Változatlan hazai alapkamat változó prognózisokkal
Az MNB közzétette új makrogazdasági várakozásait is. A gazdasági növekedésre 2024-re 0,3-0,7%-os értéket várnak, ami érdemi csökkentés a szeptemberi prognózishoz képest, ugyanakkor a gyenge harmadik negyedéves gazdasági adatokat tekintve ez nem meglepő. Jövőre 2,6-3,6%-os növekedést jelez az MNB, amely minimálisan alacsonyabb, mint a korábbi előrejelzés, 2026-ra pedig 3,5-4,5%-ot, amely megegyezik a szeptemberi prognózissal.
Az inflációt tekintve idén 3,6-3,7%-os átlagos áremelkedésre számít a jegybank, a 2025-ös évre mintegy 0,5 százalékponttal magasabb, 3,3-4,1% közötti átlagos drágulást prognosztizál. A felfelé irányuló módosítást leginkább a forint árfolyamának leértékelődésével és a jövedéki adórendszert érintő változásokkal magyarázták.
Az EUR/HUF árfolyam 409,40 körül mozgott ma délután, a várt szerinti kamatdöntés mellett amerikai adatközléseknek is szerepe lehetett az árfolyammozgásokban.
Kamatdöntést követő sajtótájékoztató
Virág Barnabás, alelnök az ülést követő háttérbeszélgetésen elmondta, folytatódott a feltörekvő piaci szembeni kockázatkerülés, a hazai pénzügyi piaci folyamatokat továbbra is változékonyság jellemezte. A befektetők a dollár eszközöket preferálták, a fejlett piaci hosszú hozamok mérséklődtek, a nyersanyagárak (európai gázárak) is csökkentek november óta.
Az infláció a korábbi előrejelzéssel összhangban alakult, de szerkezete megváltozott. A piaci szolgáltatások ára érdemben csökkent október-novemberben, ezt továbbra is kiemelten figyelik, további dezinflációra lesz szükség. Az üzemanyag és élelmiszerárak újbóli emelkedése is megjelent, ennek hatásait is vizsgálják. Az éves inflációs ráta átmenetileg emelkedik, majd a dezinflációs trend 2025 januártól újraindul (bázishatás szerepe is). Az inflációs cél fenntartható elérése 2026-ra tolódik, az inflációs kilátásokat inkább felfelé mutató kockázatok övezik.
A hazai visszafogott növekedés mögött döntően a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők állnak. 2025-ben dinamikus növekedési szakaszba léphet a magyar gazdaság. Négy területet emelt ki az alelnök, amelyek a növekedést megalapozzák. A jövedelmek (reálbérek 5% körüli) bővülése, a hitelpiac várható élénkülése, azépítőipar fellendülése (szerződésállományok magas szinten már) és a feldolgozóipar várható teljesítménye.
Az autó és akkumulátoripari beruházások termelésbe állása 0,6 százalékponttal növelheti a GDP-t. A következő években kb. 3-4 milliárd eurós uniós forrással számolhat a magyar gazdaság. A magyar gazdaság sérülékenysége csökken, a folyó fizetési mérleg többlete jelentős volt októberben is, a költségvetés elsődleges egyenlege egyensúly közelében alakult. Ehhez is kulcsfontosságú az árstabilitás fenntartható elérése.
A jegybank elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az alelnök kiemelte, előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. Ha a külső környezet és inflációs kilátások indokolják, akárhuzamosabb ideig is a jelenlegi szinten maradhat az alapkamat, relatív kamatfelárunk növekedését okozva.
A stabil kiszámítható gazdasági környezet fenntartása és a bizalom erősödése a teljes makrogazdasági pályát alapvetően meghatározza. A kamatcsökkentések további szüneteltetése a jegybank stabilitásorientált megközelítését támogatja. Az árstabilitás szempontjából a pénzügyi stabilitás megőrzése is kulcs, az MNB az év végén is megteszi az FX-swap piac stabil működéséhez szükséges lépéseket.
Kamatkilátások
Az MNB előretekintő iránymutatásából ugyan kikerült az adatvezérelt üzemmódra történő utalás, de a fő üzenet megmaradt, az óvatos és türelmes monetáris politika fenntartásáról. A novemberi kamatdöntő ülést követően jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy Varga Mihály jelenlegi pénzügyminisztert jelöli leendő jegybankelnöknek.
Varga Mihály hétfői parlamenti bizottsági meghallgatásával kapcsolatban is kapott kérdést Virág Barnabás. Úgy gondolja, hogy a stabilitás és jegybanki inflációs cél iránti elköteleződés a jegybanki üzenetekkel összhangban vannak.
Várakozásunk szerint az infláció tartósan visszatérhet a toleranciasávba 2025-ben, a forint árfolyamának kérdése ugyanakkor még tartogathat izgalmakat. Az árfolyam stabilizálására az MNB egyik eszköze lehet a relatív kamatfelár megtartása. A várakozásunk továbbra is az, hogy valamikor a tavasz folyamán újra tudja majd kezdeni a kamatcsökkentéseket az MNB, és a 2025-ös év második felében 6% alá kerülhet az alapkamat Magyarországon.
