Új nanooptikai áramköröket és részecskegyorsítási módszereket fejlesztettek magyar kutatók
"A szegedi ELI Lézerközpont fényforrásai és kutatói berendezései olyan egyedülálló kísérletek elvégzését tették lehetővé az elmúlt 4 év folyamán, amelyek jelentős előrelépést jelentenek töltött részecskék gyorsítása vagy nanooptikai áramkörök fejlesztése kapcsán" - számolt be a közleményben a projektről Dombi Péter, a kutatás vezetője.
A kísérleteket az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói kezdeményezték és az ELI nemrég megépült berendezései segítségével hajtották végre. Mint írták, számos fontos anyagi rendszer létezik, ahol kulcsfontosságúak az úgynevezett ultragyors, a másodperc milliomodrészének millárdodrészéig tartó folyamatok. A projekt összes fejlesztése arra épített, hogy megismerjék a különböző anyagi rendszerekben mozgó elektronok folyamatait ezen a felfoghatatlanul gyors időskálán. Az ELKH Wigner FK és az ELI Lézerközpont kutatói ezeket a folyamatokat vizsgálják és irányítják a lézerfény segítségével.
A közlemény szerint a projektben a kutatók jelentős előrelépést tettek a lézerrel gyorsítható negatív ionok esetén is: megépítettek egy olyan kompakt lézeres részecskegyorsítót, amely egyedülálló módon képes negatív töltésű oxigén és szénionok gyorsítására egy mindössze egytized köbméteres vákuumkamrában.
A lézerrel előállított részecskenyalábokat a továbbiakban egészségügyi és ipari alkalmazásokban is szeretnék majd alkalmazni.
A fejlesztések az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont által elnyert 281,8 millió forint pályázati támogatással valósulhattak meg, amelyet a szegedi ELI Lézerközpontban megvalósítható felhasználói kísérletek elvégzésére biztosított a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap - közölték.
