Világviszonylatban és az EU-ban is tovább nőtt a biotermékek piaca
A globális biopiac 2021-ben lassabban, de tovább nőtt
A pandémiát követően ismét a régi időpontban, februárban rendezték meg a németországi Nürnbergben az ökológiai gazdálkodás legfontosabb eseményét, a BIOFACH-ot. A világ ökológiai gazdálkodásáról szóló legfrissebb adatokat a FiBL Research Institute of Organic Agriculture és az IFOAM – Organics International 2023. február 14-én ismertette, a "The World of Organic Agriculture" – Az ökológiai mezőgazdaság világa statisztikai évkönyv bemutatóján. A 24. alkalommal kiadott évkönyv adatai szerint az elmúlt évtizedekben megfigyelhető általános növekedési tendencia 2021-ben is folytatódott, bár lassabb ütemben. A 191 országból származó adatok alapján globálisan mind az ökogazdálkodás területe, mind a kiskereskedelmi biotermék értékesítés forgalma növekedett. 2021-ben a biopiac globális mérete megközelítette a 125 milliárd eurót, ami mintegy 3 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. Jelentős változások nem történtek a piac tekintetében élen járó országok körében. Továbbra is az Egyesült Államok a világ vezető biotermék “piactere” évi 48,6 milliárd eurós forgalommal, amelyet Németország (15,9 milliárd euró) és Franciaország (12,7 milliárd euró) követ. Globálisan a biotermelők száma 4,9 százalékkal nőtt, ezzel elérte a 3,7 millió főt. Továbbra is India a legtöbb biotermelővel rendelkező ország (1,6 millió) a világon.
A BIOFACH megnyitóján Karen Mapusua, az IFOAM Organics International elnöke felhívta a figyelmet azoknak a helyi piacokra értékesítő ökotermelőknek a munkájára, akik olyan fajokat és fajtákat termelnek, amelyek nagyüzemekben nem fordulnak elő. A termesztett növények sokféleségének megőrzése szempontjából ezeknek a növényeknek a fenntartása, termesztése és a felhasználásukhoz kapcsolódó ismerek átadása kulcsfontosságú. Ezáltal az ökotermelők világszerte hozzájárulnak az élelmiszer önrendelkezés biztosításához.
A kontinenseket összevetve Afrikában, Ázsiában, Európában és Óceániában nőtt az ökogazdálkodással művelt területek aránya, míg Amerikában csökkent. Globálisan az ellenőrzött ökogazdálkodással művelt mezőgazdasági terület közel fele Óceániában volt (35,9 millió hektár). Európa rendelkezett a második legnagyobb területtel (17,8 millió hektár), míg Latin-Amerika a harmadikkal (9,9 millió hektár).
2021-ben a világ mezőgazdasági területeinek 1,6 százaléka állt ökológiai művelés alatt. Sok országban azonban ennél jóval magasabb az arány: Liechtenstein az első (40,2 százalék), ezt követi Szamoa (29,1 százalék) és Ausztria (26,5 százalék). Húsz országban az összes mezőgazdasági terület 10 százaléka vagy annál is több volt ökogazdálkodással művelt (ebből 15 európai ország).
Európa lendületben
2021-ben Európában 17,8 millió hektár mezőgazdasági területet műveltek az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint (az Európai Unióban 15,6 millió hektárt). Ez 800.000 hektárral több mint 2020-ban. Az egyes országokat rangsorolva továbbra is Franciaország állt az első helyen (közel 2,8 millió hektárral), amelyet Spanyolország (2,6 millió hektár), Olaszország (2,2 millió hektár) és Németország (1,8 millió hektár) követett. Európában az ökológiai gazdálkodással művelt területek az összes mezőgazdasági terület 3,6 százalékát tették ki, az Európai Unióban ez az arány 9,6 százalék volt.
A terület növekedése mellett a bioélelmiszerek közel 4 százalékos kiskereskedelmi forgalmának növekedése is megfigyelhető Európában, kiemelkedő, 54,5 milliárd eurót érve el. Ezzel az Európai Unió a világ legnagyobb egységes piacát jelentette biotermékek tekintetében (megelőzve az Egyesült Államokat is). 2021-ben az európai fogyasztók fejenként átlagosan 65,7 eurót költöttek bioélelmiszerekre (az Európai Unióban 104,3 euró/fő). Országokra lebontva a svájci fogyasztók költötték a legtöbbet bioélelmiszerekre (átlagosan fejenként 425 eurót), és továbbra is Dániában volt a legmagasabb a bioélelmiszerek piaci részesedése: a teljes élelmiszerpiac 13 százaléka. Az EU tagállamiban az egy főre jutó ökológiai élelmiszerekre fordított fogyasztói kiadások a 2012-2021 közötti évtizedben megduplázódtak.
