Vidéken is több helyen megjelent a millió feletti panelár

Volt olyan időszak, amikor a panellakások nem a minőség szinonimái voltak, hiszen alacsony energiahatékonyság, elavult épületek jellemezték a lakótelepeket. Ez sokat változott az elmúlt években, így ma már egyre inkább az előnyök látszanak, Budapesten az egymillió forint feletti négyzetméterár már nem ritka a lakótelepi lakások körében, és egyre több vidéki városban lépi át néhány adásvétel ezt a szintet.

Vidéken is több helyen megjelent a millió feletti panelár

A legdrágább továbbra is a Lágymányosi lakótelep a XI. kerületben, de a XIII. és a III. kerület egy-egy lakótelepén is közel van a hétszámjegyű lélektani határhoz az átlagár – derül ki a NAV friss, 2024-es adataiból. Ugyanakkor a külső kerületekben találni olyan lakótelepeket is, ahol még 650 ezer forint alatt van az átlagos négyzetméterár. Vidéken Budapest vonzáskörzete, Veszprém, Sopron és Debrecen panellakásai a legdrágábbak, a legolcsóbbak listáját pedig továbbra is az ózdi, komlói és salgótarjáni lakások vezetik – derül ki az OTP Ingatlanpont friss lakótelepi körképéből.

2023-ban (az utolsó teljes adatfeldolgozottságú évben), a KSH adatai szerint a lakótelepi lakások a teljes lakóingatlan forgalom 14,2%-át tették ki, az eddigi tendenciák alapján ez az arány 2024-ben tovább emelkedhetett, akár a 16%-ot is elérhette. Fontos kiemelni, hogy nem csak klasszikus panellakásokról van szó, hanem tágabban értelmezve, nagyjából az ötvenes és kilencvenes évek között telepesen épült ingatlanokat összegzi a statisztika.

A legtöbb lakótelepi lakás Miskolcon cserélt gazdát 2023-ban, ott a tranzakciók száma meghaladta a 850-et, mögötte alig lemaradva szintén több mint 800 eladással Budapest III. kerülete végzett. A dobogóra felfért még Pécs több mint 750 tranzakcióval, majd szorosan mögötte Debrecen állt a listán.

Említettük, hogy országosan a forgalom 14,2%-át tették ki a lakótelepi lakások, ezen belül azonban nagyon nagy eltérések voltak. Szekszárdon például háromból majdnem két eladott lakás ebbe a kategóriába esett 2023-ban, Kazincbarcikán 63% volt az arányuk a piacon, de Budapesten is volt olyan kerület (a XV.), ahol 60 százalékban lakótelepi lakások cseréltek gazdát. Az 50%-ot még Dunaújváros, Paks és Dorog érték el.

Ha a lakótelepi ingatlanok árait nézzük, akkor nem meglepő módon további emelkedés látszik a NAV 2024-es előzetes adatai alapján. Egyrészt a teljes ingatlanpiac áremelkedését követték le ezek a lakások, másrészt pedig évek óta tart a lakótelepek felértékelődése a piacon. 

Budapesten belül a legdrágább továbbra is a XI. kerületi, az ötvenes-hatvanas évek fordulóján épült Lágymányosi lakótelep, ahol az átlagos négyzetméterár tavaly már meghaladta az 1,12 millió forintot, de az 1,3-1,4 millió forintos ár sem elképzelhetetlen a főváros legfelkapottabb lakótelepén. Máshol egyelőre nem látunk egymillió forint feletti átlagárat, bár a XIII. kerületi Fiastyúk utcai lakótelep nagyon közel jár hozzá, hajszál híján ott is hétszámjegyű négyzetméterárral kell már számolni. Hasonló mondható el Óbudán a Pók utcai lakótelepről is, amely így a legdrágább klasszikus panelépítésű lakótelep az országban.

Ezek tehát az átlagárak, ugyanakkor egyes lakások esetében már számtalan egyéb lakótelepen is történt 2024-ben 1,3-1,4 millió Ft/m2 közötti tranzakció, akár olyan, a köztudatban olcsóbbnak számító telepeken is, mint az Újpest-városközponti, vagy a X. kerületi Gyakorló utcai lakótelep. A kerületek közül továbbra is Újbudán a legmagasabb az átlagár, hiszen a lista élén álló Lágymányosi lakótelep mellett a Kelenföldi, a Gazdagréti és az Őrmezői lakótelepek is bekerültek a legdrágábbak közé.

