Veszélyben a nettó zéró kibocsátás elérése 2050-ig

Nem elegendőek a jelenlegi, fokozatos változtatások a 2050-re kitűzött globális nettó nulla kibocsátás eléréséhez. A legnagyobb kibocsátó nemzetek közül ugyan több is növelte a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzéseit és a megújuló energia előállítása is növekszik világszerte, de sok még a tennivaló. A kormányokat és a vállalatokat a karbonsemlegesség felé tett lépésekben olyan tényezők akadályozzák, mint az államadósság, a belpolitikai feszültségek, a dekarbonizációs tervekkel szembeni növekvő ellenállás és az energiaellátás biztosításának szükségessége – állapítja meg a KPMG Net Zero Readiness Report 2023-as jelentése.

Veszélyben a nettó zéró kibocsátás elérése 2050-ig

2023-ban ismét átfogó nettó zéró klímavédelmi törekvéseket összefoglaló jelentést készített a KPMG. A KPMG Net Zero Readiness Report* jelentése 24 ország felkészültségét kutatja éghajlatváltozási szakértőkkel készített interjúk alapján, és kiemeli azokat a szereplőket, akik élen járnak a nettó nulla kibocsátás felé vezető úton, és azokat, ahol lassabb ez a folyamat. A szakemberek olyan, az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban mérték fel a globális tendenciákat, mint például a villamosenergia-ipar, a közlekedés, az olaj- és gázipar, valamint a mezőgazdaság.

A jelentés országonként mutatja be, hogy az egyes gazdasági ágazatok hogyan járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátáshoz és ezek az arányok mennyit változtak 2005 és 2022 között, mind ágazatonként, mind a gazdaság egészét tekintve. A nemzeti és ágazati kibocsátási adatok az Európai Bizottság Globális Légkörkutatási Kibocsátási Adatbázisából (Database for Global Atmospheric Research - EDGAR) származnak. A teljes KPMG Net Zero Readiness Report itt elérhető.

Aggodalmak a nettó zéró kibocsátás kapcsán

A Net Zero Readiness Riportunk szerint még az egyes országok fokozott erőfeszítései ellenére is sokkal több intézkedésre van szükség ahhoz, hogy a világ kibocsátási pályája tovább csökkenjen, és elkerüljük az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait.

Az érdemi előrelépést akadályozza az ellenállás az olyan intézkedésekkel szemben, amelyek jelentős további költségekkel terhelik a lakosság megélhetését. A gyorsan növekvő gazdaságokban a szintén gyorsan növekvő energiaigény ösztönzi mind az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, mind a fosszilis tüzelőanyagokból történő energiatermelésbe való beruházásokat. Így bizonyos országokban, például Indiában, 2070-ig valószínűleg nem sikerül elérni a nettó nulla kibocsátást, Kínában pedig az előrejelzések szerint a szénfogyasztás 2025-ig növekedni fog.

A KPMG kutatása szerint a különböző ágazatokban elért haladás sem egyforma. A világszerte eltérő elfogadottság ellenére az elektromos meghajtású járművek részesedésének jelentős növekedése persze globális sikertörténet, amely megmutatja, hogy egyes ágazatok milyen gyorsan képesek a szén-dioxid-mentesítésre. A nemzetközi légiközlekedési és hajózási ágazatban azonban a változás üteme lényegesen lassabb, és a 2050-re kitűzött nettó nullára vonatkozó cél elérése a fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) gyártásának növekedésétől, valamint kormányzati ösztönzőktől függ.

Lépéskényszerben a vállalatok

A nettó zéró elérése azonban lassan átszövi a világ gazdasági rendszereit is: a klímacélok elérésében kiemelkedő szerepe lesz az üzleti szférának.

„Ahogy a jelentésünk is megmutatja, gyorsított cselekvésre van szükség, mert minden fok töredéke számít. Itt az ideje, hogy megmutassuk a bátrabb éghajlatvédelmi intézkedések hatalmas előnyeit: több munkahely, magasabb bérek, gazdasági növekedés, kevesebb szennyezés és jobb egészségügyi körülmények” – fogalmaz Rakó Ágnes, a KPMG partnere.

