Koronavírus: Mi a helyzet a vis maior, illetőleg MAC/MAE klauzulákkal a járványügyi veszélyhelyzet idején?

Mi a vis maior?

A vis maior a római jogig visszavezethető jogintézmény: ide sorolhatók egyrészt az elsöprő erejű természeti erők (például földrengés, árvíz), valamint egyes emberi/társadalmi megmozdulások (például háborúk, forradalmak). A római jog szerint vis maiorért általában senki sem felel, kivéve, ha azt valaki szerződésben vállalta, vagy például, ha az illető tehetett arról (neki felróható volt), hogy a dolgot vis maior érhette. Dr. Ferenczy Balázs, a Kapolyi Ügyvédi Iroda csoportvezető senior ügyvédje ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a vis maior – jóllehet klasszikus gyökerekkel, és meglehetősen elterjedt szerződéses joggyakorlattal bír – mégsem rendelkezik normatív alappal a hatályos magyar jogrendszerben. A jogintézmény a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseiből, illetve azok magyarázatából közvetetten vezethető le, a gyakorlatban pedig a felek által az egyes szerződésekben meghatározott klauzulában, illetve a bírói gyakorlat által kimunkált ítéletekben nyeri el pontos tartalmát.

A koronavírus-járvány minősülhet vis maiornak és hivatkozhatunk rá szerződéses viszonyainkban?

A szerződések során főként azokban az esetekben lehet vis maiorra hivatkozni, ahol a felek az erőhatalom esetköreit, és ezen belül a járványügyi helyzetet szerződéses megállapodásuk részévé tették. Ezek a klauzulák a leggyakrabban közép, illetőleg hosszútávú szerződéses viszonyokban (például építési-szerelési szerződések, hitelkeretszerződések) szerepelnek, kérdés azonban, hogy van-e ilyen klauzulánk, és ha igen, annak mi a pontos tartalma. E szabályok általában eligazítást adnak arra vonatkozóan, hogy vis maior helyzetben a feleknek milyen szerződéses kötelezettségei vannak egymás irányában (például írásbeli értesítési kötelezettség a vis maior helyzet bekövetkeztéről, annak mivoltáról), mennyi ideig tart egy ilyen helyzet (a felek általában átmeneti időszakra teszik lehetővé ennek alkalmazását), és hogy ezen átmeneti időszakot követően mit kell és/vagy lehet tenni (elállás, vagy felmondás, ha a vis maior helyzet nem múlt el az átmeneti időszak alatt, vagy a szerződéses kötelezettségek újraindítása).  

Dr. Ferenczy emlékeztet rá, hogy a koronavírus-járvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítését célzó azonnali intézkedésekről szóló kormányrendelet (47/2020. (III. 18.)), továbbá a fizetési moratóriummal kapcsolatos főszabály végrehajtásáról szóló végrehajtási rendelet (62/2020. (III. 24.)) vonatkozó szabályai például szerződéses kötelezettségek teljesítése alóli mentességet fogalmaznak meg az üzletszerűen folyósított hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések adósai esetében. Ez tulajdonképpen a járványügyi helyzet miatt fellépő esetleges fizetésképtelenségek, valamint ennek eredményeként a gazdaság egészét, és az igazságszolgáltatást is valószínűleg súlyosan megterhelő jogviták kockázatának vette elejét.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda senior ügyvédje felhívja a figyelmet arra, hogy szerződéses klauzula nélkül is megállhat a vis maior például akkor, ha az arra hivatkozó fél bizonyítani tudja, hogy valamely szerződéses kötelezettségét konkrétan a kialakult járványügyi helyzet, illetve a járványügyi helyzetre közvetlenül visszavezethető ok miatt nem tudta teljesíteni, ezt az okot nem látta előre, és annak előre való felmérése/belátása tőle nem is volt elvárható. Ebből a szempontból például lényeges kérdés lehet a szerződés megkötésének időpontja, illetőleg, hogy az adott üzleti tevékenységet például a külföldi beszállítók esetleges leállása mikortól kezdve, és hogyan, milyen mértékben érintette.

Mikor lehet problémás vis maiorra hivatkozni?

A fentiek ellenére számos olyan szerződéses kapcsolat van, ahol a vis maiorra való hivatkozás valószínűleg nehézségeket okoz. Ilyenek például a kiskereskedelmi egységek, üzletek bérletére irányuló szerződések. Rada Mátyás, a Kapolyi Ügyvédi Iroda munkatársa ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mivel a bérleti szerződésekben a vis maior általában olyan, a felek ellenőrzési körén kívül eső eseményeket jelent, amelyek a bérlet tárgyául szolgáló épületet vagy annak egy részét károsítják vagy elpusztítják, a bérleményt a bérlő számára birtokolhatatlanná vagy használhatatlanná teszik (ilyen például tűz, árvíz, vagy akár háborús események), a koronavírus-járvány okozta helyzet kapcsán a „használhatatlanság” új értelmezése merülhet fel.

Lehet-e károkozás vis maior esetén?

