Nem nyugszanak a kedélyek a Vértesi Erőmű körül
2009. 06. 24. 15:40
Tatabánya polgármestere szerint a kormány csak hitegeti a Vértesi Erőmű (Vért) dolgozóit, miközben asszisztál a nagy múltú energetikai vállalat leépüléséhez - tudósít az MTI. (ProfitLine.hu)
Bencsik János (Fidesz) a Vértesi Erőmű Zrt. jövőjével kapcsolatos kormányhatározat nyilvánosságra hozatala kapcsán az MTI-nek szerdán azt mondta: úgy látják, a szocialista kormány képtelen megoldást találni az állami munkahelyek megőrzésére, ismét csak a "privatizációs varázspálca" után kapkod. A Magyar Közlönyben szerdán közzétett határozat szerint a kormány a veszteségek minimalizálásával és a bányászati szerkezetátalakítási program támogatásának meghosszabbításával biztosítaná a Vértesi Erőmű hosszabb távú működését, egyúttal a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Villamos Műveknek magántőke bevonásával is elő kell segítenie a további működést. Az intézkedések között a kormányhatározat a privatizációt és az eszközértékesítést említi. Bencsik János, aki az Országgyűlés energetikai albizottságának is tagja, emlékeztetett arra, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. az árampiaci nehézségek és a Kapolyi László vállalkozása által felmondott áramvételi szerződések következtében keletkezett veszteségek miatt már az év elején válságos helyzetbe került. Az MTI korábban már tájékoztatott arról, hogy május végén a Magyar Villamos Művek megvizsgálta a 2100 dolgozót foglalkoztató Vértesi Erőmű azonnali vagy novemberi bezárásának lehetőségét, mert az áramot a vállalat kétszer akkora költséggel tudja előállítani, mint amennyiért eladja, ezért a cég életben tartásához havi egymilliárd forint szükséges. Ebben az összegben nincs benne az a közel tízmilliárdos kártérítési igény, amit a Kapolyi László cégével kötött előnytelen szerződésekből származik. Az erőműben a januári 2100 fős létszám 1550-re csökken. Korábban 240 szerződéses erdélyi bányásznak nem hosszabbították meg a munkaviszonyát, a napokban pedig 300 dolgozó leépítéséről állapodtak meg a szakszervezettel. Közleményében Bencsik János Keller László korábbi pénzügyi államtitkárt idézi, aki januárban a parlamentben feltett kérdésére azt válaszolta: "nyugodtak lehetnek az emberek, mind a 2100 személy, aki ott dolgozik a Vértesnél, vagy akinek a munkahelye ez által érintett, mert senkinek a munkahelye nem fog veszélybe kerülni". A polgármester emlékeztetett Veres János volt pénzügyminiszter szavaira is, aki leszögezte, hogy "a hazai munkahelyek védelme érdekében hozott intézkedések eredményeként a nehéz gazdálkodási feltételek ellenére is jelenleg már állítható, hogy a Vértesi Erőmű Zrt.-vel munkaviszonyban álló 2100 saját munkavállaló munkahelyét az év végéig biztosan nem érintik a döntések."
