Vagyonadót vezetne be a milliárdosoknak Biden
Amerikai lapértesülések szerint a 100 millió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező amerikai háztartások legalább 20 százalékos adót fizetnének a jövedelmük, valamint likvid befektetési eszközeik - például részvények és kötvények - nem realizált értéknövekedése után. Azaz olyan értéknövekedés után, amely egyébként csak a befektetési eszköz eladásakor válna adókötelessé, egyébként pedig "elfekszik" a befektetésben. A Fehér Ház szóhasználatával a nem realizált értéknövekedés megadóztatása "adóelőleg a később kivett nyereség után".
Biden elnök mindezidáig tartózkodott adót kivetni a befektetések fel nem vett, így adózatlanul elfekvő nyereségére, holott pártjában többen is javasolták már a nem csak a jövedelemre, hanem valamilyen formában a vagyonra is kivetett adók bevezetését. Biden elnök azonban inkább a jövedelemadó felső sávjában az adóemelést, a tőkenyereség és a hagyaték nagyobb megadóztatását, valamint a társasági adó emelését szorgalmazta. A "milliárdosok minimális jövedelemadója" nevet viselő új adótétel csak az amerikai háztartások felső egy százalékának az egyszázadára vonatkozna, és a bevétel több mint fele az 1 milliárd dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkezőktől származna.
Azoknak, akik már most is 20 százaléknál többet fizetnek, nem kellene több adót fizetniük, a 20 százalék alatt fizetőknek pedig a jelenlegi adókulcsuk és az új 20 százalékos adókulcs közötti különbséget kellene megfizetniük.
A Fehér Ház Igazgatási és Költségvetési Hivatala és a Gazdasági Tanácsadók Tanácsa idén ősszel végzett becslése szerint a négyszáz amerikai milliárdos család 2010 és 2018 között a jövedelmük után átlagosan valamivel több, mint 8 százalékos szövetségi adókulcsot fizetett, amely alacsonyabb az amerikaiak milliói által átlagosan fizetett adókulcsnál.
A Biden-adminisztráció hivatalba lépése óta a vagyonadó bevezetésének gondolata egyre nagyobb elfogadottságra tett szert demokrata párti körökben, hogy így is forrásokat teremthessenek elő átfogó éghajlat- és szociálpolitikai programjuk finanszírozásához, és hogy ebből a leggazdagabb amerikaiak is "méltányos módon kivegyék a részüket".
A Fehér Ház szerint hatályba lépése esetén az adó a következő tíz évben nagyjából 360 milliárd dollár új bevételt hozna. Maga a 2023-as költségvetési javaslat pedig a Fehér Ház dokumentuma szerint a következő egy évtizedben több mint ezer milliárd dollárral csökkenti a szövetségi hiányt.
A vagyonadó bevezetésének javaslata mindazonáltal tükrözi azokat a politikai realitásokat, amelyekkel a Biden-adminisztrációnak a gazdasági programja finanszírozásához mindenképpen számolnia kell. A vagyonadó bevezetése számos, többek között jogi problémát is felvet. Például azt, hogy egyáltalán alkotmányos-e? Bevezetése esetén felmerül ugyanis annak a lehetősége, hogy a gazdag amerikaiak jogi úton támadják meg.
Steven M. Rosenthal, az Adópolitikai Központ nevű washingtoni agytröszt vezető munkatársa szerint a Fehér Ház javaslata bonyolult kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az adófizetők és az adóhivatal hogyan tudják a nem nyilvánosan forgalmazott befektetési eszközöket felértékelni és hogy ebben a viszonylatban hogyan kezeljék a veszteséges befektetéseket.
A Fehér Ház adóterve drámaian megváltoztatná a leggazdagabb amerikaiak adófizetési kötelezettségét. A Tesla vezérigazgatójának, Elon Musknak 50 milliárd dollárral, míg az Amazon alapítójának, Jeff Bezosnak 35 milliárd dollárral többet kellene fizetnie Gabriel Zucman, a kaliforniai Berkeley Egyetem közgazdászának számításai szerint. "Pontosan" - erősítette meg Twitter-üzenetében Elon Musk. "Előbb vagy utóbb kifutnak mások pénzéből és akkor megjelennek nálad is" - írta a multimilliárdos vállalkozó.