A Kapolyi Ügyvédi Iroda álláspontja szerint amennyiben a szerződésszegő fél alappal hivatkozik arra, hogy kötelezettségét vis maior miatt nem tudta teljesíteni, ezért magatartása, ill. mulasztása ellenőrzési körén kívül eső, és/vagy előre nem látható okra vezethető vissza, a szerződésszegésért, és így a károkozásért való felelősségét elvileg ki tudja menteni. Fontos megjegyezni, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától (MKIK) – a magyar joggyakorlattól eddig meglehetősen idegen intézményként, egy erre a célra kialakított szabályzat alapján – ún. vis maior igazolás kérhető egy adott szerződésben meghatározott kötelezettség (vagy kötelezettségek) nemteljesítésével kapcsolatban. Az MKIK a fenti szabályzatában ugyanakkor két dologra hívja fel a figyelmet: egyrészt arra, hogy a vis maior fogalmát sem a magyar és az uniós jog, sem pedig a bírói gyakorlat nem definiálta, másrészt arra, hogy a „vis maior hivatkozások kamarai igazolásának célja a perek lehetséges elkerülése, a vállalkozások kulturált gazdasági együttműködésének előmozdítása, az esetleg mégis meginduló perekben a bizonyítás egyszerűsítése, a pertartam csökkentése.” A koronavírus járványt követő ítélkezési gyakorlat nagy kérdése lesz, hogy a fenti elemek egyidejű vizsgálata alapján a vis maiorra vonatkozó joggyakorlatot milyen irányba fejleszti majd tovább.

Mi az a MAC/MAE klauzula?

Ha vis maior helyzet miatt a szerződés nem mondható fel, az ellenérdekű fél esetleg más klauzulá(ka)t/jogalapot fog keresni a szerződés megszüntetésére. Az angolszász jogrendszer ill. nemzetközi mintaszerződések hatásaként a magyar szerződéses gyakorlatban is széles körben elterjedt az ún. MAC/MAE (Material Adverse Change/Material Adverse Effect, magyarul lényegesen hátrányos hatás) klauzulák használata, amelyekkel jellemzően hitel- és kölcsön szerződések, valamint M&A tranzakciók dokumentációjában találkozhatunk. A MAC klauzulák fő forrása – hasonlóan a vis maiorhoz – a felek által a szerződésben kölcsönösen kialkudott rendelkezések, ennek a jogintézménynek azonban a magyar jogrendben jelenleg nincs jogszabályi háttere.

Egy, a Loan Market Association által standardizált kölcsönszerződésben például lényeges hátrányos hatásnak minősül a hitelfelvevő tekintetében felmerült minden olyan tény, esemény vagy körülmény, vagy ezek sorozata, amelynek a hitelező észszerű véleménye szerint az alábbiakra lényegesen hátrányos hatása van vagy lehet:
-a hitelfelvevő gazdasági (pénzügyi vagy egyéb) helyzetére;
-a hitelfelvevő gazdálkodására, üzletvitelére;
a hitelfelvevő azon képességére, hogy szerződésszerűen teljesítse bármely finanszírozási okirat, vagy az azokat biztosító szerződés szerinti kötelezettségét;
-illetve bármely olyan tranzakciós dokumentum jogszerűségére, kötelező erejére, érvényességére, érvényesíthetőségére, ranghelyére vagy rangsorára, amelynek a hitelfelvevő szerződő fele.

Egy MAC/MAE

-(hitelező által elvárt) hiánya szolgálhat például előzetes feltételként ahhoz, hogy a finanszírozó teljesítse a hitelkeretszerződés alapján fennálló folyósítási kötelezettségét;
-vagy (hitelező által meg nem engedett) bekövetkezése például eredményezheti, hogy a hitelfelvevő az MAC/MAE hiánya tekintetében vállalt kötelezettségét megsérti, amely szerződésszegési eseményt idézhet elő;
-vagy (hitelező által meg nem engedett) bekövetkezése/fennállása közvetlenül is eredményezhet szerződésszegési eseményt.

Mikor beszélhetünk MAC klauzula szerinti „lényegesen hátrányos hatás” bekövetkezéséról?

Dr. Ferenczy szerint ebben a kérdésben – magyar bírói joggyakorlat és jogszabályi rendelkezések hiányában – érdemes az angolszász jogfejlődés eredményeire támaszkodnunk. Ezek szerint egy lényegesen hátrányos hatásnak például:
időben elhúzódónak kell lennie: a változás hosszútávon és marandóan érinti az adott társaság bevételtermelő képességét;
mennyiségileg jelentősnek kell lennie: MAC klauzulán alapuló elállásra eredményesen lehetett hivatkozni például két egymást követő negyedéves bevétel 50 százalékos csökkenése esetén, más esetben az eljáró bíróság 64 százalékos negyedéves bevétel csökkenést határesetnek tekintett,  az EBITDA 86 százalékos csökkenése azonban minden kétséget kizáróan lényes érdemi változásnak minősült.
Ugyanakkor az érintett teljes iparágat sújtó külső hatások – tekintettel arra, hogy azok az adott iparág valamennyi szereplőjét érintik –, általában nem esnek a MAC klauzulák fogalmi körébe.

