Volt jegybankelnök: A 382 ezres nettó sokkal reálisabb képet ad a keresetekről

A közölt számok szerinte félrevezetőek lehetnek, mivel nem tükrözik a kereseti viszonyok valós szerkezetét. „A közepes helyzetű (medián) értéket a kiemelkedően nagy fizetést élvezők húzták fel a 714 ezer forintos számtani átlagra” – írja Bod, vagyis a hivatalosan közölt átlagbér nem tükrözi pontosan a tipikus kereseti viszonyokat.

Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatottak alacsony bére torzító hatással van az országos átlagra: „az ő adataik húzzák le a tényleges alkalmazottak kereseti átlagát, amely így még közelebb áll a havi egymillióhoz”.

 A hivatalos számok gyakran keltenek életidegen benyomást, különösen „a nyugdíjasok közérzetének lerontására különösen alkalmas a hétszázezret meghaladó hivatalos adat”. Reálisabb képet szerinte a nettó medián kereset mutat, amely márciusban 382 ezer forint volt: „Ez már hihető közlés a teljes munkaidőben foglalkoztatotti körben jellemző viszonyokról.”

 Bod figyelmeztet: „a keresetnövekedési ütem hóról hónapra mérséklődik”. Tavaly márciusban még 14 százalékos volt a bruttó bérnövekedés, idén viszont már csak 8,4 százalék. Az infláció miatt ráadásul a reálbérek emelkedése is szerényebb lett: „az átlagos nettó reálkereset már szerényebben, 3,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest”.

A gyengülő bérdinamika szerinte nem meglepő: „Tavaly sem volt érdemi gazdasági növekedés, 2023-ban pedig egyenesen csökkent a GDP.” Bár sok cég próbálja megtartani a munkaerőt, „túl sokáig nem lehet tartogatni a létszámot, ha nem indul be a növekedés”. A várakozások is romlanak: „Kevés olyan cég található, amely a korábbit akár csak megközelítő mértékben képes és hajlandó lenne növelni bérkiadásait.”

A minimálbér-emelés ígérete is szerinte egyre kevésbé tartható: „A vállalatok nagy többsége képtelen lenne 13 százalékkal nagyobb bért adni a legkevésbé képzett/gyakorlott munkavállalói körnek, amikor a cég forgalma alig nő, az adóteher annál inkább.” A gazdasági szerkezet miatt szerinte „nem lett sokkal több a jó állásból, a hozzátartozó kielégítő bérekkel”, így a magyar keresetek uniós összevetésben is lemaradásban vannak, még térségi szinten is.