Nem nyugszanak a kedélyek a Vértesi Erőmű körül
2009. 06. 24. 15:40
Tatabánya polgármestere szerint a kormány csak hitegeti a Vértesi Erőmű (Vért) dolgozóit, miközben asszisztál a nagy múltú energetikai vállalat leépüléséhez - tudósít az MTI. (ProfitLine.hu)
Bencsik János (Fidesz) a Vértesi Erőmű Zrt. jövőjével kapcsolatos kormányhatározat nyilvánosságra hozatala kapcsán az MTI-nek szerdán azt mondta: úgy látják, a szocialista kormány képtelen megoldást találni az állami munkahelyek megőrzésére, ismét csak a "privatizációs varázspálca" után kapkod. A Magyar Közlönyben szerdán közzétett határozat szerint a kormány a veszteségek minimalizálásával és a bányászati szerkezetátalakítási program támogatásának meghosszabbításával biztosítaná a Vértesi Erőmű hosszabb távú működését, egyúttal a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Villamos Műveknek magántőke bevonásával is elő kell segítenie a további működést. Az intézkedések között a kormányhatározat a privatizációt és az eszközértékesítést említi. Bencsik János, aki az Országgyűlés energetikai albizottságának is tagja, emlékeztetett arra, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. az árampiaci nehézségek és a Kapolyi László vállalkozása által felmondott áramvételi szerződések következtében keletkezett veszteségek miatt már az év elején válságos helyzetbe került. Az MTI korábban már tájékoztatott arról, hogy május végén a Magyar Villamos Művek megvizsgálta a 2100 dolgozót foglalkoztató Vértesi Erőmű azonnali vagy novemberi bezárásának lehetőségét, mert az áramot a vállalat kétszer akkora költséggel tudja előállítani, mint amennyiért eladja, ezért a cég életben tartásához havi egymilliárd forint szükséges. Ebben az összegben nincs benne az a közel tízmilliárdos kártérítési igény, amit a Kapolyi László cégével kötött előnytelen szerződésekből származik. Az erőműben a januári 2100 fős létszám 1550-re csökken. Korábban 240 szerződéses erdélyi bányásznak nem hosszabbították meg a munkaviszonyát, a napokban pedig 300 dolgozó leépítéséről állapodtak meg a szakszervezettel. Közleményében Bencsik János Keller László korábbi pénzügyi államtitkárt idézi, aki januárban a parlamentben feltett kérdésére azt válaszolta: "nyugodtak lehetnek az emberek, mind a 2100 személy, aki ott dolgozik a Vértesnél, vagy akinek a munkahelye ez által érintett, mert senkinek a munkahelye nem fog veszélybe kerülni". A polgármester emlékeztetett Veres János volt pénzügyminiszter szavaira is, aki leszögezte, hogy "a hazai munkahelyek védelme érdekében hozott intézkedések eredményeként a nehéz gazdálkodási feltételek ellenére is jelenleg már állítható, hogy a Vértesi Erőmű Zrt.-vel munkaviszonyban álló 2100 saját munkavállaló munkahelyét az év végéig biztosan nem érintik a döntések."
