Zajlik az elmúlt évek uniós projektjeinek zárása
Megjegyezte, hogy ezzel az aránnyal Magyarország az uniós tagországok között az élmezőnyben van.
Magyarország a 2014-2020-as uniós fejlesztési időszakban 11,5 ezer milliárd forint forrással rendelkezett hazai társfinanszírozással együtt, ezen belül az uniós keret 27 milliárd eurót tett ki - ismertette. Jelezte, hogy a 2014-2020-as időszakban Magyarország további 2,1 milliárd euró támogatás lehívására jogosult, ez 2023-ban 0,2 milliárd eurót, 2024-ben 1,5 milliárd eurót, 2025-ben pedig 0,2 milliárd eurót jelent.
Összességében Magyarországon mintegy 52 ezer projekt valósult meg a 2014-2020-as időszakban az uniós források felhasználásával - tette hozzá.
Felidézte, hogy ezzel párhuzamosan folyik a 2021-2027-es uniós fejlesztési időszak indítása is. Tavaly a kohéziós források megszerzéséről, az újjáépítési alap támogatási, illetve hitel részéről indultak tárgyalások. Az Európai Bizottság 2022 decemberében elfogadta a magyar operatív programokat, az újjáépítéssel kapcsolatos nemzeti terv támogatási részének felhasználását a tanács hagyta jóvá.
Magyarország és az Európai Bizottság 2022 decemberében megkötötte azt a partnerségi megállapodást, amely a 2021-2027-es pénzügyi időszakra biztosítja az együttműködést a kormány és a bizottság között, illetve lehetővé teszi a kohéziós pénzek felhasználását, lehívását - sorolta a miniszter.
Az idén december 8-án a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa jóváhagyta azt a nemzeti tervet, amely a helyreállítási alap hitel részének hasznosítását teszi lehetővé. Május elején az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosító csomagot, amely a bizottság jogállamisággal kapcsolatos aggályai miatt vált szükségessé. A bizottság két körben további pontosító kérdésekkel fordult a kormányhoz - idéztE fel Navracsics Tibor, hozzátéve: bízik abban, hogy a bizottság nyugtázza a válaszokat, és tovább lehet lépni az uniós források hozzáférése ügyében.
A közérdekű alapítványok uniós forráshoz jutásával kapcsolatban elmondta: február óta tárgyalnak a témában, a bizottság több fordulóban is egyre inkább kiterjesztően értelmezi korábbi kifogásait, és újabb kívánságokat fogalmaz meg. A magyar diákok 2024 szeptemberéig részt vehetnek az Erasmus programban, és a tárcavezető bízik abban, hogy az ezt követő időszakra is megállapodás jöhet létre a magyar diákok részvételéről a mobilitási programokban.
Képviselői kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: az Európai Parlament politikai nyomást gyakorol az Európai Bizottságra, ami nehezíti a tárgyalásokat.
Navracsics Tibor beszámolt arról, hogy Magyarország a 2021-2027-es időszak uniós forrásainak felhasználását is megkezdte, lehívás terén a tagországok között az első helyen áll.
A területfejlesztéssel kapcsolatban a miniszter elmondta, céljuk a területi egyenlőtlenségek csökkentésével hozzájárulni az uniós átlaghoz való felzárkózáshoz, az élhetőbb környezet biztosításához. Szerinte Magyarország uniós átlaghoz való felzárkózása jó ütemű, de ez országon belül eltérő képet mutat, ezért komplex térségi fejlesztési programokat, terveket dolgoznak ki.
Navracsics Tibor a 2024. január elseje után előttük álló feladatokról szólva elmondta: a kormányzati munka átszervezése keretében a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz kerül az államigazgatási és az önkormányzati szféra.