Az árak emelkedését mutatja az is, hogy ma már Budapesten gyakorlatilag nem találni 600 ezer forint alatti átlagos négyzetméterárat egyetlen lakótelepen sem, noha tranzakciószinten jó néhány félmillió alatti árú adásvétel köttetett még tavaly is. A legolcsóbb továbbra is a Pesterzsébet-városközponti lakótelep, melyet a csepeli Erdősor utcai és a XVIII. kerületi Havanna lakótelep követ.


Vidéken 900 ezer forint fölé emelkedett a budaörsi lakótelep átlagos négyzetméterára, a második helyen pedig a Dunakeszi Barátság úti lakótelep áll bőven 800 ezer forint feletti átlagos árszinttel. A dobogó harmadik fokára Debrecenben a Vénkerti lakótelep került fel. Összességében is az mondható el, hogy a legdrágább lakótelepi lakások Budapest vonzáskörzetében, Debrecenben, Sopronban, illetve Veszprémben találhatók, ezek a települések uralják a lista élmezőnyét. Ezekben a városokban, kis lakások esetében tavaly már megjelentek az 1,1-1,2 millió Ft/m2 közötti adásvételek. A legolcsóbb lakótelepek Ózdon, Salgótarjánban és Komlón vannak, ahol az átlagár 200 ezer forint alatt marad, ugyanakkor már 100 ezer Ft alatt is köttettek adásvételek. Az árak emelkedése azonban ezeken a lakótelepeken is egyértelmű, hiszen a legolcsóbb ózdi telepen például 2024 első félévében még alig lépte át a 100 ezer forintot az átlagos ár, az év végére azonban már meghaladta a 125 ezer forintot is.

„Az elmúlt két évtizedben a lakótelepi épületek jelentős része komoly felújításon esett át, ez is hozzájárul a piac pörgéséhez” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Ma már ugyanis a vevők egyre nagyobb része nem a hátrányokat látja egy lakótelepi lakásban, hanem az előnyöket. Ezek a területek általában tömegközlekedéssel könnyen megközelíthetők, jól el vannak látva szolgáltatásokkal (óvoda, iskola, üzletek), a lakások elrendezése praktikus, a felújításoknak köszönhetően pedig az energiahatékonyságuk is jelentősen javult, ami hozzájárult a rezsiköltségek mérséklődéséhez is.

„Azt gondolom, hogy a lakótelepi lakások 2025-ben is népszerűek lesznek a vevők körében, a befektetési céllal vásárlók továbbra is keresik ezeket, mivel könnyen kiadhatók és szükség esetén gyorsan értékesíthetők”– véli Valkó Dávid. „Ha a tavaly megindult áremelkedéssel kalkulálunk 2025-ben is, akkor az év végére több budapesti lakótelep átlagos négyzetméterára is meghaladhatja majd a bűvös egymillió forintos szintet, vidéken pedig elsősorban a nagy autóipari beruházások környezetében lehet a piac nagyobb ütemű élénkülésére számítani” – tette hozzá.

Pozitív zárás az európai tőzsdéken

A vezető európai részvényindexek többsége emelkedéssel zárta a keddi kereskedést, Frankfurt kivételével.
2026. 01. 27. 19:30
Megosztás:

Kína: Japánnak nincs joga nyilatkozni Tajvan kérdésében

Japánnak sem történelmi, sem jogi alapon nincs joga megjegyzéseket tenni Tajvan kérdésében – jelentette ki kedden a kínai külügyminisztérium szóvivője.
2026. 01. 27. 19:00
Megosztás:

Pánikhangulat a kriptopiacon: Rekordmértékű, 1,73 milliárd dolláros tőkekivonás sújtotta a digitális eszközöket

A kriptopiac ismét nyomás alá került: a befektetők egyetlen hét alatt több mint 1,7 milliárd dollárt vontak ki a digitális eszközökből. A legnagyobb vesztes a Bitcoin lett, de az Ethereum és az XRP is jelentős kiáramlást szenvedett el. Eközben néhány altcoin – köztük a Solana – továbbra is vonzza a kockázatvállaló tőkét. Vajon csak átmeneti korrekcióról van szó, vagy újabb medvepiac bontakozik ki?
2026. 01. 27. 18:30
Megosztás:

Magyarország 2026 – a stagnálásból való fordulat, de nyitott kockázatokkal

A magyar gazdaság 2026-ban a hároméves stagnálást követően várhatóan visszatér a növekedéshez. A GDP ütemének várható gyorsulását azonban elsősorban átmeneti tényezők – az előválasztási fiskális ösztönzők, az alacsony infláció rövid időszaka és az új ipari kapacitások fokozatos beindulása – hajtják. Tehát nem a fundamentumok átfogó javulásáról van szó, hanem egy törékeny fordulatról, amely fenntarthatóságát már az év második felében próbára teszi.
2026. 01. 27. 17:30
Megosztás:

XRP és arany a pénzügyi rendszer új hajnalán – Közeleg a globális pénzügyi újraindítás?

Egyre több gazdasági elemző szerint a világ a pénzügyi rendszer radikális átalakulása felé halad. A Black Swan Capital alapítója, Versan Aljarrah szerint már láthatóak az átalakulás jelei – és két eszköz játszhat kulcsszerepet ebben a történelmi fordulatban: az arany és az XRP. De mi áll a háttérben, és miért most válik mindez különösen fontossá?
2026. 01. 27. 17:00
Megosztás:

A növekedés rejtett akadálya: amikor az ingatlan már nem követi a vállalkozást

Egy vállalkozás növekedése kívülről sikertörténetnek tűnik. Több megrendelés, nagyobb csapat, bővülő tevékenység. Belülről azonban gyakran egészen más képet mutat: egyre szűkösebb terek, kompromisszumos megoldások, ideiglenes átalakítások és egyre több „majd később megoldjuk” típusú döntés. Sok cégvezető csak akkor szembesül a problémával, amikor a telephely már nem kiszolgálja, hanem akadályozza a működést. Pedig a növekedés egyik legkritikusabb – és gyakran alulértékelt – tényezője éppen az ingatlan. Nem az számít, hogy hol működik ma a vállalkozás, hanem az, hogy hol tud működni holnap is.
2026. 01. 27. 16:30
Megosztás:

NAK: a megkárosított gazdák segítséget kapnak

Az állam méltányossági alapú rendkívüli kárrendezést nyújt azoknak a termelőknek, akiknek a BÁSZNA Gabona Zrt. nem fizetett. A kérelmek elbírálásáért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felel - közölte NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kedden sajtóközleményben.
2026. 01. 27. 16:00
Megosztás:

Megjelent az Otthontámogatásról szóló rendeletmódosítás

Megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely több ponton is módosítja az évi nettó 1 millió forintos vissza nem térítendő Otthontámogatásról szóló korábbi kormányrendeletet. Az új rendelet szövege szerint „a nagy érdeklődésre való tekintettel” 2026. február 15-ig meghosszabbításra kerül az igénylési határidő, továbbá a jogosultak köre is bővül – írja közleményében a Bank360.
2026. 01. 27. 15:30
Megosztás:

Szintet lép a víziközművagyon védelme, de szemléletváltást is sürget a szakértő

Jelentős változás előtt áll a hazai víziközműszektor: idén február 1-jén hatályba lép egy, a napokban megjelent rendelet, amely alapjaiban írja át a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap működését. Az új szabályozás célja a nemzeti vagyon védelme és a hálózati veszteségek radikális csökkentése. Azonban a szakértő arra figyelmeztet: a pénzügyi keretek mellett a kivitelezés minőségének szigorítása is elengedhetetlen.
2026. 01. 27. 15:00
Megosztás:

Mit kell tudni a csendes refluxról?

Egy olyan állapotról beszélünk, amit sok esetben nehezen ismernek fel, a tünetei pedig eltérőek lehetnek a hagyományos gastrooesophagealis reflux betegség tüneteitől. A csendes reflux, orvosi nevén laryngopharyngeal reflux (röviden LPR) esetén a betegek hosszú ideig van, hogy nem kapnak megfelelő diagnózist és így kezelést sem
2026. 01. 27. 14:30
Megosztás:

Visszatekerik a kilométerórát Magyarországon a külföldről behozott autók sokaságánál - honnan lehet tudni?

