Vlagyimir Putyinnak előbb-utóbb tárgyalóasztalhoz kell ülnie
Starmer a két héttel ezelőtti londoni Ukrajna-értekezlet után szombatra újabb - ezúttal virtuális - csúcsértekezletet hívott össze az ukrajnai rendezés ügyében.
A videókapcsolaton keresztül tartott megbeszélésbe a Downing Street tájékoztatása szerint 26 ország és szervezet vezetői kapcsolódtak be. Köztük volt Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Petr Fiala cseh és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Ilie Bolojan ügyvezető román elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, valamint Mark Rutte, a NATO főtitkára, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az EU-tagországok vezetői alkotta Európai Tanács elnöke.
Az értekezleten a brit kormányfő kijelentette: Vlagyimir Putyinnak előbb-utóbb tárgyalóasztalhoz kell ülnie és komoly tárgyalásokat kell folytatnia az ukrajnai békéről.
Keir Starmer szerint azonban a nemzetközi közösség addig sem dőlhet hátra, és nem várhatja tétlenül, amíg ez megtörténik, hanem nyomást kell gyakorolnia a tartós, szilárd béke elérése érdekében.
A munkáspárti brit miniszterelnök szerint ennek biztosítására Ukrajnát olyan mértékben erősíteni kell, hogy meg tudja védeni magát. Ebbe beleértendő Ukrajna katonai képességeinek erősítése és a pénzügyi segítségnyújtás folytatása - tette hozzá.
Keir Starmer szerint mindemellett a "cselekvésre kész országok koalíciójának" fel kell készülnie bármiféle jövőbeni békemegállapodás védelmére.
A brit kormányfő a videótanácskozás utáni sajtótájékoztatóján erről azt mondta: megkezdődött a békefenntartási tevékenység előkészítésének "műveleti szakasza". Hozzátette: a részletek kidolgozására jövő csütörtökön Londonban tanácskozást tartanak a cselekvésre hajlandó résztvevők koalíciójának katonai vezetői, akik "erőteljes, robusztus tervet" vázolnak fel a majdani békemegállapodás biztosítására.
Starmer nem válaszolt közvetlenül arra a kérdésre, hogy pontosan mi lesz a békefenntartásban részes alakulatok feladata. Kijelentette ugyanakkor: a közelmúlt történelméből tudható, hogy Vlagyimir Putyin nem tart tiszteletben olyan megállapodásokat, amelyek nem tartalmaznak kellően robusztus biztonsági elemeket.
Március elején Londonban 18 ország vezetőinek személyes részvételével már tartottak egy Ukrajna-értekezletet, amelyen megállapodás született arról, hogy a résztvevők Nagy-Britannia és Franciaország irányításával, Ukrajnával együttműködve hozzákezdenek az ukrajnai harci cselekmények befejezését célzó tervek kidolgozásához, és ezeket a terveket áttekintik majd az Egyesült Államokkal is.
Keir Starmer a két héttel ezelőtti londoni csúcstalálkozón kijelentette, hogy Nagy-Britannia kész katonákkal és légierővel részt venni a jövőbeni ukrajnai békefenntartásban, és a szombati újabb tanácskozáson a brit kormányfő megerősítette ezt az álláspontot.
A szombati videóértekezlet utáni sajtótájékoztatóján Starmer elmondta: a résztvevők megállapodtak az orosz kormány jövedelemforrásait érintő szankciók fokozásáról, és keresik azokat a törvényes eszközöket, amelyekkel biztosítani lehet, hogy Oroszország megtérítse az Ukrajnának okozott károkat.
A brit miniszterelnök hangsúlyozta: a szombati tanácskozáson felmerült újabb pénzügyi szankciólehetőségek között nem szerepelt a korábbi büntetőintézkedések keretében külföldön zárolt orosz állami vagyoneszközök kisajátítása.
