Valódi helyi tulajdont teremthetnek az új szélerőművek

Az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország már a pályázati kiírás társadalmi egyeztetése során javasolta, hogy az önkormányzatok mellett a helyi megújulóenergia-közösségek is lehetőséget kapjanak tulajdonrész megszerzésére. A nemzetközi tapasztalatok szerint a szélesebb helyi tulajdon erősítheti a megújuló energia-beruházások társadalmi elfogadottságát, miközben a beruházások által termelt gazdasági érték nagyobb része maradhat a térségben.

„Nagyon fontos előrelépésnek tartjuk, hogy a magyar szabályozás felismeri, hogy a helyi közösségeket nemcsak tájékoztatni vagy kompenzálni lehet egy nagy energetikai beruházás kapcsán, hanem tulajdonossá is válhatnak benne. A helyi közösség így nemcsak a szélerőmű szomszédja, hanem annak haszonélvezője is lehet. Mi ezt az irányt már a pályázat társadalmi egyeztetése során is javasoltuk és támogattuk” – mondta Éger Ákos, az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország elnöke.

A lehetőség csak akkor válhat valódi közösségi tulajdonná, ha az energiaközösségek ténylegesen képesek élni vele. Egy nagyobb szélerőműprojekt akár kisebb tulajdonrésze is jelentős tőkét igényelhet, miközben a közösségi tulajdonosnak a beruházás során és később is megfelelő információkhoz kell jutnia, kisebbségi jogait védeni kell, és kiszámítható finanszírozási feltételekre van szüksége. A Szövetség szerint ezért a részletszabályok mellett célzott pénzügyi eszközökre is szükség lehet.

„A mostani szabályozás fontos lehetőséget nyitott meg, de a valódi próba az lesz, hogy lesznek-e olyan energiaközösségek, amelyek ezt a jogot ténylegesen gyakorolni is tudják. Ehhez nemcsak megfelelő finanszírozás kell, hanem az is, hogy a közösségi tulajdonos időben hozzájusson a szükséges információkhoz, és kisebbségi tulajdonosként megfelelő jogi védelemben részesüljön. Csak így válhat hosszú távon stabil és érdemi szereplővé a projektben” – mondta Gerendás Szabolcs, a Szövetség elnökségi tagja, a Bábolnai energiaközösség vezetője.

A közösségi tulajdon ugyanakkor nem pusztán finanszírozási kérdés. Fontos, hogy a tulajdonszerzés mögött valódi helyi részvétel és helyi irányítás álljon, és ne kizárólag a beruházó érdekköréhez kapcsolódó, formálisan közösségi szervezetek jöjjenek létre. A cél az is, hogy a projektből származó gazdasági és energetikai előnyök minél nagyobb része a térségben hasznosuljon.

„A kérdés végső soron az, hogy ki részesül a szélerőművek által létrehozott értékből. Egy jól működő energiaközösségben ez nem néhány külső befektetőnél jelenik meg, hanem helyi emberekhez, vállalkozásokhoz és közösségi célokhoz kerül vissza. Ez különbözteti meg a valódi közösségi tulajdont egy egyszerű pénzügyi befektetéstől” – hangsúlyozta Fabók Márton, a Szövetség elnökségi tagja, a Szolidáris Gazdaság Központ energiaközösség társkoordinátora.

Összegezve:

Fontos előrelépés a helyi közösségi tulajdon lehetősége. A helyiek nemcsak a beruházások szomszédai, hanem azok tulajdonosai és gazdasági haszonélvezői is lehetnek.

A vételi jog önmagában még nem elég. Megfelelő finanszírozás nélkül az energiaközösségek jelentős része nem tudja majd kihasználni a lehetőséget.

Valódi közösségi részvételre van szükség. Biztosítani kell a széleskörű helyi tulajdonlást és irányítást a helyi emberek kezében, a fejlesztőtől való függetlenséget, és meg kell akadályozni a csak papíron közösségi szervezetek létrejöttét.

A kisebbségi tulajdonosi jogokat is védeni kell. Az energiaközösségeknek megfelelő információs, döntési és tulajdonvédelmi jogosultságokra van szükségük.

Az energiamegosztás lehet a következő lépés. Hosszabb távon a helyben termelt villamos energia előnyeiből közvetlenebbül is részesülhetnének a környék lakói, önkormányzatai és vállalkozásai.

A közösségi szélerőmű-tulajdon Európában nem új gondolat. Dániában például hosszú éveken keresztül az új szélerőműprojektek legalább 20 százalékát fel kellett ajánlani helyi lakosok számára. Más európai országokban is működnek a helyi és közösségi tulajdont ösztönző modellek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek akkor működnek jól, ha megfelelő jogi, pénzügyi és szakmai támogatás társul hozzájuk.

Az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország kész együttműködni a kormányzattal és a szakmai szereplőkkel a szükséges részletszabályok, finanszírozási megoldások és mintadokumentumok kidolgozásában.

A Magyar Természetvédők Szövetsége energiaközössége, a KESZ – Közösségi Energia Szolgáltató Nkft. az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország alapító tagja.

_{Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.}