Uniós szinten is kiemelkedő a hazai állattenyésztés teljesítményének növekedése
A piaci környezet jótékony változásai és a gazdálkodói likviditást fenntartó, illetve a fejlesztéseket finanszírozó kormányzati segítség az idén már jól látható erősödést eredményezett az állattenyésztésben.
Feldman Zsolt ismertette, hogy EU-s viszonylatban Magyarországon 2024 januárja és májusa között a sertés vágásszám tekintetében a 3. legmagasabb, a baromfivágásban szintén a 3. legmagasabb volt a növekedés, a tejfelvásárlás esetében pedig a 4. legmagasabb az uniós statisztikai adatok alapján.
Az élősúlyban számított vágások területén a baromfi esetében több mint 14 százalékos, a sertésvágásoknál pedig 8 százalékot meghaladó növekedés figyelhető meg. A szarvasmarha ágazatban az élőállat kivitel mennyisége 2024 januárja és májusa között jelentősen, majdnem 12 százalékkal nőtt, míg a juhágazatban a hazai statisztikai adatok szerint több mint 25 százalékkal emelkedett.
Az államtitkár szerint az állattartók kedvezőbb gazdasági környezetét jelzi, hogy több ágazatban - a hazai és a külföldi fogyasztás élénkülése mellett - a felvásárlási árak normalizálódtak vagy emelkedtek, párhuzamosan csökkentek a finanszírozási költségek vagy a takarmányárak árszínvonala is.
Feldman Zsolt kiemelte: a kedvezőbb piaci környezet lehetőségeinek kihasználását érdemben segíti az Agrárminisztérium által az elmúlt években megerősített, állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer, valamint a rendszerváltás utáni legnagyobb állattartáshoz kapcsolódó modernizációs program végrehajtása.
A Vidékfejlesztési Program által 2021 óta mintegy 491 milliárd forint jutott az állattartók beruházásaira, valamint a telepek fejlesztésének és megújításának támogatására.
A gazdálkodói likviditás megőrzéséhez járul hozzá a gyepgazdálkodást, takarmánytermelést is folytató gazdaságok számára a 2024 végéig tartó, megnövelt keretösszegű agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás emelt szintű támogatása, vagy a kamattámogatott forgóeszközhitelek rendszere.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában a magyar agrárium fejlesztésére szánt források - a kiemelkedő arányú nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt - minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. Az állattenyésztőknek és -tartóknak számos újabb lehetőség nyílik telepeik korszerűsítésére vagy állatjóléti programokban való részvételre.
Működnek az őshonos fajták megőrzését és a tenyésztésükkel kapcsolatos tanácsadást segítő, vagy a Natura 2000 területekre igényelhető kompenzációs támogatások. Legutóbb 200 milliárd forint keretösszeggel, két új pályázati felhívást hirdetett meg az agrártárca az állattartó gazdaságok fejlesztéseihez kapcsolódóan, melyekkel kisebb és nagyobb léptékű projektek egyaránt megvalósíthatók - emelte ki végezetül az államtitkár.