Bencsik János (Fidesz) a Vértesi Erőmű Zrt. jövőjével kapcsolatos kormányhatározat nyilvánosságra hozatala kapcsán az MTI-nek szerdán azt mondta: úgy látják, a szocialista kormány képtelen megoldást találni az állami munkahelyek megőrzésére, ismét csak a "privatizációs varázspálca" után kapkod. A Magyar Közlönyben szerdán közzétett határozat szerint a kormány a veszteségek minimalizálásával és a bányászati szerkezetátalakítási program támogatásának meghosszabbításával biztosítaná a Vértesi Erőmű hosszabb távú működését, egyúttal a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Villamos Műveknek magántőke bevonásával is elő kell segítenie a további működést. Az intézkedések között a kormányhatározat a privatizációt és az eszközértékesítést említi. Bencsik János, aki az Országgyűlés energetikai albizottságának is tagja, emlékeztetett arra, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. az árampiaci nehézségek és a Kapolyi László vállalkozása által felmondott áramvételi szerződések következtében keletkezett veszteségek miatt már az év elején válságos helyzetbe került. Az MTI korábban már tájékoztatott arról, hogy május végén a Magyar Villamos Művek megvizsgálta a 2100 dolgozót foglalkoztató Vértesi Erőmű azonnali vagy novemberi bezárásának lehetőségét, mert az áramot a vállalat kétszer akkora költséggel tudja előállítani, mint amennyiért eladja, ezért a cég életben tartásához havi egymilliárd forint szükséges. Ebben az összegben nincs benne az a közel tízmilliárdos kártérítési igény, amit a Kapolyi László cégével kötött előnytelen szerződésekből származik. Az erőműben a januári 2100 fős létszám 1550-re csökken. Korábban 240 szerződéses erdélyi bányásznak nem hosszabbították meg a munkaviszonyát, a napokban pedig 300 dolgozó leépítéséről állapodtak meg a szakszervezettel. Közleményében Bencsik János Keller László korábbi pénzügyi államtitkárt idézi, aki januárban a parlamentben feltett kérdésére azt válaszolta: "nyugodtak lehetnek az emberek, mind a 2100 személy, aki ott dolgozik a Vértesnél, vagy akinek a munkahelye ez által érintett, mert senkinek a munkahelye nem fog veszélybe kerülni". A polgármester emlékeztetett Veres János volt pénzügyminiszter szavaira is, aki leszögezte, hogy "a hazai munkahelyek védelme érdekében hozott intézkedések eredményeként a nehéz gazdálkodási feltételek ellenére is jelenleg már állítható, hogy a Vértesi Erőmű Zrt.-vel munkaviszonyban álló 2100 saját munkavállaló munkahelyét az év végéig biztosan nem érintik a döntések."
Megjöttek az első számok az Otthon Start indulásáról – változatos képet mutat a piac élénkülése
Az Otthon Start Program bejelentése előtti héthez képest 94 százalékkal nőtt az eladó lakóingatlanok iránti kereslet a program indulását követő első héten. Vagyis lényegében duplázásról van szó. Országosan az 50-100 millió forintos ársávba tartozó lakóingatlanok iránti kereslet 118 százalékkal, a legfeljebb 50 millió forintért eladásra szánt társaik esetében pedig bő 80 százalékos volt a keresletbővülés június vége és szeptember eleje között. A 150 millió feletti árkategóriában is nőtt a telefonos érdeklődések száma, de ebben a kategóriában a bővülés mértéke jóval visszafogottabb, és a kereslet volumene is jóval kisebb. Éves összevetésben is erősödés látható, országosan 50 százalékkal több érdeklődő jelent meg a piacon az Otthon Start Program bejelentése óta eltelt hetekben.
Ez a 10 legnépszerűbb SUV gépkocsi most a magyar autósok körében
Továbbra is toronymagasan vezet a BMW X-sorozat a legnépszerűbb SUV-ok toplistáján - derül ki a Használtautó.hu legfrissebb, 2025 első nyolc hónapjára vonatkozó statisztikáiból. A toplistán szereplő modellek iránt összesen közel 224 ezer érdeklődés érkezett, ami azt mutatja: a SUV-ok töretlenül népszerűek a magyar piacon. A prémium kategóriás BMW-k mellett ugyanakkor a kedvezőbb árú és fenntartású Suzuki Vitara, Toyota RAV4 vagy Dacia Duster is stabilan tartja magát a vásárlók érdeklődésének középpontjában.
Nemzetközi díjat hozott haza a Budapesti Értéktőzsde
Nemzetközi elismerésben részesült a Budapesti Értéktőzsde, amelyet a „CEE’s Best Exchange for Financial Literacy” (Közép- és Kelet-Európa legjobb pénzügyi edukációs tőzsdéje) kategóriában nyert el a Euromoney Capital Markets Awards díjátadón. A díj a pénzügyi tudatosság fejlesztését szolgáló programokat és kezdeményezéseket jutalmazza, amelyekben a BÉT hosszú ideje kiemelkedik a régióban, érdemben hozzájárulva a hazai tőkepiac minél szélesebb körű megismertetéséhez.
Gyopáros Alpár: közel 1500 falusi kisbolt kapott fejlesztési támogatást
A Magyar Falu Program keretében közel 1500, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet kapott fejlesztési támogatást, legtöbbjük ezzel a bezárástól menekült meg - olvasható a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerdai Facebook-bejegyzésében.
NGM: újra lesz közvetlen járat Toronto és Budapest között
Jövő júniustól újraindul a korábban rendkívül népszerű közvetlen repülőjárat Budapest és Toronto között. A még magasabb szolgáltatási színvonallal visszatérő légi összeköttetést az Air Canada szélestörzsű 787-9 Dreamliner repülőgéppel teljesíti, amelynek fedélzetén az utasok három utazási osztály közül választhatnak majd - közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közösségi oldalán szerdán.
Mivel fűtsünk ha nem lesz gáz vagy az Unió betiltja a gázkazánokat?
A magyar otthonok fűtését legnagyobb arányban földgázzal oldják meg. A KSH statisztikái alapján 2019-ben az ország 2877 településén működött vezetékes gázszolgáltatás. Az ellátottság 2000 és 2005 között jelentősen bővült, ekkor 80%-ról 91%-ra emelkedett, majd ezt követően érdemi változás nem történt. A háztartások 73%-ában alkalmaztak gázt a lakások fűtésére. A gázhálózatra csatlakoztatott otthonok aránya Pest, Fejér és Csongrád-Csanád megyében volt a legnagyobb (83, illetve 81–81%), míg a legalacsonyabb Komárom-Esztergom, Tolna és Baranya megyében (46, illetve 54–54%).
Így látják a jövő autóját Kínában és Németországban
Míg a kínai vezetők mindenekelőtt fejlett technológiákat várnak el a jövő járműveitől, a németek számára a biztonság a legfontosabb – derül ki az AUMOVIO legfrissebb nemzetközi felméréséből, amelyet a vállalat az „IAA Mobility 2025” kiállítás megnyitóján mutatott be Münchenben. Az AUMOVIO a Continental Automotive üzletágából létrejött, új, önálló autóipari és mobilitási technológiai vállalat, amely 2025 szeptemberétől működik saját márkanév alatt.
Javulóban a cégek létszámbővítési várakozásai
A hazai munkáltatók várakozásai 2025 utolsó negyedévére javuló foglalkoztatási mutatókat vetítenek előre. Ebben az időszakban a magyar cégek 25 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 17 százalékuk tervez – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
Hány forint lesz egy EURÓ 2025 végén és 2026 végén?
Az idei stagnálás után jövőre növekedhet a magyar gazdaság, az export és a beruházások várható élénkülésével a GDP 2,3 százalékkal bővülhet 2026-ban. Az árrésstop és a viszonylag erős forint árfolyam inkább hűti, míg a mezőgazdasági termelői árak alakulása fűtheti az inflációt, amely idén 4,7, míg jövőre 4,1 százalék lehet. A forint ugyan jelenleg kissé felülértékelt, a nemzetközi és a belföldi kamatok különbözete azonban segít fenntartani az árfolyamot. Egy euró idén év végén 405, míg 2026 végén 410 forint lehet.
Nem csak előnyökkel jár a svédasztal: a Nébih az élelmiszerbiztonsági kockázatokra figyelmeztet
A svédasztalos, azaz szabadszedéses vagy önkiszolgáló menzarendszer alkalmazásakor az élelmiszerbiztonsági kockázatok kezelése, a megfelelő higiéniai körülmények biztosítása és az ételpazarlás megelőzése is kiemelt figyelmet kíván - tájékoztat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdai, MTI-nek küldött közleményében.
