Vészjósló óvatosság tört rá az építőiparra
Vészesen óvatos mindenki az építőipari piacon, az elmúlt évekhez képest sokkal kevesebb lakóépület vagy ipari ingatlan épül azért, mert mindenki arra vár, hogy a megnövekedett és kiszámíthatatlanul ingadozó alapanyagárak előbb-utóbb kisimulnak. Zomborszki András, az AKM METAL PLUSZ Kft. ügyvezetője arról beszélt, nem lehet álmodozni arról, hogy az árak a régi szintre visszatérjenek.
„Megborult az egész építőipar. Csökken a kereslet, így az alvállalkozók között elindult a harc a munkákért. Mindenki megrendeléshez akar jutni, sokan úgymond önköltség alatt próbálnak valahogy dolgoztatni nem feltétlen tisztességes eszközökkel, ami miatt egyre szélesebb körben megjelentek a körbetartozások” – mutatott rá.
Veress Ferenc, építőmérnök és gépészmérnök, az Altverex Mérnöki -és Szolgáltató Kft. ügyvezetője a témával kapcsolatban elmondta, a megfelelő szakemberek hiánya is nehezíti az építőipari tevékenységet. Ez szintén árfelhajtó tényező, ugyanis a megbízható, jó referenciával rendelkező dolgozók több pénzt is kérnek.
Mint fogalmazott, a jelenlegi helyzetben még inkább ajánlott olyan előre megtervezett szerkezeteket gyártani, melyek szinte legóként kattannak össze az építkezéseken. Ugyan ehhez is kell szaktudás, de jóval hamarabb be lehet tanítani az embereket az acélszerkezet-szerelésre, mint a klasszikus kőműves munkára.
„Az ipari logisztikai csarnokok esetében minimum 20-30 százalékot lehet az építési időn spórolni, hiszen míg a betonnak száradnia kell és minden fázis után várni kell 3-4 hetet, addig az acélnál ilyen nincs” – fogalmazott a szakértő.
2200 tonna acélszerkezet, 35 ezer liter eltankolt gázolaj
Az AKM METAL PLUSZ Kft. a közelmúltban fejezte be Európa legnagyobb acélszerkezetű ipari csarnokának építését az elsőtől az utolsó csavarhúzásig. A 45 ezer négyzetméteres csarnok párját ritkítja az egész kontinensen, a logisztikai csarnokok átlagos méretei ugyanis jellemzően 10 és 20 ezer négyzetméter között mozognak.
Zomborszki András ügyvezető kiemelte, Európában rajtuk kívül még egy olyan csapat van, aki egyáltalán képes hasonló volumenű munkák elvégzésére. A kihívások között említette, hogy 50-60 ember egyidejű munkáját kell megszervezni, ellenőrizni, megfelelő szerszámot kell biztosítani számukra, illetve figyelni kell az alapanyag-érkeztetésre és a munkafolyamatok koordinálására is.
„Összesen 2200 tonna acélszerkezetet mozgattunk meg, 132 kamionnyi áruval dolgoztunk, a munkagépek tankolására pedig 35 ezer liter gázolajat használtunk el. Az infláció miatt kiemelt szerepe van annak, hogy mennyi idő alatt készülünk el. Mi megmutattuk, hogy lehet másként csinálni a csarnoképítést, hiszen rugalmasabb, tervezhetőbb megoldás ez, így a beruházó is kevésbé van kitéve annak a veszélynek, hogy az áremelkedés miatt bukik a projekten” – magyarázta.
Kiemelte, az AKM METAL PLUSZ Kft. számos kiegészítő szerkezetet, többek közt lépcsőt, rámpát és parkoló rendszert gyártott a csarnokhoz Hajdúnánáson, a speciális tetőkialakítás pedig megkönnyíti a 700 KW-os napelem rendszer telepítését, amit szintén a magyar cég végez majd el.
Beszélt arról is, függetlenül attól, hogy 10 vagy 100 ezer négyzetméteres csarnokról beszélünk, az elemek gyártása gyorsan lezajlik, ugyanis fix gyártmánytervek vannak. Minden előre meghatározott, mint az IKEA vagy a Lego esetében: nem is kell azon gondolkozni, melyiket hova teszik, hiszen a szerelési rajzok alapján a felsorszámozott, felcímkézett elemek könnyen összerakhatók.
A most megépült 45 ezer négyzetméteres csarnokot Európa második legnagyobb gumiabroncs-gyártója használja majd. Tetőszerkezete nem igényel átalakítást ahhoz, hogy napelemes rendszert telepítsenek rá, így az nem csak a csarnokot tudja ellátni energiával, hanem vissza is tud termelni a szolgáltató hálózatába.
