Új lendületet vett a magyar tengeri konténerforgalom
Az MLSZKSZ 2025. első negyedévi értékelése alapján a magyarországi tengeri konténeres intermodális forgalom a várakozásokat meghaladva, 15,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ez a javulás különösen biztató piaci korrekció a 2023 és 2024 közötti időszakban tapasztalt 13 százalékos visszaesést követően, így a két év átlagában nettó 2,1 százalékos növekedés realizálódott.
A növekedés elsődleges mozgatórugói a magyar gazdaság szerkezeti átalakulásából fakadnak: jelentős szerepet játszott a gyárépítési hullám, valamint a lakossági fogyasztás élénkülése, különösen a Délkelet-Ázsia felől érkező áruk tekintetében. A kilenc, magyar piacon aktív hajóstársaság közül hét társaságnál növekedett a forgalom, míg kettőnél kisebb visszaesés történt – ez a hajóstársasági piac konszolidációjának jele.
Felértékelődik a déli tengeri kapuk szerepe
A részletes irányforgalmi elemzések alapján világosan látszik, hogy a déli importforgalom továbbra is domináns: 51 152 TEU-ról 62 796 TEU-ra nőtt, ami több mint 20 százalékos emelkedést jelent. Ezzel szemben az északi irányú importforgalom enyhén csökkent (11 961 TEU-ról 11 644 TEU-ra). A déli kikötők így az összes tengeri forgalom 72,1 százalékát adták, míg az északi irány 27,9 százalékkal részesedett.
Az északi irányú forgalomban tapasztalható visszafogottság részben annak tudható be, hogy a tavalyi év során kialakított, a Szuezi-csatorna zárása miatt kényszerűen megváltoztatott hajózási útvonalak stabilizálódtak, és az adriai kikötők ismét megerősödtek szerepükben. A korábban kedvezőbb elérhetőségű északi kikötők így veszíthettek némi versenyelőnyükből.
Kedvező díjstruktúra a tengeri szállítás javára
2025 első negyedévében jelentős versenyelőnyt jelentett a tengeri fuvarozás számára, hogy a fuvardíjak jelentősen csökkentek. Míg tavaly a tengeri és selyemúti (vasúti) fuvarozási költségek hasonló szinten mozogtak, idén már a vasúti díjak több mint kétszeresét teszik ki a tengeri áraknak. Ez az árkülönbség az importforgalmat egyértelműen a tengeri szállítás irányába terelte.
Bár az összesített konténerforgalom pozitív képet mutat, az exportoldal teljesítménye továbbra is gyenge. Ennek főbb okai között szerepel az exporttermékek korlátozott versenyképessége a nem EU-s piacokon, valamint az autóipari szektor visszaesése, amely az export-orientált magyar ipar egyik kulcsterülete. A gyenge exportadatok ellenére az MLSZKSZ több hajóstársaságnál is növekedést tapasztalt az északi exportirányban, ami a piac strukturális átrendeződését is jelezheti.