Rakó Ágnes arra is felhívta a figyelmet, hogy számos országban a vállalatok hamarosan egyre több információt szolgáltatnak az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokról és tervekről, egy sor új szabvány alapján. A Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (ISSB) idén közzétette az új globális fenntarthatósággal kapcsolatos riportálási követelményeit, amelynek a bevezetését több ország is tervezi, támogatják a G20 országok is. Közben az Európai Bizottság elfogadta az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat (ESRS) – ezek a szabványok lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy megmutassák, milyen erőfeszítéseket tesznek a zöld üzletmenet teljesítése érdekében, és ennek megfelelően hozzáférjenek a fenntartható finanszírozásokhoz.

„A jelentéstételi követelményeket a különböző vállalatok számára idővel fokozatosan vezetik be az EU-ban, az előzetes becslések alapján 2028-tól mintegy 50 000 cég fogja alkalmazni őket az éves jelentéseiben. Miért lesz ez nagy lépés? A vállalatok szembesülni fognak a saját, környezetre és társadalomra gyakorolt hatásaikkal, és ezt látni fogja minden érintett, így a befektetők is, mindez fel fogja gyorsítani a cselekvést” – emelte ki Rakó Ágnes.

KPMG Net Zero Readiness: a legnagyobb kibocsátók Kína, az Egyesült Államok és India

A 2021-es adatok szerint** ez a három ország felel a globális kibocsátás 52 százalékáért, egyúttal ezek a legnépesebb országok is.

Kína jelenleg volumenben az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátója. Az ország folyamatos gazdasági növekedése a szénfogyasztás rövid távú növekedését támogatja, a szén-dioxid-semlegesség eléréséhez tehát Kína széngazdálkodásának mélyreható átalakítására lesz szükség. A szén továbbra is Kína legfontosabb tüzelőanyaga, amelynek a felhasználása a 2021-es kormányzati tervek szerint 2025-ig folyamatosan fog növekedni, és csak ezután kezd csökkeni.

A kibocsátás-kereskedelmi rendszerek fontos eszközt jelentenek Kína számára az éghajlati célok eléréséhez. Kína nemzeti szén-dioxid-kibocsátási rendszert indított útjára 2021-ben. Ez a világ legnagyobb online szén-dioxid-piaca, amely egyelőre csupán az energiatermelési ágazatot fedi le. A kormány tervei szerint a rendszert nyolc fő iparágra kiterjesztik, és 2017 után még idén újraindítják a Chinese Certified Emission Reduction rendszert, amely pénzügyi ösztönzőket biztosít a kibocsátás csökkentésére – erre a regisztráció már októberben elindult.

Az Amerikai Egyesült Államok történetében 2022 volt az első olyan év, amikor a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés meghaladta a szénen alapuló termelést.

2022 augusztusában Joe Biden elnök törvénybe iktatta az Inflációcsökkentési Törvényt. Ez a jogszabály a klímaválság kezelését hivatott előmozdítani, az amerikai gazdaság modernizálásával és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésével. A törvény értelmében 369 milliárd dollárt fordítanak kibocsátás-csökkentési intézkedésekre, a megújuló energiaforrások és az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség növelésére, azaz támogatják az "USA-ban gyártott" zöld technológiákat, például az elektromos autókat és a megújuló energiaforrásokat.

Az innováció terén elért jelentős eredményekkel az Egyesült Államoknak jó esélye van arra, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás élére kerüljön, de ezt még számos tényező befolyásolhatja.

India energiafogyasztása 2000 óta a duplájára nőtt. Az országnak gazdasági és környezetvédelmi motivációi is vannak, hogy megváltoztassa az energiamix-ét, bár a nettó zéró kibocsátást számításaik szerint csak 2070-re tudják elérni. 2021-ben a miniszterelnök az energiafüggetlenség elérését tűzte ki célul 2047-ig, ami az ország nemzeti függetlenségének századik évfordulója. Ez magában foglalná a hidrogén előállításának és felhasználásának sokkal nagyobb mértékű növelését és az elektromos járművek nagyobb arányát is. 2022 februárjában a kormány bejelentette, hogy az országot a zöld hidrogén termelésének és exportjának egyik hub-jává tennék.

Sok más országhoz hasonlóan, a mezőgazdaság komoly kihívást jelenthet az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentése során. A műtrágya államilag támogatott, ami ösztönözheti a túlzott felhasználást, és ugyancsak nehéz csökkenteni a tejelő állattartásból származó metánkibocsátást.

