Újabb rozsdaövezetek tűnhetnek el a fővárosban
A 2020-ban meghirdetett rozsdaövezeti akcióterv megvalósításának nyitánya 2021 végén az egykori Láng Gépgyár telkén induló beruházás befogadása volt. A kedvezményezett fejlesztések száma máig csupán hatra nőtt, s ezek is mind a főváros IX., X., XI. és XIII. kerületére koncentrálódnak, pedig eltüntetésre váró rozsdafolt lenne bőven az egész országban. Budapesten 2022. december 31-én közel 3300 ilyen telket tartottak nyilván, elsősorban az átmeneti zónában. A legnagyobb számban Csepelen (998 telek), a budai oldalon a III., a XI. és XXII., a pestin a X., XIII. és XIX. kerületben. Most az ígéri a továbblépés lehetőségét, hogy a kormány áprilisban társadalmi egyeztetésre bocsátotta a rozsdaövezeti rendelet módosításának tervezetét, ami három új akcióterület kijelölését is tartalmazza, egyet-egyet a XI., a XIV. és a XV. kerületben.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a rozsdaövezeti fejlesztések igazi win-win helyzeteket kínálhatnak. Az itteni beruházásokkal eltűnhetnek a felhagyott ipar sebei a város szövetéből. A beköltözők életet, közösséget, fejlődő infrastruktúrát hoznak a lepusztult területre. Ennek hasznát a befogadó terület régi lakói is élvezhetik, hiszen egy jól sikerült revitalizáció húzhatja magával a környék ingatlanárait is. A beköltözők ugyancsak nyertesek, mivel az érvényes szabályozás szerint visszaigényelhetik az itt épülő új lakások áfáját, azaz 5 százalékkal olcsóbban juthatnak az otthonukhoz.
A beruházók számára is előnyös ez a lehetőség: egy-egy helyszínen nagy tömegben építhetnek lakásokat, akár több ütemben is, könnyített szabályokkal, s alacsonyabb fajlagos költségekkel. Ugyanakkor ebben rejlik e fejlesztési forma kockázata is. Ha száz- vagy ezerszámra költöznek be új lakók egy-egy területre az infrastruktúra arányos fejlesztése nélkül, akkor ott ennek közlekedési dugók és túlterhelt közszolgáltatások lehetnek a következményei. Ezzel pedig a fejlesztés nyomán nemhogy javulna a helyiek életminősége és a környék ingatlanjainak az értéke, hanem akár romolhat.
A fővárosi rozsdaövezeti akcióterületek jelenleg tervezett bővítése három, jellegében eltérő területet, illetve beruházást érint. A XI. kerületben, a Fehérvári út – Galvani út – Szerémi út – Barázda utca között egy klasszikus ipari terület kitisztítása és beépítése, Zuglóban az új városközpont kialakítása, míg a XV. kerületben a 2006-ban bezárt egykori Rákospalotai Növényolajgyár területén épülő lakások és kereskedelmi létesítmények kaphatnak rozsdaövezeti akcióterület besorolást. A XV. kerület kiesik a rozsdaövezetekkel leginkább jellemezhető, belső-átmeneti kerületek köréből és a három új terület közül ez, a rákospalotai a legsajátosabb. Egyrészt a gyárat, ami egykor a kerület második legnagyobb munkáltatója volt, s ahol az ország margarin- és olajszükségletének közel kétharmadát állították elő, egy klasszikus kertváros öleli körül.
Másrészt a környéken – szemben Zuglóval vagy Újbudával – elvétve van csak új építés. Ugyan két zöldmezős, többszáz lakásos projekt évek óta vár indulásra, de ma a legnagyobb aktív fejlesztés a kerületben egy mindössze 35 lakásos építkezés.
Mindezek alapján Valkó Dávid úgy véli, hogy ezek a rozsdaövezeti beruházások a XV. kerületben és részben a jellemzően kis, néhány lakásos új társasházakkal jellemezhető Zuglóban újfajta lakáspiaci terméket hozhatnak létre, míg Újbudán inkább az új építések közötti versenyhez járulhatnak hozzá. Ugyanakkor a vevőknek, ha e célterületek valamelyikét vonzónak látják, érdemes számolniuk e lehetőséggel. Bár a használt lakásoknál tavaly megindult az árak olvadása, az új építésűeknél – s ebben ma általában egyetértenek a szakértők – nem érdemes ilyenre várni. Ez pedig az elérhető kedvezményeket tekintve felértékeli az 5 százalékos áfa-visszatérítés lehetőségét is. A fővárosi árakkal és nagyobb, családi méretű lakással számolva, ebből a kedvezményből majdnem kijöhet egy teremgarázs-beálló ára, vagy akár két teljes felszíni parkolóhely is, esetleg egy nagy tároló a család összes kerékpárjának és sporteszközének.
