás napirendjén az energiabiztonság és az energetikai beruházási lehetőségek szerepeltek. A megállapodással a 4iG Csoport amerikai iparági partnerrel bővíti augusztusban bejelentett új stratégiai üzletágának nemzetközi kapcsolatait, és az energetikára is kiterjeszti a kritikus infrastruktúrák területén folytatott transzatlanti együttműködéseit.
2026. 11. 19. 05:00
Megosztás:

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó koncessziós joga egy törvényjavaslat szerint

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. 2035-ig tartó dohánykiskereskedelmi koncessziós joga az Országgyűlésnek kedden éjjel benyújtott törvényjavaslat szerint. Az indítvány rendelkezéseinek többsége 2027. június 1-jén lépne hatályba, liberalizálva a piacot.
2026. 11. 19. 04:30
Megosztás:

Meglepő adat! Minden harmadik aktív magyar munkavállaló új állást keres vagy nézelődik a piacon

A munkahelyváltásban gondolkodók közel negyede akár iparágat is váltana, több mint egyötödük pedig inkább másik cégnél, de azonos munkakörben dolgozna tovább. A BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató ügynökség legfrissebb közös kutatási eredményei arra is rámutatnak, hogy a magyar munkavállalók közel hatvan százaléka összességében jól érzi magát a munkahelyén annak ellenére is, hogy a fizetéssel, a béren felüli juttatásokkal és a szakmai előrelépés különböző lehetőségeivel kapcsolatban harminc-negyven százalékuk fejezte ki az elégedetlenségét.
2026. 11. 19. 04:00
Megosztás:

Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: gyógyszerre és élelmiszerre is költhető lesz

Megjelent a Magyar Közlöny szerda esti számában a kormány határozata, amely alapján jövőre bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját.
2026. 11. 19. 03:00
Megosztás:

Elfogadták a törvényt! Akinek a nyugdíja 141.747 Ft alatt van az extra emelést kap

Mennyivel lesz több a nyugdíj januárban? A kormány bejelentése után sokan előveszik az utolsó nyugdíjszelvényt vagy megnézik a bankszámlájukra érkezett összeget, hogy utánaszámoljanak.
2026. 11. 19. 02:00
Megosztás:

Mennyi pénzt vonhat le a végrehajtó a munkabérből 2026-ban?

Nettó 180 ezer forintos fizetésből egy közönséges tartozás miatt legfeljebb 51 203 forintot vonhatnak le. Nettó 500 ezer forintból viszont akár 300 ezer forint is mehet ugyanilyen tartozás törlesztésére. Hogyan lehet ez? Elemzői cikkünkben ezt a témát járjuk körül.
2026. 11. 19. 01:30
Megosztás:

Elfogadták a jogszabályt! Itt a kerítésadó, minden méter kerítés után

A 2015 óta hatályos szabályozás alapján az önkormányzatok olyan adótárgyakra vethetnek ki saját települési adót, amelyek után nem kell központi adót fizetni, és amelyek adóztatását jogszabály sem tiltja.
2026. 11. 19. 01:00
Megosztás:

Elkészült az új turizmusfejlesztési stratégia első munkaváltozata

Elkészült az új, átfogó turizmusfejlesztési stratégia első tervezete, jövőre várhatóan az országgyűlés is elfogadja, és a nagyközönség számára is nyilvános lesz - mondta Csendes Olivér, az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.
2026. 11. 19. 00:30
Megosztás:

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csapon túl Ukrajna felé

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csap határállomáson túl Ukrajna fel - közölte a MÁV csoport szerdán a honlapján közzétett frissítésben.
2026. 11. 19. 00:05
Megosztás:

A munkavállalók harmada keres új állást, vagy nézelődik a munkaerőpiacon egy felmérés szerint

Minden harmadik aktív magyar munkavállaló keres új állást, vagy tájékozódik a munkaerőpiacon, miközben emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, egy esetleges állásvesztésnél nehezebben találnának a képzettségüknek megfelelő állást - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató közös reprezentatív kutatásából.
2026. 11. 18. 23:30
Megosztás:

Újra 90 napra elegendő stratégiai olajtartalékkal rendelkezik Magyarország

Október végére ismét elérte az uniós előírásoknak megfelelő, 90 napnyi import megfelelő szintet Magyarország kőolaj- és kőolajtermék-biztonsági készlete – közölte a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) szerdán az MTI-vel.
2026. 11. 18. 23:00
Megosztás:

Megfosztották mentelmi jogától a lengyel alkotmánybíróság elnökét és helyettesét

Waldemar Zurek lengyel igazságügyi miniszter és főügyész kezdeményezésére megfosztották mentelmi jogától Bogdan Swieczkowskit, az alkotmánybíróság elnökét és helyettesét, Bartlomiej Sochanskit, nem hagyták viszont jóvá Swieczkowski előzetes letartóztatását - közölték szerdán a varsói taláros testület honlapján.
2026. 11. 18. 22:30
Megosztás:

Gajdos László: országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák

Országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák az elmúlt napok esőzéseit követően – jelentette be szerdai Facebook-bejegyzésében az élő környezetért felelős miniszter.
2026. 11. 18. 22:00
Megosztás:

Új működési modelleket kíván a vállalatoktól az átalakuló világpiac

A geopolitikai széttagolódás közvetlenül alakítja a vállalatok működési feltételeit: egyre több területen térnek el egymástól a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai szabályok, miközben az energiaellátás és az infrastruktúra kapacitása egyes nagy energiaigényű beruházások helyszínét és megvalósíthatóságát is meghatározhatja. A cégeknek ezért a világpolitikai kitettséget és a kritikus erőforrások hozzáférhetőségét is számításba kell venniük, hogy biztosíthassák maguknak a megfelelő stratégiai mozgásteret – figyelmeztet az EY-Parthenon legfrissebb geostratégiai elemzése.
2026. 11. 18. 21:30
Megosztás:

Az Országfásítási Programra a kormány 18,2 milliárd forintot fordít 2027 és 2030 között

Az Országfásítási Program a kormány 18,2 milliárd forintot fordít a 2027-2030 közötti időszakban.
2026. 11. 18. 21:00
Megosztás:

Benyújtották az építésügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot

Benyújtották az Országgyűlésnek az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely bevezetné egyebek mellett a Wekerle Plusz lakás-előtakarékossági programot, kiemelt beruházássá nyilvánítaná a Wekerle lakásépítési program projektjeit, és fokozottabban védené a Balaton közvetlen vízparti területeit.
2026. 11. 18. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2026. 11. 18. 20:00
Megosztás: