Veszélyben a nettó zéró kibocsátás elérése 2050-ig

Nem elegendőek a jelenlegi, fokozatos változtatások a 2050-re kitűzött globális nettó nulla kibocsátás eléréséhez. A legnagyobb kibocsátó nemzetek közül ugyan több is növelte a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzéseit és a megújuló energia előállítása is növekszik világszerte, de sok még a tennivaló. A kormányokat és a vállalatokat a karbonsemlegesség felé tett lépésekben olyan tényezők akadályozzák, mint az államadósság, a belpolitikai feszültségek, a dekarbonizációs tervekkel szembeni növekvő ellenállás és az energiaellátás biztosításának szükségessége – állapítja meg a KPMG Net Zero Readiness Report 2023-as jelentése.

Veszélyben a nettó zéró kibocsátás elérése 2050-ig

2023-ban ismét átfogó nettó zéró klímavédelmi törekvéseket összefoglaló jelentést készített a KPMG. A KPMG Net Zero Readiness Report* jelentése 24 ország felkészültségét kutatja éghajlatváltozási szakértőkkel készített interjúk alapján, és kiemeli azokat a szereplőket, akik élen járnak a nettó nulla kibocsátás felé vezető úton, és azokat, ahol lassabb ez a folyamat. A szakemberek olyan, az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban mérték fel a globális tendenciákat, mint például a villamosenergia-ipar, a közlekedés, az olaj- és gázipar, valamint a mezőgazdaság.

A jelentés országonként mutatja be, hogy az egyes gazdasági ágazatok hogyan járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátáshoz és ezek az arányok mennyit változtak 2005 és 2022 között, mind ágazatonként, mind a gazdaság egészét tekintve. A nemzeti és ágazati kibocsátási adatok az Európai Bizottság Globális Légkörkutatási Kibocsátási Adatbázisából (Database for Global Atmospheric Research - EDGAR) származnak. A teljes KPMG Net Zero Readiness Report itt elérhető.

Aggodalmak a nettó zéró kibocsátás kapcsán

A Net Zero Readiness Riportunk szerint még az egyes országok fokozott erőfeszítései ellenére is sokkal több intézkedésre van szükség ahhoz, hogy a világ kibocsátási pályája tovább csökkenjen, és elkerüljük az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait.

Az érdemi előrelépést akadályozza az ellenállás az olyan intézkedésekkel szemben, amelyek jelentős további költségekkel terhelik a lakosság megélhetését. A gyorsan növekvő gazdaságokban a szintén gyorsan növekvő energiaigény ösztönzi mind az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, mind a fosszilis tüzelőanyagokból történő energiatermelésbe való beruházásokat. Így bizonyos országokban, például Indiában, 2070-ig valószínűleg nem sikerül elérni a nettó nulla kibocsátást, Kínában pedig az előrejelzések szerint a szénfogyasztás 2025-ig növekedni fog.

A KPMG kutatása szerint a különböző ágazatokban elért haladás sem egyforma. A világszerte eltérő elfogadottság ellenére az elektromos meghajtású járművek részesedésének jelentős növekedése persze globális sikertörténet, amely megmutatja, hogy egyes ágazatok milyen gyorsan képesek a szén-dioxid-mentesítésre. A nemzetközi légiközlekedési és hajózási ágazatban azonban a változás üteme lényegesen lassabb, és a 2050-re kitűzött nettó nullára vonatkozó cél elérése a fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) gyártásának növekedésétől, valamint kormányzati ösztönzőktől függ.

Lépéskényszerben a vállalatok

A nettó zéró elérése azonban lassan átszövi a világ gazdasági rendszereit is: a klímacélok elérésében kiemelkedő szerepe lesz az üzleti szférának.

„Ahogy a jelentésünk is megmutatja, gyorsított cselekvésre van szükség, mert minden fok töredéke számít. Itt az ideje, hogy megmutassuk a bátrabb éghajlatvédelmi intézkedések hatalmas előnyeit: több munkahely, magasabb bérek, gazdasági növekedés, kevesebb szennyezés és jobb egészségügyi körülmények” – fogalmaz Rakó Ágnes, a KPMG partnere.

Rakó Ágnes arra is felhívta a figyelmet, hogy számos országban a vállalatok hamarosan egyre több információt szolgáltatnak az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokról és tervekről, egy sor új szabvány alapján. A Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (ISSB) idén közzétette az új globális fenntarthatósággal kapcsolatos riportálási követelményeit, amelynek a bevezetését több ország is tervezi, támogatják a G20 országok is. Közben az Európai Bizottság elfogadta az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat (ESRS) – ezek a szabványok lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy megmutassák, milyen erőfeszítéseket tesznek a zöld üzletmenet teljesítése érdekében, és ennek megfelelően hozzáférjenek a fenntartható finanszírozásokhoz.

„A jelentéstételi követelményeket a különböző vállalatok számára idővel fokozatosan vezetik be az EU-ban, az előzetes becslések alapján 2028-tól mintegy 50 000 cég fogja alkalmazni őket az éves jelentéseiben. Miért lesz ez nagy lépés? A vállalatok szembesülni fognak a saját, környezetre és társadalomra gyakorolt hatásaikkal, és ezt látni fogja minden érintett, így a befektetők is, mindez fel fogja gyorsítani a cselekvést” – emelte ki Rakó Ágnes.

KPMG Net Zero Readiness: a legnagyobb kibocsátók Kína, az Egyesült Államok és India

A 2021-es adatok szerint** ez a három ország felel a globális kibocsátás 52 százalékáért, egyúttal ezek a legnépesebb országok is.

Kína jelenleg volumenben az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátója. Az ország folyamatos gazdasági növekedése a szénfogyasztás rövid távú növekedését támogatja, a szén-dioxid-semlegesség eléréséhez tehát Kína széngazdálkodásának mélyreható átalakítására lesz szükség. A szén továbbra is Kína legfontosabb tüzelőanyaga, amelynek a felhasználása a 2021-es kormányzati tervek szerint 2025-ig folyamatosan fog növekedni, és csak ezután kezd csökkeni.

A kibocsátás-kereskedelmi rendszerek fontos eszközt jelentenek Kína számára az éghajlati célok eléréséhez. Kína nemzeti szén-dioxid-kibocsátási rendszert indított útjára 2021-ben. Ez a világ legnagyobb online szén-dioxid-piaca, amely egyelőre csupán az energiatermelési ágazatot fedi le. A kormány tervei szerint a rendszert nyolc fő iparágra kiterjesztik, és 2017 után még idén újraindítják a Chinese Certified Emission Reduction rendszert, amely pénzügyi ösztönzőket biztosít a kibocsátás csökkentésére – erre a regisztráció már októberben elindult.

Az Amerikai Egyesült Államok történetében 2022 volt az első olyan év, amikor a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés meghaladta a szénen alapuló termelést.

2022 augusztusában Joe Biden elnök törvénybe iktatta az Inflációcsökkentési Törvényt. Ez a jogszabály a klímaválság kezelését hivatott előmozdítani, az amerikai gazdaság modernizálásával és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésével. A törvény értelmében 369 milliárd dollárt fordítanak kibocsátás-csökkentési intézkedésekre, a megújuló energiaforrások és az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség növelésére, azaz támogatják az "USA-ban gyártott" zöld technológiákat, például az elektromos autókat és a megújuló energiaforrásokat.

Az innováció terén elért jelentős eredményekkel az Egyesült Államoknak jó esélye van arra, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás élére kerüljön, de ezt még számos tényező befolyásolhatja.

India energiafogyasztása 2000 óta a duplájára nőtt. Az országnak gazdasági és környezetvédelmi motivációi is vannak, hogy megváltoztassa az energiamix-ét, bár a nettó zéró kibocsátást számításaik szerint csak 2070-re tudják elérni. 2021-ben a miniszterelnök az energiafüggetlenség elérését tűzte ki célul 2047-ig, ami az ország nemzeti függetlenségének századik évfordulója. Ez magában foglalná a hidrogén előállításának és felhasználásának sokkal nagyobb mértékű növelését és az elektromos járművek nagyobb arányát is. 2022 februárjában a kormány bejelentette, hogy az országot a zöld hidrogén termelésének és exportjának egyik hub-jává tennék.

Sok más országhoz hasonlóan, a mezőgazdaság komoly kihívást jelenthet az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentése során. A műtrágya államilag támogatott, ami ösztönözheti a túlzott felhasználást, és ugyancsak nehéz csökkenteni a tejelő állattartásból származó metánkibocsátást.

Ez az az ágazat, amelynek a szén-dioxid-mentesítése valószínűleg a legtöbb időt fogja igénybe venni.

Követendő példák: Norvégia és Svédország

Norvégia világelső a dekarbonizációs erőfeszítésekben. Szinte teljes áramszükségletét vízenergiából állítja elő, a legtöbb otthonban ezt használják. Emellett élen jár az elektromos járművek bevezetésében is: tavaly minden három eladott gépjárműből kettő már elektromos volt, és a tervek szerint 2025-re megszűnik a fosszilis üzemanyag-meghajtású új autók értékesítése, ezzel Norvégia világelső lesz. A 2021-ben megválasztott kormány azonban inkább fejleszti, mint leépíti az ország gazdaságilag kulcsfontosságú olaj- és gázkitermelését. Januárban például rekordszámú területet ajánlott fel az északi-sarkvidéki felségvizeken olaj- és gázfeltárásra. A KPMG tanulmánya szerint a kihívások ellenére Norvégiában a társadalom továbbra is széles körben támogatja a szén-dioxid-mentesítést, beleértve a vállalatok által elfogadott szabványokat, terveket és célokat, és ez segíti majd az átállást a nettó nulla kibocsátásra. Az ország jogilag kötelező érvényű célt tűzött ki, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást, de a cél az, hogy kibocsátásainak kompenzálásával már 2030-ban szén-dioxid-semlegessé váljon, többek között az EU-val kötött megállapodás révén, amely szerint részt vesz a kibocsátás-kereskedelmi rendszerében annak ellenére, hogy nem tagja az EU-nak.

Svédország évtizedek óta éllovas a fenntarthatóság terén, jelentős eredményeket ért el a szén-dioxid-mentesítésben, és mind a vállalatok, mind a magánszemélyek körében magas szintű tudatosságot mutat. A villamosenergia több mint 90 százaléka alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból, elsősorban víz- és nukleáris energiából származik. A fejlődéshez azonban még több – alacsony kibocsátású forrásból nyert – energiára lesz szüksége, az atomenergiát is beleértve – állapítja meg a KPMG jelentése. Az ország szétszórt földrajzi elhelyezkedése miatt a közúti áruszállításnak fontos szerepe van. A közlekedés szén-dioxid-mentesítése komoly kihívás, mivel a közlekedéshez a közúti és a vasúti árufuvarozást is igénybe kell venni. Svédországban számos vállalat gyárt elektromos teherautókat, akkumulátorokat is fejlesztenek. Májusban bejelentették, hogy állandó "dinamikus töltést" létesítenek az E20-as autópályán közlekedő járművek feltöltésére 2025-ig, és a tervek szerint további 3000 kilométernyi úton ugyancsak bevezetik, 2045-ig.

Tablet egyetemre: költséghatékony Apple-megoldás tanuláshoz

A digitális tanulás 2025-re már nem csupán opció, hanem alapkövetelmény lett az egyetemi hallgatók számára. A megfelelő eszköz kiválasztása kulcsszerepet játszik a hatékony tanulásban és jegyzetelésben. Ha “tablet egyetemre’” témában keresgélsz, szinte biztos, hogy az Apple iPad és MacBook Air készülékek kerülnek először a látóteredbe – nem véletlenül. Ezek az eszközök kombinálják a csúcsteljesítményt, a hordozhatóságot és az egyedülálló Apple ökoszisztémát.
2025. 08. 02. 10:00
Megosztás:

RMDSZ-es kormányfőtitkár-helyettest és államtitkárt nevezett ki a román kormány

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Faragó Péter Arad megyei politikust nevezte ki kormányfőtitkár-helyettessé a bukaresti kormány. Ötvös Koppány Bulcsú a művelődési minisztérium államtitkára lett.
2025. 08. 02. 09:00
Megosztás:

Az Otthon Start program megmozgatja az ingatlan- és hitelpiacot is

A nyári hónapokra jellemző, visszafogottabb aktivitással telt a július a hazai ingatlanpiacon, az Otthon Start program hatása viszont gyorsan meglátszott az érdeklődések növekedésében - közölte a Duna House pénteken.
2025. 08. 02. 08:00
Megosztás:

Stratégiai megállapodás: a Waberer’s és a Budapest Airport együttműködik a hazai légiáru-szállítás dinamikus fejlesztéséért

A mai napon Waberer’s International Nyrt. és a Budapest Airport Zrt. együttműködési szándéknyilatkozatot (MoU) írt alá, amelynek célja a hazai légiáru-szállítás és logisztika dinamikus fejlesztése, amely tovább erősíti azt a nemzeti törekvést, hogy Magyarország stabilan a legversenyképesebb légiáru-elosztó központ legyen Közép-Európában. A Waberer’s és a Budapest Airport megállapodásának legfőbb sarokpontja azon szinergiák kihasználása, amelyekkel a következő évtizedben is töretlen fejlődés valósulhat meg az egyik legfontosabb hazai stratégiai ágazat, a logisztika terén.
2025. 08. 02. 07:00
Megosztás:

Elérte a 45 milliárd forintot a Demján Sándor 1+1 Program kifizetéseinek összege – már több mint 500 vállalkozás jutott forráshoz

Gyors ütemben halad a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó Demján Sándor 1+1 Program végrehajtása: már több mint 500 vállalkozás jutott hozzá a támogatási forráshoz, összesen 45 milliárd forint értékben, így a kifizetések összege két hét alatt megduplázódott. A beruházások országszerte elindultak, a program érdemi lendületet ad a hazai KKV-k technológiai megújulásához és növekedéséhez.
2025. 08. 02. 06:00
Megosztás:

SEI kriptovaluta árfolyam elemzés és előrejelzés

SEI token robbanásszerű növekedés előtt állhat – technikai és fundamentális jelek is alátámasztják Egy új Layer 1 csillag emelkedik?
2025. 08. 02. 05:00
Megosztás:

Drasztikusan módosították a korábbi foglalkoztatottsági adatokat

A nem-mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 73 ezerrel nőtt júliusban az Egyesült Államokban, elmaradva a 104 ezer fős várakozástól.
2025. 08. 02. 04:00
Megosztás:

Váratlanul nagy volt a kereslet az iPhone-okra

Az Apple harmadik negyedéves eredménye jobb lett az elemzők által vártnál. Az árbevétel közel 5 milliárd dollárral múlta felül a várakozásokat, a 94,04 milliárd dollár 9,6%-os éves növekedést jelent.
2025. 08. 02. 03:00
Megosztás:

Nincs pénzed fogorvosra? Akkor itt van rá a visszapénzes megoldás

A magyarok fele már igénybe vett magánegészségügyi szolgáltatást az elmúlt két évben, és egyre többen keresik az elérhető, mégis minőségi megoldásokat. A K&H visszapénz most már olyan lehetőséget is kínál, amelynek segítségével kedvezményesen finanszírozható a fogászati ellátás.
2025. 08. 02. 02:00
Megosztás:

Ha az Ön nyugdíja kevesebb, mint 244.557 Ft, akkor rossz hírünk van!

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 júniusában az öregségi nyugdíjak átlaga 244 557 forintot tett ki. Mit jelent mindez?
2025. 08. 02. 01:00
Megosztás:

Módosult a GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás

A hazai mikro- és kisvállalkozások fejlesztésének ösztönzése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium módosította a GINOP Plusz-1.2.4-25 „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” című felhívást. A támogatási keretösszeg a korábbi 50 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelkedik, így háromszoros forrás válik elérhetővé a vállalkozások számára.
2025. 08. 02. 00:28
Megosztás:

Nyugdíjas lenni 30 évesen Magyarországon?! Igen, lehetséges!

Visszatér a K&H influenszerkampánya, amely tavaly igen nagyot ment a közösségi médiában és sok fiatal felkapta rá a fejét. Ezúttal egy helyett négy fiatal tartalomgyártó próbál meg egy hónapon át az átlagnyugdíjból – vagyis 224 ezer forintból – megélni.
2025. 08. 02. 00:01
Megosztás:

Szűk két hónapot adott Trump a gyógyszergyártóknak

Donald Trump azt követelte levélben 17 nagy gyógyszeripari vállalattól, hogy csökkentsék az amerikai gyógyszerek árait a többi fejlett ország áraihoz hasonló szintre.
2025. 08. 01. 23:00
Megosztás:

Nem nyűgözte le a befektetőket az Amazon

Az Amazon 13%-os év/év alapú második negyedéves bevételnövekedésről számolt be, összesen 167,7 milliárd dollár lett az árbevétel, szemben a várt 162 milliárddal.
2025. 08. 01. 22:00
Megosztás:

Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése

A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet. A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti - összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.
2025. 08. 01. 21:00
Megosztás:

Drágult az üzemanyag és emelkedett az áfa

Romániában két százalékponttal nőtt az általános forgalmi adó (áfa) és mintegy 6 százalékkal drágult az üzemanyag pénteken, miután hatályba lépett a kormány deficitcsökkentő intézkedéseinek első csomagja.
2025. 08. 01. 20:00
Megosztás:

Kartellezés miatt 1,4 milliárdos bírságot szabott ki a GVH egészségügyi cégekre

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen 1,4 milliárd forint bírságot szabott ki egészségügyi eszközöket gyártó és forgalmazó cégek kartellezése miatt - közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.
2025. 08. 01. 19:00
Megosztás:

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe - mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser éskibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült. A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
2025. 08. 01. 18:00
Megosztás:

Erste Csoport féléves eredmények: jó működési teljesítmény, erős tőkemegfelelési mutató

Az Erste Csoport jó működési teljesítménye folytatódott 2025 első felében. A nettó kamatbevétel 2,7 százalékkal nőtt az előző év első hat hónapjához képest, elérve a 3,79 milliárd eurót (2024 első féléve: 3,69 milliárd euró). Ezt a növekedést elsősorban az ügyféloldali erős növekedése okozta, és ellensúlyozta a csökkenő kamatkörnyezet hatását: a közép-kelet-európai régió erős teljesítményének köszönhetően a hitelállomány 2,7 százalékkal nőtt az év eleje óta, és elérte a 224,0 milliárd eurót. A betétállomány 2,8 százalékkal nőtt, elérve a 248,5 milliárd eurót, a legerősebb növekedést a cseh, magyar és ausztriai betétállomány érte el. A nettó díj- és jutalékbevétel 8,3 százalékkal nőtt éves szinten, elérve az 1,54 milliárd eurót (2024 első féléve: 1,42 milliárd euró), köszönhetően az összes elsődleges piacon tapasztalható növekedésnek. Összességében a működési bevétel 2,7 százalékkal, 5,67 milliárd euróra nőtt (2024 első féléve: 5,52 milliárd euró).
2025. 08. 01. 17:00
Megosztás:

Megkétszerezi transzformátorgyártó kapacitását a Ganz

Két éven belül megduplázza, ezzel 20 ezer MVA-re növeli tápiószelei transzformátorgyárának termelési kapacitását a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó vállalat nagyszabású beruházásának megvalósulását Magyarország Kormánya közel 15 millió euró értékű támogatással segíti a 150 Új Gyár Program keretében. A fejlesztés révén a Ganz tovább kívánja erősíteni nemzetközi piaci jelenlétét.
2025. 08. 01. 16:00
Megosztás: