Zaklatták a munkahelyén? Egy új magyar törvény alapján most minden napvilágra kerül(het)
Itt az új GDPR?
Az országgyűlés által tegnap elfogadott jogszabály értelmében valamennyi, 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cég köteles lesz decemberig olyan rendszert létrehozni, amelyen keresztül bejelenthetővé válik valamely, a munkavállalók által tapasztalt jogellenes vagy ilyennek feltételezett cselekmény. A 250 főnél többet foglalkoztató munkáltatók nem decemberben, hanem már a törvény kihirdetésétől számított 60 napon belül kötelesek lesznek a rendszert felállítani.
A pénzmosási törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknak a foglalkoztatottak számától függetlenül kell majd a bejelentési rendszert felállítani (ugyancsak a törvény kihirdetését követő 60 napon belül). Ez utóbbi körbe tartoznak például a hitelintézetek, a könyvvizsgálók, a bizalmi vagyonkezelők, de akár az ügyvédi irodák is.
Előzetes számítások szerint Magyarországon, a magánszférában a kötelezettség kb. 7-8.000 céget érint. December körül ezért hasonló rohamra lehet számítani, mint annak idején az adatvédelmi (GDPR) kötelezettségek felállításakor – itt is várhatóan az utolsó pillanatban fognak eszmélni azok, akik a rendszer felállítását inkább egy kötelező házi feladatként élik meg.
A szabályozás tartalmaz egy könnyítést az 50-249 főt foglalkoztató munkáltatók számára. Ők ún. közös bejelentési rendszert is működtethetnek. Arról viszont egyelőre nem került napvilágra információ, hogy ez a közös rendszer hogyan tud megvalósulni, azt ki hozza létre és hogyan lehet hozzá csatlakozni. Várhatóan a szabályozással legcélzottabban értintett ágazatok (könyvvelők, könyvvizsgálók, ügyvédek) tekintetében a vonatkozó kamarák fognak ilyen rendszert létrehozni.
Mit kell pontosan tenni?
Az érintett munkáltatók kötelesek lesznek egy belső eljárásrendet kialakítani, azaz annak a szabályait megalkotni, hogy hova érkezhetnek be a panaszok, hogyan történik azok elbírálása.
A visszaélés-bejelentési rendszernek nincsenek speciális formai követelményei, az felállítható egy külön erre létrehozott e-mail fiókkal vagy panaszláda kihelyezésével, de akár telefonos vonal, vagy külön erre szolgáló platform is megfelelő lehet.
Egyidejűleg a munkáltató köteles a rendszer működtetéséért felelős személyt vagy szervezetet is kijelölni, akihez első körben megérkeznek a bejelentések. Az elvárás ezzel a személlyel szemben az, hogy független és összeférhetetlen legyen.
Egyedileg megítélendő, hogy a cég szervezetén belül van-e olyan személy, aki ennek a függetlenségi kritériumnak megfelel. Akárcsak az adatvédelmi tisztségviselő esetén ez a pozíció is kiszervezhető lehet egy úgynevezett bejelentővédelmi ügyvéd vagy egyéb független társaság részére.
Mi történik, ha egy bejelentés érkezik?
„Főszabály szerint a foglalkoztató köteles valamennyi bejelentést kivizsgálni és tájékoztatni a bejelentőt a panasza beérkezéséről és az eljárás menetéről” – ismerteti Nagy Dóra Ágnes, a Jalsovszky ügyvéde. Néhány speciális esetben mentesül az érdemi vizsgálat kötelezettsége alól a munkáltató – így például a nyilvánvalóan alaptalan bejelentések esetén (például valaki azt ismételten teszi meg, a korábbival azonos tartalommal).
A bejelentéseket nem kell névvel megtenni, azonban a jogszabály megengedi a névtelen bejelentések érdemi vizsgálatának a mellőzését is, kivéve ha azok súlyos jog- vagy érdeksérelemre utalnak. A vizsgálatról tudomást szerezhet az a személy is, akivel szemben a bejelentést tették – de ő a bejelentő személyét nem ismerheti meg.
Fog-e működni a rendszer?
Valószínűleg az adott munkáltató elkötelezettségén, a cégen belüli bizalmi viszonyokon és a választott informatikai és bejelentés kivizsgálási módszeren fog múlni, hogy egy adott cég kultúráját valóban át fogja-e alakítani az új szabályrendszer. Ha egy potenciális bejelentő nem hiszi el, hogy bejelentését valóban pártatlanul és kilétének felfedése nélkül el fogják tudni bírálni, úgy valószínűtlen, hogy beleveti magát egy ilyen tortúrába.
Azon cégeknél azonban, akik komoly figyelmet fordítanak a rendszer informatikai és szervezeti bevezetésére, az új szabály várhatóan nemcsak egy kötelezően kipipálandó házi feladatot fog jelenteni, hanem a belső etikai normák növekedését eredményezheti.