Bencsik János (Fidesz) a Vértesi Erőmű Zrt. jövőjével kapcsolatos kormányhatározat nyilvánosságra hozatala kapcsán az MTI-nek szerdán azt mondta: úgy látják, a szocialista kormány képtelen megoldást találni az állami munkahelyek megőrzésére, ismét csak a "privatizációs varázspálca" után kapkod. A Magyar Közlönyben szerdán közzétett határozat szerint a kormány a veszteségek minimalizálásával és a bányászati szerkezetátalakítási program támogatásának meghosszabbításával biztosítaná a Vértesi Erőmű hosszabb távú működését, egyúttal a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Villamos Műveknek magántőke bevonásával is elő kell segítenie a további működést. Az intézkedések között a kormányhatározat a privatizációt és az eszközértékesítést említi. Bencsik János, aki az Országgyűlés energetikai albizottságának is tagja, emlékeztetett arra, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. az árampiaci nehézségek és a Kapolyi László vállalkozása által felmondott áramvételi szerződések következtében keletkezett veszteségek miatt már az év elején válságos helyzetbe került. Az MTI korábban már tájékoztatott arról, hogy május végén a Magyar Villamos Művek megvizsgálta a 2100 dolgozót foglalkoztató Vértesi Erőmű azonnali vagy novemberi bezárásának lehetőségét, mert az áramot a vállalat kétszer akkora költséggel tudja előállítani, mint amennyiért eladja, ezért a cég életben tartásához havi egymilliárd forint szükséges. Ebben az összegben nincs benne az a közel tízmilliárdos kártérítési igény, amit a Kapolyi László cégével kötött előnytelen szerződésekből származik. Az erőműben a januári 2100 fős létszám 1550-re csökken. Korábban 240 szerződéses erdélyi bányásznak nem hosszabbították meg a munkaviszonyát, a napokban pedig 300 dolgozó leépítéséről állapodtak meg a szakszervezettel. Közleményében Bencsik János Keller László korábbi pénzügyi államtitkárt idézi, aki januárban a parlamentben feltett kérdésére azt válaszolta: "nyugodtak lehetnek az emberek, mind a 2100 személy, aki ott dolgozik a Vértesnél, vagy akinek a munkahelye ez által érintett, mert senkinek a munkahelye nem fog veszélybe kerülni". A polgármester emlékeztetett Veres János volt pénzügyminiszter szavaira is, aki leszögezte, hogy "a hazai munkahelyek védelme érdekében hozott intézkedések eredményeként a nehéz gazdálkodási feltételek ellenére is jelenleg már állítható, hogy a Vértesi Erőmű Zrt.-vel munkaviszonyban álló 2100 saját munkavállaló munkahelyét az év végéig biztosan nem érintik a döntések."
Stratégiai partnerségben fejleszti elektromosautó-töltőhálózatát a Lidl Magyarország és az MVM Mobiliti
A Lidl Magyarország a vásárlói élmény növelése és a töltőhálózat fejlesztése érdekében az MVM Mobiliti Kft.-vel kötött megállapodást az áruházlánc üzleteinél működő elektromosautó-töltőállomások üzemeltetéséről. Az együttműködés célja, hogy a Lidl vásárlói a jövőben még magasabb színvonalú, megbízható és kényelmes töltési szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, miközben a hálózat hosszú távú fejlesztése és korszerűsítése is megvalósul.
352 millió dolláros támadás érte a Bitgetet: mi történt a tőzsde tárcáival?
Mintegy 351,6 millió dollárnyi kriptoeszközt érintett a Bitget elleni támadás, amely után a tőzsde átmenetileg leállította a kiutalásokat. Gracy Chen vezérigazgató szerint a támadók nem jutottak hozzá a privát kulcsokhoz: a tárcák háttérrendszerét használhatták fel arra, hogy hamis adatokkal átutalásokat indítsanak. A támadás pontos módját még vizsgálják.
USDC stabilcoin: a napi transzferek 90%-át az Aerodrome okozhatta?
Egyetlen nap alatt 121 milliárd dollárnyi USDC-transzfert rögzítettek egy elemzésben, ám ennek mintegy 90 százalékát az Aerodrome tőzsdén zajló likviditási műveletekhez kötötték. A meghökkentő arány fontos kérdést vet fel: mit mér valójában a blokkláncon látható stabilcoinforgalom? Egy token ismételt mozgatása ugyanis növeli a kimutatott összeget anélkül, hogy minden lépés mögött új vásárlás vagy fizetés állna.
Erősödött a forint péntek reggelre
Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel a csütörtök esti jegyzésekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.
