MNB: augusztusban megkezdődik a forint- és a ténylegesen devizában törlesztett hitelek elszámolása
A szóvivő ismertette: a pénzügyi intézmények április 30-i adatszolgáltatása szerint mintegy 3,5 millió elszámolási kötelezettséggel érintett forint-, és mintegy 16 900 ténylegesen devizában törlesztett hitelszerződés van. Hozzátette, e számok még változhatnak, mert magukba foglalják a bankok által indított perek és az MNB közérdekű keresetei által érintett követeléseket is. Ez ugyanakkor csak egy elméleti maximum, amihez képest lényegesen kevesebben kaphatnak majd ténylegesen elszámolási levelet.
A vonatkozó jogszabályok szerint ugyanis nem kell kiküldeni értesítőt azoknak, akiknek az esetében nem történt tisztességtelen kamat-, díj- vagy költségemelés - számos rövid futamidejű szerződés ilyen - és szerződésük szerződésszerinti teljesítéssel már megszűnt. A szóvivő felhívta a figyelmet: az elszámolással nagyszámú szerződés érintett. Az elszámolás eredményeképpen jóváírandó, visszafizetendő összeg kisebb lesz, mint a devizahiteles elszámolásban volt, mert itt nincs árfolyamrés-visszatérítés, csak a tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, díj- és költségemelés következtében az ügyfelekre hárított terheket kell visszafizetniük a pénzintézeteknek.
A jóváírandó, visszajáró összeg nagysága attól függ, hogy az adott intézmény az elmúlt években milyen mértékben emelt egyoldalúan, tisztességtelenül díjat, költséget, kamatot, ezért az egyes intézmények által elszámolandó összegek között jelentős eltérések lehetnek. Emellett a devizahitelekhez viszonyítva itt jóval nagyobb a kis összegű, rövid futamidejű fogyasztási hitelek, gyorskölcsönök aránya, amelyeknek a kamatait nem emelték a finanszírozók, így nincs a fogyasztók felé elszámolandó összeg.
A forint- és ténylegesen devizában törlesztett hitelek kapcsán a pénzügyi szolgáltatók által indított perek február és május között lezárultak, így a szóvivő szerint augusztus 1-jével valamennyi intézménynél elindulhat az elszámolás. Binder István felidézte: ebben a körben 26 pénzügyi szolgáltató indított pert annak bizonyítására, hogy általános szerződési feltételeik tisztességesek, ezért érvényesek voltak, ám valamennyit elveszítették a magyar állammal szemben. Egyes perek első fokon, mások másodfokon zárultak le, és olyan is volt, amely a Kúria elé került.
Az MNB által indított közérdekű keresetek egy része ugyanakkor még folyamatban van. Az MNB 16 intézmény esetében élt közérdekű kereset indítási jogával. Ezekben a perekben az MNB-nek kell bizonyítania, hogy az érintett pénzügyi szolgáltatóknál 2010. november 27. és 2014. július 19. között egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosítás történt. A 16 perből eddig 6 zárult le jogerősen - jellemzően az MNB pernyertességével, illetve a bank fizetési kötelezettségével -, számos ügyet júliusban tárgyalnak másodfokon.
Több mint 50 intézmény pedig - élve a törvény erre vonatkozó lehetőségével - alávetési nyilatkozatot tett arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel önként elszámol a fogyasztókkal. A közérdekű perek, illetve önkéntes elszámolás nyomán esetlegesen keletkező követelések elszámolása - lévén, hogy ebben az esetben is forint-, illetve ténylegesen devizában törlesztett hitelekről van szó -, szintén augusztus hónapban kezdődik meg.
Előfordulhat ugyanakkor, hogy ha valamely közérdekű per nem zárul le augusztusig, az adott intézmény érintett ügyfelei később kapják meg az elszámolást - fejtette ki a szóvivő. Ha valakinek több forintszerződése volt, akkor több szerződésre vonatkozóan kap elszámolást. Binder István elmondta: a forint- valamint a ténylegesen devizában törlesztett hitelek esetében ugyanazok az elszámolásra és a panasztételre vonatkozó szabályok, mint a devizahitelek esetében.
Az érintett fogyasztók ugyanúgy névre szóló, tértivevényes levélben kapják meg az elszámolást, amelynek kézhezvételétől számítva 30 napig élhetnek panasszal pénzügyi szolgáltatójuknál. A pénzügyi intézményeknek 15 napon belül tájékoztatniuk kell ügyfeleiket az elszámolási folyamat lezárásáról, a fogyasztók pedig az attól számított 60. napig jelezhetik, ha jogosultak voltak az elszámolásra, de nem kaptak.
A Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) most is akkor lehet fordulni, ha valaki - álláspontja szerint - jogosult lett volna az elszámolásra, de panaszát elutasította az intézmény, vagy a szolgáltató nem jogosan hivatkozott a panasztételi határidő túllépésére, illetve alaki hibát vétett. A szóvivő a devizahiteles elszámolások kapcsán felhívta a figyelmet arra, a pénzügyi intézmények döntő többségénél már lejárt a panasztételi határidő, figyelemmel az elszámolás lezárultáról közzéteendő hirdetmény 15 napos és az ügyfelek 60 napos panasztételi határidejére. Az utóbbit csak igazolt akadályoztatás esetén lehet túllépni - hangsúlyozta. (MTI)
