MSZP: Orbán pitbulljai alaptalanul rágalmaztak

"Orbán Viktor pitbulljai újból bebizonyították, hogy alaptalanul rágalmaztak mindenkit, akit az elmúlt időszakban perbe akartak fogni" - jelentette ki a Kossuth téren, a Vidékfejlesztési Minisztérium épületével szemben Török Zsolt.
    

A politikus úgy fogalmazott, hogy Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztosnak "nincs jó időszaka", mert a bíróság a Bábolna-ügyben felmentette Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, míg a filozófuspályázatok ügyében is megszüntették az eljárást. Szavai szerint ezek mellett számos olyan ügy volt, ahol "az bizonyosodott be, hogy Budai Gyula alaptalanul rágalmazott, politikailag meghurcolt embereket".
    

Török Zsolt azt mondta, hogy a pénteki ügyészségi döntés után "Orbán Viktor pittbulljainak" két lehetősége maradt: vagy lemondanak és visszafizetik a közpénzből indokolatlanul felvett milliókat, vagy tovább folytatják a vizsgálódást az elmúlt két év zavaros ügyeivel. Ezt követően a szóvivő krétával egy sematikus ábrát rajzolt a Kossuth tér betonjára, amely azoknak a "Nyerges-vontatóknak" helye, amelyek - elmondása szerint - "elviszik a közpénzeket és természetesen a földeket is".
    

Azt gondolom ezt Andrásnak és Ferencnek kell megbeszélnie egymást között" - válaszolta arra a kérdésre, hogy Gyurcsány Ferenc ellen nem Budai Gyula, hanem az LMP-s Schiffer András tett feljelentést.
   

 Arra a felvetésre, hogy a Sukoró-ügyben öt ember ellen vádat emeltek, azt felelte: "azt gondolom, a legfontosabb az lenne, ha ezeket az alaptalan vádaskodásokat befejeznék Budai Gyuláék (...) és inkább a kormányzással foglalkoznának. Úgy látom az nem nagyon megy nekik".
    

A Központi Nyomozó Főügyészség pénteken bizonyítottság hiányában szüntette meg a Gyurcsány Ferenc ellen hivatali visszaélés miatt folytatott nyomozást a Sukoró-ügyben, öt ember ellen ugyanakkor vádat emelt.
    

Keresztes Imre főügyész arról tájékoztatta az MTI-t, hogy bár a hivatali visszaélés megalapozott gyanúja fennállt, az újabb tanúkihallgatások és a párhuzamosan folyó polgári per eredményére figyelemmel nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a telekcseréről hozott döntésben, mint ahogy az eljárásának a célját sem.
    

Gyurcsány Ferencet azzal gyanúsította az ügyészség, hogy a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatban azért döntött törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve a telekcseréről, hogy egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek. A főügyészség 2011. októberi közlése szerint a befektetőkkel 2008 májusában folytatott megbeszélésen arról döntött, támogatja a cserével történő ingatlanszerzést, és ennek megfelelő feladatokat szabott az illetékeseknek.
    

A volt miniszterelnök mindvégig tagadta, hogy bűnös lenne, koncepciósnak minősítette az ellene indult eljárást, és úgy foglalt állást, hogy a sukorói beruházás majdnem egymilliárd dollárt hozott volna az országnak, és kétezer-ötszáz embernek adott volna munkát. (MTI)