Varga Mihály: 2,2 százalék volt az államháztartási hiány tavaly
Magyarország ezzel az Európai Unió élmezőnyében szerepel, és a kormányzati prognózisnál - amely alapján 2,3 és 2,7 százalék közé várta a deficitet a kabinet - kedvezőbb hiányszám alakult ki - hangsúlyozta Varga Mihály. Elmondta: tavaly Magyarország kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól, és a tavalyi hiányszámok tükrében "jó okunk van azt gondolni", hogy ez az eljárás nem indul újra. A miniszter szólt arról is: a GDP-arányos államadósság 2013 végére 79,2 százalékra csökkent, így immár harmadik éve mérséklődik az államadósság mértéke, és a tendencia a következő években is folytatódhat.
Varga Mihály emlékeztetett: 2010-ben még 83 százalék volt az adósság mértéke. Magyarországon kívül az EU-tagállamok között csak 5 tudta csökkenteni GDP arányos adósságát - tette hozzá. A magyar adósságállomány még mindig nagyon magas, (miután 2002-2010 között majdnem a duplájára nőtt az adósság szintje) ezért is rögzítette a kormány az alaptörvényben, hogy a GDP 50 százaléka alá kell csökkenteni az adósságállomány mértékét - fejtette ki Varga Mihály. Szavai szerint az adósság szintjének csökkentése 2010 óta úgy következett be, hogy ezzel párhuzamosan az állami vagyon is gyarapodott.
Az Eurostatnak elküldött adatok az NGM, a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyeztetése után születtek - jelezte Varga Mihály. Banai Péter Benő, az NGM költségvetésért felelős helyettes államtitkára a részletekről elmondta, hogy a 2,2 százalékos hiányon belül a központi alrendszer hiánya az előzetesen közöltnek megfelelően 929,2 milliárd forint volt 2013-ban. A helyi önkormányzatok tavaly 121,9 milliárd forintos többlettel zártak, ez magában foglalja az adósságkonszolidáció keretében előtörlesztett összegeket is, mintegy 40 milliárd forintot.
Összességében a kormány és az Országgyűlés által megtett lépések a helyi önkormányzati rendszer tartós, fenntartható finanszírozásának irányába hatottak. A helyettes államtitkár kifejtette: az államháztartás és az önkormányzatok együttes, GDP-arányos hiánya 2,8 százalék lenne. Az uniós módszertan szerinti deficithez viszonyított eltérés módszertani korrekciók miatt van: ezek magukba foglalják az állami vagyonszerzéseket - például az E.ON megvásárlása miatti állami tőkeemelést, és további vagyongyarapító lépéseket - amelyek azonban nem növelik az uniós módszertan szerinti hiányt, csak az államadósságot - mondta Banai Péter Benő, hozzátéve, hogy az államadósság még így is csökkenő pályán maradt.
A korrekciós tényezők között említette a takarékszövetkezeti integrációs szervezetnek juttatott vagyoni hozzájárulást is. Kifejtette: az Országgyűlés tavaly arról döntött, hogy a kis- és közepes vállalkozások hitelezési tevékenységének bővítése érdekében az állam 135 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre az integrációs szervezetben; erről a tételről a kormány hosszan egyeztetett az Eurostattal, amelynek álláspontja szerint ezt a 135 milliárd forintos forrásjuttatást nem kellett állami kiadásként elszámolni.
Banai Péter Benő szerint az, hogy 2013-ban ilyen kedvezően alakult a hiány, jó alapot ad az idei költségvetés végrehajtásához is, és a kabinet idén is 3 százalék alatti hiánnyal számol. Kérdésre válaszolva Varga Mihály kifejtette: az évtized felé lehet aktuális Magyarország eurócsatlakozása. A legfontosabb feltételek közül Magyarország kettőt vagy hármat már teljesít, de a miniszter szerint a versenyképességen még sokat kell javítani azért, hogy egy reális, és a magyar gazdaság szempontjából előnyös dátumot ki lehessen tűzni.
Varga Mihály egy másik kérdésre ismét hangsúlyozta: a kormánynak nincs árfolyamcélja, és bár a költségvetés készítésekor egy bizonyos árfolyamszinttel kalkulálnak, de a büdzsé elég rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a piacon kialakult árfolyamszinthez. Az árfolyam akkor jó, ha a gazdaság stabil növekedését támogatja - fűzte hozzá. Arra a kérdésre, hol kell változtatni a magyar gazdaág versenyképességének további növeléséhez, a miniszter elmondta: a magyar gazdaság már most is sokkal versenyképesebb mint 4 évvel ezelőtt volt, de a következő ciklusban szükség lehet az Új Széchenyi Terv felülvizsgálatára, mert vannak olyan területek, amelyeket be kell vonni az "új gazdaságpolitikai gondolkozásba". (MTI)