Moszkva üdvözölné Putyin, Trump és Hszi sencseni találkozóját
Oroszország üdvözölné, ha Vlagyimir Putyin orosz, Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozna az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) novemberi sencseni csúcstalálkozóján - nyilatkozott Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettese csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek.
Európa visszafogja a vásárlást, a magyar inkább kivárja az akciót – aztán boltba megy
Miközben az európai fogyasztók 42 százaléka a nem alapvető vásárlásain spórol, a magyaroknak csak 27 százaléka választja ezt. Nálunk inkább a kivárás lett a védekezés: az európai átlagnál jóval többen halasztják el a nagyobb kiadást, vagy kötik akcióhoz a vásárlást – derül ki a Shopfully nyolc országra kiterjedő kutatásából.
Már a szolgáltatási szint és a vásárlói élmény a legfontosabb versenytényező az e-kereskedelemben
A magyar e-kereskedelmi piac 2026 első félévében tovább bővült: az első negyedévben 14,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, az online vásárlók száma pedig elérte a 4,4 millió főt. A második negyedévben 25,8 millió online tranzakciót bonyolítottak le a magyar vásárlók, a teljes online kiskereskedelmi költés pedig megközelítette a bruttó 535 milliárd forintot – derül ki a legfrissebb PwC Digitális Kereskedelmi Körkép adataiból, melyet a Digitális Kereskedelmi Szövetséggel együtt jelentetett meg. A magyar vásárlók ma már a fizetéstől az átvételen át a visszaküldésig zökkenőmentes kiszolgálást várnak el, ami felértékeli az értékesítési, logisztikai és fizetési megoldások összehangolt működését.
Mennyibe kerül egy iroda kialakítása Magyarországon?
Egy frissen közzétett magyarországi útmutató tételesen mutatja meg, milyen költségekkel számolhat egy bérlő, ha egy bérelt, szerkezetkész területből kész, működő irodát alakít ki. A CBRE Magyarország 2026 második negyedévi, magyarországi piaci egységárakon alapuló számítása egy 1000 négyzetméteres bérelt területet vesz alapul, és három minőségi szinten mutatja be a költségeket. Ezek az összegek a szerkezetkész állapottól kezdődően, a tényleges kivitelezési munkák mellett többek között az informatikai hálózatok, az audiovizuális és biztonságtechnikai rendszerek, a bútorzat kialakításának költségeit, valamint a tervezési és szakértői díjakat is tartalmazzák.
Merre költöznek a budapestiek? Itt vannak a legnépszerűbb kerületek!
2025-ben az előző évinél kevesebb ember költözött Budapesten belül másik kerületbe, mintegy 29 ezren változtattak állandó lakóhelyet a fővároson belül – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Az elmúlt három évtizedben csak egyszer – 2023-ban – volt a mostaninál kisebb a Budapesten belüli költözés, vagyis érezhetően egyre kevésbé mobilis a népesség a fővároson belül, ami részben annak eredménye, hogy nőtt az agglomeráció vonzereje a lakásvásárlók körében – mutat rá elemzésében az OTP Ingatlanpont az adatok kapcsán.
Egyre naposabb és melegebb idő várható a hétvégén
Egyre naposabb és melegebb, kora őszi idő várható szeptember utolsó hétvégéjén: a hőmérséklet csúcsértéke lassan emelkedik, vasárnap már mindenhol 20 Celsius-fok felett alakul, miközben a hajnalok hűvösek lesznek. Csapadék nem várható, legfeljebb pénteken lehet futó zápor a Dunától keletre - derült ki a HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.
Itt a dátum! Magyarország EURÓ bevezetése ekkor jöhet
Miközben tavaly Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges egyetlen konvergenciakritériumot sem teljesített, 2026-ban a kedvező inflációs folyamatoknak, illetve a csökkenő országkockázati prémiumnak köszönhetően az árstabilitási feltétel már teljesülni látszik, és a hozamkonvergencia terén is érdemi előrelépést tett az ország.
