Újabb sokkhatással szembesülnek az agrár- és élelmiszergazdaság szereplői
A Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 első negyedévében 31,1 pontra csökkent az előző negyedévi 31,7 pontról. Ez az érték hozzávetőleg azonos azzal, amelyet 2020 harmadik negyedévében, a koronavírus-járvány második hulláma idején mutatott a bank agrárpiaci felmérése. A helyzetértékelés minden termékpályán romlott a 48 pontos skálán a 2021 októbertől decemberig tartó időszakhoz képest, ami elsősorban a február óta tartó háború hatásainak tudható be a Takarékbank és az MKB Bank szakértői szerint.
A januártól márciusig vizsgált időszakban alapvetően befolyásolta Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait, az index értéke így továbbra is elmarad az egyensúlyi szintnek tekintett 35-től. A szántóföldi növénytermesztők a tavalyinál akár háromszor magasabb áron jutnak műtrágyához. Ennek oka, hogy rendkívüli mértékben megemelkedett a földgáz ára, ami több helyen a műtrágyagyárak leállásához vezetett.
Az állattenyésztési termékpályákon végbementek az év eleji átárazások, de a magas takarmányárak miatt az áremelések nyomán sem állt helyre a termelés jövedelmezőségi szintje. Az élőállat és az állati termékek átvételi ára 25-40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés azonban a takarmányárak tavalyi emelkedésének beárazását jelenti, a jelenleg tapasztalható energiaár-robbanás hatását jövedelmi szinten még nem fedezi.
Az egyes alapvető élelmiszerekre februárban bevezetett hatósági ár termelői és feldolgozói szinten nem fejtett ki érdemi hatást, az előrejelzéseknek megfelelően inkább egyfajta tartós akcióként érzékelhető a piacon. Az élelmiszerárstop hamarosan lejár, a piaci szereplőket ezzel kapcsolatban elsősorban az foglalkoztatja, meghosszabbítják-e az intézkedést.
Meghatározóak az agrárlogisztikai kérdések, erre még inkább rávilágított az orosz-ukrán háború. Az elemzés szerint jelenleg az előző évi készletek fedezik a világ élelmiszer-szükségletét. A szállítási útvonalak elérése korlátozott és egyre drágább, ami a kapacitások szűküléséhez vezetett. A kínai kikötőkben például a koronavírus-járvány nyomán bevezetett szigorú lezárások miatt jelentős késések tapasztalhatók, az ukrán kikötők a háború miatt nem működnek, a gabona nem tudja elhagyni az országot – emelik ki a bank szakértői. A beszerzési és értékesítési csatornák diverzifikálása lassú folyamat: részben lehetséges az alkalmazkodás, a szűk kapacitások rövid távon azonban nem bővíthetők. Ukrajna a tengeri kikötők lezárására válaszul ugyan elkezdett vasúton exportálni, de az lényegesen lassúbb, mint a tengeri szállítás a megszokott célországokba. Friss hírek szerint a környező országok ugyanakkor segíthetnek az ukrán gabona piacra jutásában.