Európában az ökológiai ágazat fejlődését a pandémia sem törte meg. Bár lassult a piaci növekedés, 2021-ben sem tört meg az ágazat folyamatos bővülése. A Közös Agrárpolitika új ciklusának tervezésekor számos ország folytatta vagy kezdeményezte az ökológiai mezőgazdaságot támogató tevékenységeket, beleértve a növekedést elősegítő új ökogazdálkodási cselekvési terveket és területalapú támogatási felhívásokat (itthon 2025-től várható a következő öko felhívás). A piac fejlesztésére promóciós pályázatok állnak rendelkezésre.
ÖMKi szekció: Ökogazdálkodási cselekvési tervek és KAP stratégiai tervek – kilátások és szinergiák a kelet-közép-európai régióban
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet – immár hagyományos – saját szervezésű szekciójának középpontjában a kelet-közép-európai országok KAP stratégiai tervei álltak, amelyeket az Európai Bizottság a legutóbbi BIOFACH óta fogadott el. Az ülésen a kelet-közép-európai régió magas szintű szakpolitikai döntéshozói vettek részt, hogy megvilágítsák az ökológiai ágazat fejlődésének lehetőségeit és kihívásait, a verseny mellett az együttműködést is szem előtt tartva.
Bulgária, Lengyelország, Románia és Magyarország képviselői arra is kitértek, hogy miként járulnak hozzá országaik az európai Ökogazdálkodási Cselekvési Terv célkitűzéseinek megvalósításához (melyek közül az egyik legfontosabb, hogy az ökológiai gazdálkodással művelt terület aránya 2030-ra elérje a 25%-ot). Valamennyi tagállam rendelkezik a saját nemzeti KAP stratégiai tervében arra vonatkozó célszámmal, milyen ökoterület részarányt tervez elérni 2027-re. A felsorolt tagállamok közül kiemelkedik Lengyelország, ahol a 2022-es előzetes adatok szerint 21 000 ökogazdálkodó, és 550 000 hektár ökológiai gazdálkodás alatt álló terület található. Az országos cél az 1 millió hektár elérése.
Ukrajna és Szerbia EU-n kívüli országokként mutatták be törekvéseiket. Szerbia elkötelezett az európai integrációs folyamat mellett, és bár jelenleg az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogi keret nem ugyanaz, mintaz EU-ban, arra fokozatosan át kíván térni. Ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy ez a folyamat jelentős változásokat igényel a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén.
Ukrajnában jelentős, közel félmillió hektár szántóterület áll biotermesztés alatt. A megtermelt biotermékek számanövekszik, különös tekintettel a nagyobb hozzáadott értékű termékekre. 2022-ben, a háború ellenére, az ukránbiotermékek exportja 13%-kal nőtt.
Magyarországon 2022-ben az Agrárminisztérium elfogadta az ökológiai mezőgazdaság fejlesztésére irányuló nemzeti cselekvési tervet (Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai gazdálkodás Fejlesztéséért 2022-2027). Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) tízéves kutatói, valamint hazai és nemzetközi ökogazdálkodási tapasztalataival vállalt szerepet a dokumentum előkészítésében, melynek végrehajtása 2023-ban kezdődik meg. Ez a stratégiai dokumentum 2027-ig 10%-os ökológiai területarányt tűzött ki célul. A dokumentum a területalapú támogatások mellett további intézkedéseket irányoz elő a biogazdálkodási ágazat kiegyensúlyozott fejlődése, mint például az országos öko szaktanácsadási hálózat kialakítása, a biotermékek piaci adatainak gyűjtése, a belföldi promóció és a gyakorlat-orientált kutatás-fejlesztés előmozdítása.
"Hazánkban az ökológiai gazdálkodással művelt terület nagysága 2012 és 2019 között megduplázódott. Habár 2020-ról 2021-re kissé csökkent az ökoterület - az összes mezőgazdasági terület 5,91 százaléka állt ökológiai művelés alatt -, a 2021-ben meghirdetett újabb ökotámogatási program hatására 2022-től mintegy 1000 új ökológiai termelővel és kb. 40.000 hektáros ökoterület bővüléssel számolhatunk. A kiállításon örömmel láttuk azokat a hazai élelmiszeripari vállalkozókat, akik bemutatták biotermékeiket, így például hidegen sajtolt olajakat, száraztésztákat, szarvasgomba alapú termékeket, fűszerpaprikát, de hazai termelésből származó gabona, olajosmag, fagyasztott zöldség, gyümölcs és vegán szuperfood is látható volt a magyar közösségi standon. Az Öko Cselekvési Terv egyik fókuszterülete a termékpályák fejlesztése, tehát nemcsak az ökológiai területnagyság növelése a cél, hanem az, hogy a megtermelt mezőgazdasági termékeket volumene és feldolgozottsági szintje is emelkedjen.” - értékelte a magyarországi helyzetképet Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.
Az ÖMKi szervezte szekcióban Dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a hazai ökológiai gazdálkodást célzó nemzeti cselekvési terv különös figyelmet fordít a támogatási eszközök rendszerszintű összehangolására, a belföldi kereslet és kínálat növekedésére, valamint az oktatás-képzés és a szaktanácsadói-szakértői hálózat fejlesztésére.