Bár a használt autók között Európa-szerte jelentős arányt képviselnek az import autók, a vásárlóknak érdemes gondosan mérlegelniük a kockázatokat, mielőtt döntést hoznak. Az országok közötti adatmegosztás hiánya miatt a piacot továbbra is nagy számban jellemzik a manipulált futásteljesítményű autók.
2026. 01. 27. 13:30
Megosztás:

Nagy ütemben bővül az újlakás-kínálat a fővárosban

Tavaly sem mérséklődött a pezsgés a fővárosi újlakás-piacon. Főleg a kínálat duzzad látványosan, miközben az Otthon Start Programhoz kötődően érdekes anomáliaként egyes városrészekben összeért a panelek és az új projektek lakásainak árszintje – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti Újlakás Értéktérképéből.
2026. 01. 27. 13:00
Megosztás:

Kína kész együttműködni Finnországgal

Kína kész együttműködni Finnországgal az Egyesült Nemzetek Szervezetére (ENSZ) épülő nemzetközi rendszer megőrzésében és egy többpólusú világrend előmozdításában - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök Petteri Orpo finn miniszterelnökkel folytatott keddi megbeszélésén Pekingben.
2026. 01. 27. 12:30
Megosztás:

Több mint 1000 milliárd forint összegben igényelték a vállalkozások a fix 3%-os kkv hiteleket

Magyarország forrásainak nem Ukrajnában, hanem a hazai kkv-knál van a helye! Ezért a Kormány a piaci hiteleknél jóval kedvezőbb kamattámogatott konstrukciókat tesz elérhetővé, ezáltal biztosítva kedvezményes forrást a vállalkozások számára.
2026. 01. 27. 12:00
Megosztás:

Vegyszermentes technológiák a víztisztításban: klór helyett akár UV-fénnyel vagy ózonnal is fertőtleníthető az ivóvíz

Az ózon és UV használatával akár egy teljes nagyságrenddel csökkenteni lehet a vegyszerfelhasználást az ívóvízhálózatokban.
2026. 01. 27. 11:30
Megosztás:

Horvátországban minden hatodik jármű közlekedésre alkalmatlan

A műszaki vizsgán ellenőrzött járművek csaknem 17 százaléka bizonyult közlekedésre alkalmatlannak 2025-ben Horvátországban - közölte a horvát járműközpont (CVH).
2026. 01. 27. 11:00
Megosztás:

Mindent elsöpört az azonnali fizetés, az utalások többsége pillanatok alatt megérkezik

Ma már egyértelműen kijelenthető, hogy az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) vált a magyar pénzforgalom meghatározó formájává – hangsúlyozza Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A jegybank statisztikái szerint három banki átutalásból kettő már ezen a rendszeren keresztül, legfeljebb öt másodperc alatt teljesül.
2026. 01. 27. 10:30
Megosztás:

Mindent elsöpört az azonnali fizetés, az utalások többsége pillanatok alatt megérkezik

Ma már egyértelműen kijelenthető, hogy az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) vált a magyar pénzforgalom meghatározó formájává – hangsúlyozza Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A jegybank statisztikái szerint három banki átutalásból kettő már ezen a rendszeren keresztül, legfeljebb öt másodperc alatt teljesül.
2026. 01. 27. 10:30
Megosztás:

Mindent letarolt az azonnali fizetés, az utalások többsége másodpercek alatt célba ér

Mára egyértelműen kijelenthető, hogy az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) lett a magyar pénzforgalom főárama – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A jegybanki adatok szerint három banki átutalásból kettő már így, legfeljebb öt másodperc alatt ér célba.
2026. 01. 27. 10:00
Megosztás:

Grönland árnyékában: vámháborúvá szélesedő geopolitikai konfliktus

A Grönland körüli vita mára túllépett a puszta retorikán, és valódi globális gazdasági konfliktussá alakult. Donald Trump elnök döntése, miszerint 2026. február 1-jétől 10%-os vámokat vet ki nyolc európai országra – egy olyan záradékkal, amely szerint ezek júniusban akár 25%-ra is emelhetők –, komoly törést jelent a transzatlanti kapcsolatokban. A központi kérdés nem csupán a kereskedelemre gyakorolt közvetlen hatás, hanem az a politikai precedens is, amelyet a gazdasági szankciók nyílt alkalmazása területi engedmények kikényszerítésére teremthet – Szitás Lóránt, az XTB piaci elemzője szerint éppen ezért több tényezőt is érdemes megfontolni.
2026. 01. 27. 09:30
Megosztás: