Veszélyben a készpénzt rejtegetők! A KP-nak vége, mi lesz vele?

A készpénz háttérbe szorul, mégis soha nem volt belőle ennyi forgalomban

Az elmúlt években Magyarországon jelentős növekedést tapasztalhattunk a bankkártyás fizetések terén. 2024 negyedik negyedévében a kártyás vásárlások száma 9,1%-kal, értéke pedig 14,0%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Emellett a mobiltárcás fizetések is dinamikusan terjednek: 2024 első negyedévében a mobiltárcába regisztrált kártyák száma 30%-kal, az ezekkel végrehajtott tranzakciók száma 37%-kal, értékük pedig 44%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Az érintésmentes kártyák rohamos terjedése, valamint a mobiltelefonos és okosórás fizetési megoldások elérhetősége gyökeresen átalakította a vásárlási szokásokat.

Svédország: a készpénzmentesség úttörője

A nemzetközi közbeszédbe Svédország révén került be a „készpénzmentes társadalom” fogalma. De Hollandia és az Egyesült Királyság is az elektronikus fizetési kultúra élvonalában jár. Olyannyira, hogy Svédországban már egyes koldusok is kártyaleolvasóval várják az adományozókat – hiszen ha nincs nálunk apró, hogyan tudnánk másképp segíteni?

Hasonló eset történt Spanyolországban, ahol egy seville-i utcai táncosnő a lenyűgöző előadása után kártyaolvasóval fogadja el a közönség elismerését – már nem kalappal gyűjti a pénzt, hanem digitálisan.

Egyre kevesebbet használunk készpénzt – mégis egyre több van belőle

Miközben világszerte visszaszorul a készpénzes fizetés, meglepő módon sok országban – köztük Magyarországon is – nő a forgalomban lévő készpénz mennyisége. 2024 végére a forgalomban lévő készpénzállomány meghaladta a 9 000 milliárd forintot, ami csaknem másfél év alatt 12,5%-os növekedést jelentett

2024 új csúcsot döntött

Soha korábban nem tartott otthonában annyi készpénzt a magyar lakosság, mint 2024-ben. A háztartásoknál lévő készpénzállomány több mint 520 milliárd forinttal – 8%-kal – emelkedett, így új csúcsot elérve meghaladta a 7 000 milliárd forintot.

Ez az évtized során párhuzamosan zajlott le a digitális fizetés térhódításával – azaz miközben egyre több helyen fizetünk elektronikusan, a készpénz iránti kereslet is folyamatosan emelkedik.

Mi van a háttérben? – Tranzakciók, megtakarítások és bizalmi kérdések

A fizetési tranzakciókról az online pénztárgépes (OPG) adatbázis 2015-től kezdve szolgáltat részletes adatokat. Az elektronikus tranzakciók aránya folyamatosan nő: 2015-ben 9% volt, 2022-ben már a tranzakciók egyharmadánál elektronikusan fizettek.

Az egyik módszer szerint az éves lakossági fogyasztást vetik össze az elektronikus vásárlások összértékével. Az így készült grafikonok alapján jól látszik: míg az elektronikus fizetések értéke 2012 óta több mint háromszorosára nőtt, a készpénzes fizetésre utaló rész alig változott. Ez azt jelzi, hogy a készpénzállomány növekedése nem a vásárlási szokások megváltozásával magyarázható.

A készpénz még mindig dominál

Bár a készpénzmentes fizetés előretörése látványos, Magyarországon továbbra is a készpénz a leggyakrabban használt fizetési eszköz. A tranzakciók 52%-ánál használnak a vásárlók készpénzt a pénztáraknál, szemben a 2022-es 59%-kal.

Egy 2018-as kutatás alapján a magyarok 46%-a szinte kizárólag készpénzzel vásárol, 28% vegyesen használ készpénzt és kártyát, míg csak 26% preferálja a digitális fizetést.

Miért van mégis ennyi készpénz? – A nagy címletek szerepe

A növekvő készpénzállomány mögött főként a nagy értékű bankjegyek, elsősorban a 20 000 forintos címlet áll. 2012 és 2019 között ebből a bankjegyből közel háromszorosára nőtt a forgalomban lévő mennyiség. A 10 000 forintosok esetében ez a növekedés 70%, míg a kisebb címleteknél csak 25–40% körüli volt.

Ez arra utal, hogy ezek a nagy címletek elsősorban nem vásárlásokhoz, hanem megtakarításhoz kapcsolódnak – akár készpénzben őrzött tartalékként, akár gazdasági bizonytalanságra adott válaszként.

A készpénz sokféle célt szolgál

Ha meg akarjuk érteni, miért van ennyi készpénz forgalomban, akkor különbséget kell tennünk a tranzakciós és a megtakarítási célú készpénztartás között – ezek akár ellentétesen is mozoghatnak. További tényező a külföldi kereslet az adott ország valutája iránt, valamint a rejtett gazdaság – például adóelkerülés vagy feketemunka –, amely szintén jelentős készpénzhasználó.