Elemzők korrektnek tartják, hogy a kamatfelárat és nem a kamatot rögzítik
A törvényjavaslat, amelyet a kormány hétfőn nyújtott be az Országgyűlésnek egyebek mellett rendelkezik arról, hogy a devizahitel forintra váltásakor a bank három hónapos BUBOR-hoz (budapesti bankközi kamatláb) kötött kamatot alkalmazhat. A kamatfelár az eredeti kamatfelár, amely azonban nem lehet kevesebb, mint 2 százalék, és nem haladhatja meg lakáscélú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén az 5,5 százalékot, nem lakás célú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződésnél pedig a 7 százalékot. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője elmondta: a devizahitelek felvételekor a kamatfelár szintén 2-5 százalék körül volt, pont annyi, mint a mostani törvényjavaslatban. Korrekt dolog, hogy nem a kamatot rögzítik, hanem a kamatfelárat - vélekedett.
Az ING vezető elemzője nem gondolja, hogy jelentős verseny alakulna ki az ügyfelekért a hitelpiacon, mivel információs előnyük van azoknak a bankoknak, ahol az ügyfél bankolt, ők ismerik a legjobban az ügyfelüket. Megjegyezte: összességében ezek a kamatok alacsonyabbak, mint a forinthitelek kamatai. Az előző egy évhez képest érezhetően csökkenni fog a devizahitelesek döntő többségének törlesztőrészlete - mondta. A törvényjavaslat nagyjából összhangban áll a korábban kiszivárgott információkkal, de bizonyos szempontból valamivel enyhébb megkötést jelenthet, hogy explicit módon csak egy kamatperiódusra vonatkozik a kamatfelár korlátozása - írta Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában.
Hozzátette: igaz, a fair bankrendszerről szóló törvény alapján ezt követően is nehéz lesz a kamatfelár emelése. Az viszont egyértelműen pozitív a bankok szempontjából, hogy minden kiváltó hitel változó kamatozású lesz, tehát nem rögzül hosszú időre egy alacsony kamatszint, hanem csak a kamatfelár - vélekedett az elemző. Ahogy az várható volt, a bankrendszer a piacinál alacsonyabb kamat mellett lesz kénytelen újrakötni a szerződéseket, ami átlagosan 1-2 százalékos kamatfelár kiesést jelenthet - írta Réczey Zoltán.
A kamatfelár korlátozása szektorszinten mintegy 30-50 milliárd forintos bevételkiesést jelenthet évenként, amellett, hogy a devizahiteles elszámolások miatt csökkenő tartozások is már önmagukban véve hasonló bevételkiesést okoznak - vélekedett. Az OTP szintjén évi 10-15 milliárd forint bevételkiesés várható, ami még mindig kedvezőbb, mintha kedvezményes árfolyamon történt volna a forintosítás - fogalmazott Réczey Zoltán. A szakértő szerint ezzel lezárulhat egy nehéz időszak a bankszektor szempontjából, jelentős veszteségek árán, de megszabadulhat egy óriási kockázattól, ami az elmúlt években folyamatos nyomás alatt tartotta a bankokat, így nem utolsó sorban az OTP árfolyamát is.