Ez az az ágazat, amelynek a szén-dioxid-mentesítése valószínűleg a legtöbb időt fogja igénybe venni.

Követendő példák: Norvégia és Svédország

Norvégia világelső a dekarbonizációs erőfeszítésekben. Szinte teljes áramszükségletét vízenergiából állítja elő, a legtöbb otthonban ezt használják. Emellett élen jár az elektromos járművek bevezetésében is: tavaly minden három eladott gépjárműből kettő már elektromos volt, és a tervek szerint 2025-re megszűnik a fosszilis üzemanyag-meghajtású új autók értékesítése, ezzel Norvégia világelső lesz. A 2021-ben megválasztott kormány azonban inkább fejleszti, mint leépíti az ország gazdaságilag kulcsfontosságú olaj- és gázkitermelését. Januárban például rekordszámú területet ajánlott fel az északi-sarkvidéki felségvizeken olaj- és gázfeltárásra. A KPMG tanulmánya szerint a kihívások ellenére Norvégiában a társadalom továbbra is széles körben támogatja a szén-dioxid-mentesítést, beleértve a vállalatok által elfogadott szabványokat, terveket és célokat, és ez segíti majd az átállást a nettó nulla kibocsátásra. Az ország jogilag kötelező érvényű célt tűzött ki, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást, de a cél az, hogy kibocsátásainak kompenzálásával már 2030-ban szén-dioxid-semlegessé váljon, többek között az EU-val kötött megállapodás révén, amely szerint részt vesz a kibocsátás-kereskedelmi rendszerében annak ellenére, hogy nem tagja az EU-nak.

Svédország évtizedek óta éllovas a fenntarthatóság terén, jelentős eredményeket ért el a szén-dioxid-mentesítésben, és mind a vállalatok, mind a magánszemélyek körében magas szintű tudatosságot mutat. A villamosenergia több mint 90 százaléka alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból, elsősorban víz- és nukleáris energiából származik. A fejlődéshez azonban még több – alacsony kibocsátású forrásból nyert – energiára lesz szüksége, az atomenergiát is beleértve – állapítja meg a KPMG jelentése. Az ország szétszórt földrajzi elhelyezkedése miatt a közúti áruszállításnak fontos szerepe van. A közlekedés szén-dioxid-mentesítése komoly kihívás, mivel a közlekedéshez a közúti és a vasúti árufuvarozást is igénybe kell venni. Svédországban számos vállalat gyárt elektromos teherautókat, akkumulátorokat is fejlesztenek. Májusban bejelentették, hogy állandó "dinamikus töltést" létesítenek az E20-as autópályán közlekedő járművek feltöltésére 2025-ig, és a tervek szerint további 3000 kilométernyi úton ugyancsak bevezetik, 2045-ig.

Küldöttség élén tett látogatást Magyarországon a Roszatom humánerőforrásért felelős vezérigazgató-helyettese

Az oroszországi atomerőművek körüli városokat tömörítő alapítvány, (ATR AESZ) és az oroszországi atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom konszern támogatásával október 4. és 8. között orosz küldöttség járt Magyarországon. A látogatás célja a kétoldalú együttműködés erősítése, a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztése és nemzetközi kulturális projekteket felvonultató fesztivál megrendezése volt.
2025. 10. 11. 14:00
Megosztás:

A földmunkákkal megkezdődött az üzbegisztáni atomerőmű építése

A munkagödör kialakításával Üzbegisztánban megkezdődött az első, kis moduláris reaktorokkal (SMR) szerelt atomerőmű építése. A RITM-200N reaktorokkal megvalósuló blokkok orosz terv alapján készülnek Üzbegisztán Jizzakh régiójában. Az erőműhöz mintegy1,5 millió köbméter földet fognak kiemelni, a munkagödör mélysége pedig eléri a 13 métert.
2025. 10. 11. 13:00
Megosztás:

Újabb hibrid okosboltok kialakítását tervezi a Coop Szeged Zrt.

Az első magyarországi hibrid okosbolt tavaszi megnyitásának kedvező tapasztalatai alapján már újabb egységek automatizálását is tervezi a Laurel Kft. technológiájával a Coop Szeged Zrt. - közölték a cégek az MTI-vel.
2025. 10. 11. 12:00
Megosztás:

Több mint 300 millió forintos fejlesztés zárult le Mezőberényben

Lezárult egy csaknem 342 millió forint uniós támogatásból végrehajtott fejlesztés a Békés vármegyei Mezőberényben - közölte az önkormányzat.
2025. 10. 11. 11:00
Megosztás:

Az 5 legígéretesebb kriptovaluta, amely a 2025-ös bikapiacon akár 2 000 dollárból 200 000 dollárt csinálhat

Minden bikapiac újabb legendákat szül a kriptovilágban: olyan történeteket, ahol apró befektetések egyik napról a másikra hatalmas, hatjegyű hozamokat hoznak. 2017-ben ez az Ethereum volt. 2021-ben a Solana. 2025-ben pedig akár ezek közül az új, magas növekedési potenciállal rendelkező projektek közül kerülhet ki a következő nagy dobás.
2025. 10. 11. 09:15
Megosztás:

Gerlaki Bence: a harmadik országokból érkező árú dömping felforgatja Európa e-kereskedelmi piacát

A mai napon Egerben megkezdődött a Magyar Vámügyi Szövetség őszi konferenciája, amelynek témáját a vám, adó, logisztika és környezetgazdálkodás aktuális kérdései képezik. Az eseményen Gerlaki Bence adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár hangsúlyozta: a fogyasztás bővülése továbbra is a gazdasági teljesítmény egyik motorja.
2025. 10. 11. 09:00
Megosztás:

További könnyítések érkeznek az Otthon Start hitelprogramban

További könnyítéseket vezet be a kormány a fix három százalékos hitelt kínáló Otthon Start hitelprogram szabályaiban - mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára pénteken Zalaegerszegen, a Megyei Jogú Városok Szövetsége ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón.
2025. 10. 11. 08:00
Megosztás:

A munkahelyi nyomás nyertesei és vesztesei – kiderült, hogyan élik meg gyermekeink a munkánkat

Minden év október 10-e a lelki egészség világnapja, amely kezdeményezés 1992 óta hívja fel a figyelmet a mentális jóllét fontosságára. A világnap alkalmából Magyarország egyik legnagyobb HR-szolgáltatója, a WHC Csoport a ténylegesen érintettek hangján üzen: kisgyerekeket kérdeztek meg, milyen is a valódi munka-magánélet egyensúly és ténylegesen mennyire viszi haza egy adott szülő a munkahelyi terheket.
2025. 10. 11. 07:00
Megosztás:

Tisztázzuk a vagyonadó terveket: ma egymilliárdosnak lenni már nem akkora szó, mint tíz éve

Ha a felreppent tervek szerinti 1 milliárd forintnál húznák meg a vagyonadó határát, az egyértelmű üzenet lenne a feltörekvő középosztály számára: rossz helyen gyarapodtál – figyelmeztet Karagich István, a Blochamps Capital vezetője. A cég friss elemzése szerint a milliárdosok száma öt év alatt 25%-kal emelkedett, miközben az infláció drasztikusan leértékelte egy ekkora vagyon reálértékét.
2025. 10. 11. 06:00
Megosztás:

Gyorsuló lakásdrágulás, záródó árolló és otthon-startos meglepetések szeptemberben

Országosan 2,7 százalékkal nőtt a lakóingatlanok ára szeptemberben az előző hónaphoz képest, Budapesten 2,6 százalékkal. A havi lakásdrágulás üteme több mint duplájára nőtt szeptemberben. Észak-Magyarországon volt a legnagyobb havi ugrás, 6,3 százalékkal drágultak az ingatlanok. Az adatok arra utalnak, hogy a kelet-magyarországi régiók lakásárai egyre gyorsabban közelítenek a nyugat-magyarországi és Pest megyei árszintekhez, vagyis záródik a lakáspiaci árolló. A kormányzat tájékoztatása az Otthon Start hitel szeptemberi igénylőiről sokak számára meglepetést hozhat a lakáspiacon.
2025. 10. 11. 05:00
Megosztás:

A kormány forrást biztosít több mint 90 motorvonat beszerzésére

A kormány arról döntött, hogy forrást biztosít több mint 90 villamos motorvonat beszerzésére - közölte Lázár János építési és közlekedési miniszter pénteken a Facebook-oldalán.
2025. 10. 11. 04:00
Megosztás:

Andrej Babis: megállapodtunk a tárcák elosztásról

Csehországban a kormányalakítási tárgyalásokat folytató Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO), a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) és az Autósok párt megegyezett pénteken a tárcák elosztásáról - jelentette be Andrej Babis, az ANO elnöke, aki várhatóan az új kormány elnöke lesz.
2025. 10. 11. 03:00
Megosztás:

Elfogadták a módosítást! Így változik a 65 év felettiek kedvezményes utazása

A közforgalmú személyszállítást igénybe vevő, 65. életévüket betöltött személyek életkoruk alapján ingyenesen utazhatnak, elegendő, ha személyazonosító okmányukat felmutatják. Számukra már nem szükséges utazási utalvány az ingyenes utazáshoz. Azok viszont, akik még nem töltötték be a 65. életévüket, de nyugdíjban vagy más, jogszabályban meghatározott ellátásban részesülnek, éves utazási utalvány felmutatásával vehetik igénybe a rájuk vonatkozó utazási kedvezményeket.
2025. 10. 11. 02:00
Megosztás:

A rendeletet aláírták! 65-88 éves nyugdíjasok készüljetek!

A 2025-ben nyugdíjba lépők nyugdíját a korábbi években elért jövedelmeik figyelembevételével állapítják meg, amelyeket valorizációs szorzókkal igazítanak a 2024-es bérszinthez. A kormány már nyilvánosságra hozta a legújabb szorzószámokat, amelyek alapján kijelenthető, hogy a 2025-ben megállapított nyugdíjak összege várhatóan meghaladja a 2024-ben induló nyugdíjakét.
2025. 10. 11. 01:00
Megosztás:

Közút és vasút csak együtt lehet sikeres

A közút és vasút közötti versenynek vége, a jövő az együttműködésé – ebben értettek egyet Magyarország vezető logisztikai szakemberei az 5. Kelet-Európai Intermodális Konferencián. Az előadók szerint a jelenlegi piaci átrendeződés nem válság, hanem újrakezdés: most dől el, ki lesz Kelet-Európa új logisztikai központja. A magyar logisztika azonban rövid időn belül új növekedési hullámmal fog szembesülni, amelyre az infrastruktúra nincs felkészülve.
2025. 10. 11. 00:05
Megosztás:

A Bitcoin 122 000 dollárra esett vissza, ahogy a kriptórali túlhevült: Mi jön ezután? Az „okos pénz” már a Digitap ($TAP) felé fordul

A Bitcoin (BTC) elmúlt évi látványos ralija során a világ legnagyobb kriptovalutája több mint megduplázta értékét. Ám miután épp 126 000 dollár fölött tetőzött, a Bitcoin azóta visszaadott némi nyereséget, és jelenleg 122 000 dollár körül kereskednek vele. A meredek visszahúzódást a vezető altcoinok eladási hulláma is kísérte, ami sok elemző és befektető szerint azt jelzi, hogy a kriptopiaci rali túlmelegedett.
2025. 10. 10. 23:30
Megosztás:

Ingatlan.com: szeptemberben felgyorsult a lakásárak emelkedése

Szeptemberben folytatódott a lakásárak emelkedése, országosan 2,7 százalékkal, Budapesten pedig 2,6 százalékkal nőttek az árak az előző hónaphoz képest az augusztusi 1,2, illetve 1,4 százalékos havi drágulást követően - közölte az ingatlan.com pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 10. 23:00
Megosztás:

Szijjártó Péter: Magyarország a kínai beruházásokért folytatott verseny Európa-bajnoka

Magyarország a kínai beruházásokért folytatott, rendkívül éles verseny Európa-bajnoka, tavaly például több beruházás érkezett hazánkba Kínából, mint Németországba, Olaszországba és Franciaországba összesen - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
2025. 10. 10. 22:00
Megosztás:

Megalakult a koszovói parlament

Nyolc hónappal a választások után megalakult a koszovói parlament miután megválasztották a házelnök összes helyettesét, így elhárult az utolsó akadály is a kormány megalakulása elől.
2025. 10. 10. 21:00
Megosztás:

Vegyesen változott péntek estére a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 10. 10. 20:00
Megosztás: