Újra 4% alatti az infláció Magyarországon

Májushoz képest 0,1%-kal csökkent a fogyasztói árak szintje, megismételve az előző havi dinamikát. A maginfláció 4%-ról minimálisan ugyan, de visszaemelkedett 4,1%-ra, ugyanakkor arra számítottunk, hogy az árszínvonal alakulása szempontjából kedvezőbb folyamatok inkább a maginfláción kívüli termékkörben következhettek be. Ezt erősíti meg, hogy például a járműüzemanyagok ára havi alapon 3,4%-kal csökkent.

A havi árváltozás részletei alapján az általunk vártnak megfelelően a fogyasztói kosárban 30%-ot meghaladó súlyúélelmiszerek kiadási főcsoportnál 0,3%-os csökkenés következett be, és ugyancsak csökkenés volt a már említett járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19%-os súlyú egyéb cikkek kiadási főcsoportnál, melynek havi mértéke 1,1%-os volt.

A háztartási energiaárak 2,3%-kal jöttek lejjebb (főként a vezetékes gáz 4,6%-os árcsökkenésének köszönhetően), ami immár a harmadik havi csökkenés sorozatban. Az ellentétes oldalon továbbra is a 26%-ot meghaladó súlyú szolgáltatások áremelkedése a meghatározó, ami kifejezetten jelentősnek mondható a havi 1%-ot elérő mértékével (továbbra is jórészt a visszatekintő árazásnak köszönhetően). Ugyancsak 1%-ot emelkedtek júniusban a szeszesitalok és a dohánytermékek árai, de a ruházkodási cikkek 0,3%-os emelkedésével együtt ezt részben szezonális hatások eredményezték.

Kilátások

A dezinflációs folyamat márciust követően megtört ugyan, az infláció azonban továbbra is az MNB inflációs célsávjában maradt, és az elkövetkező három hónapban akár támogatóak is lehetnek a bázishatások az infláció éves mértékének csökkenése szempontjából. Ugyanakkor az üzemanyagok utóbbi időben felgyorsult áremelkedése felfelé irányú kockázatot jelent.

Éves átlagban 3,8%-ra csökkentettük idei inflációs várakozásunkat, mégha szinte biztos is, hogy év végére a jelenlegi szinthez képest érdemben magasabb infláció alakul majd ki. Az ugyanakkor kevéssé valószínű, hogy év végére 5% fölé emelkedjen az infláció éves üteme.

A következő hónapokra az üzemanyagárak alakulásán túl továbbra is a szolgáltatások árának alakulása a kulcskérdés. Az 1%-os havi árnövekedés továbbra is magas ebben a kategóriában, és bár egyre kevésbé indokolható, hogy a tavalyi éves infláció legyen az alapja az árazási döntéseknek, láthatóan nehezen mérséklődik az inflációs nyomás ebben a termékkörben, amit részben az élénkülő belső kereslet is magyaráz.

Ugyanakkor a másik nagy súlyú termékkörben, az élelmiszereknél, azonban a világpiaci árak alakulására is tekintettel inkább lefelé mutató kockázatokat érzékelünk. Összességében a 3,8%-ra leszállított éves átlagos inflációs előrejelzésünk mellett jelenleg nagyjából kiegyensúlyozott kockázatokat érzékelünk.