A fentiek csak az angolszász ítélkezési gyakorlat kereteit jelölik ki, és nem jelentik azt, hogy kisebb mértékű bevételcsökkenések ne eredményezhetnének MAC/MAE-t elismerő döntést, de azt sem, hogy akár magasabb mértékű bevételkiesés esetében ne dönthetne a bíróság a MAC/MAE klauzula alkalmazása ellen. Általánosságban az mondható el, hogy az eljáró bíróságok megszorítóan értelmezik a MAC/MAE klauzulákat, ugyanis azok többnyire kizárják pl. háború, természeti katasztrófák, vagy vis maior esetén történő alkalmazhatóságukat, amellyel a rendszerszintű kockázatokat lényegében a vevőkre (hitelezőkre) hárítják. A koronavírus-járvány globálissá válásával a MAC klauzulákban a koronavírus-járvány, mint specifikus körülmény is kezd azonban megjelenni, mint elállást kiváltó ok alóli kifejezett mentesülés. Fontos ugyanakkor aláhúzni, hogy a MAC/MAE klauzulában hivatkozott specifikus körülmény (ilyen a koronavírus-járvány is) csak abban az esetben jelenthet mentesülést, ha az az adott iparágat vagy tevékenységet általánosságban, minden piaci szereplőt beleértve, egyaránt érinti. Amennyiben a hatás egy adott vállalat tekintetében (lényegesen) súlyosabb, mint az iparági átlag, megdőlhet a rendszerszintű kockázat tézise, és a céltársasággal/hitelfelvevővel szemben – az eset valamennyi tényezőjét figyelembe véve – megállhat a MAC/MAE klauzula érvényesítésének jogszerűsége.

Lehet a jelenlegi helyzetben MAC/MAE klauzulára hivatkozni szerződéstől való elállás vagy például hitelfolyósítás-megtagadás céljából?

Minden esetben kiterjedt, és alapos szerződéses szabályértelmezést igényel annak a megállapítása, hogy a koronavírus okozta járványhelyzet, valamint az ezáltal okozott gazdasági és jogi körülmények a szerződésekben meghatározott MAC/MAE klauzulák hatálya alá esnek-e. A Kapolyi Ügyvédi Iroda véleménye és a múltbeli tapasztalatok alapján általánosságban elmondható, hogy a MAC/MAE klauzulák specifikusan az adós/szerződéses partner egyéni pénzügyi-, gazdasági, illetve jogi helyzetére vonatkoznak. Az a körülmény azonban, hogy a koronavírus miatt a világgazdaságnak és a magyar gazdaságnak egyaránt globális járványügyi helyzettel kell szembesülnie, önmagában nem ad megfelelő jogalapot arra, hogy a szerződő fél MAC/MAE klauzula alapján szerződés megszüntetési jogot érvényesítsen. A kockázatok elemzésénél mindazonáltal különös figyelmet kell fordítani a fentiekben hivatkozott, a jelenlegi helyzet által egy adott vállalatra gyakorolt esetleges diszproporcionális hatásokra.

Vannak más szerződéses szabályok, amelyek alapján egy hitelintézet például fontolgathatja a kölcsönszerződés felmondását?

A fizetési moratórium a kölcsönszerződéseknek csak a tőke és kamattörlesztési szabályai alól ad – időszakos, és nem végleges – felmentést. Ez a hitelfelvevői kötelezettségeknek nagyon fontos, ám korántsem egyetlen halmaza. A joggyakorlatban elterjedt kölcsönszerződések a tőke és kamattörlesztési szabályokon túlmenően további kötelezettségeket írnak elő a hitelfelvevő számára. Ilyen például bizonyos pénzügyi mutatóknak (DSCR, LTV) való megfelelés, pénzügyi információk folyamatos rendelkezésre bocsátása, illetve a biztosítéki/fedezeti érték fenntartása. Ezek teljesítése az adósoknak – a kormányrendeletben megfogalmazott fizetési moratórium, valamint vis maior helyzet fennállása alatt is – változatlanul teljes körű kötelezettsége.

Amennyiben az adós valamely további kötelezettséget (vagy kötelezettségeit) megszegi, és az (vagy azok) az eset összes körülményét figyelembe véve súlyos szerződésszegésnek minősül(nek), a hitelintézet megfontolhatja a vonatkozó szerződés felmondását, ami a hitelfelvevőnek a fizetési moratórium időszaka alatt sem érdeke.

Mi a megoldás?

A jelenlegi helyzetben mind a (jogi jellegű) vis maior (a veszélyhelyzet kihirdetésére és végrehajtására vonatkozó kormányrendelet), mind pedig a MAC/MAE klauzulák megfelelő alapot szolgáltathatnak arra, hogy a szerződéses partnerek tárgyalóasztalhoz üljenek, és a vitás kérdéseket megnyugtatóan, hosszú távon rendezzék egymással. Nyilvánvaló, hogy a felek ezzel elsősorban a gazdaság különböző szektorainak a veszélyhelyzet utáni újraindítását segítik elő, amely már most hatalmas, embert és piacot próbáló, de kölcsönösnek látszó feladat.