Simor: csaknem egyhangúan döntött a monetáris tanács a kamatemelésről
A jegybank elnöke elmondta: a tanács előtt 25 bázispontos kamatemelési, illetve az 5,50 százalékos kamat tartására vonatkozó javaslat volt, a döntés értelmében az alapkamat 5,75 százalékra nőtt. Az MNB novemberben is emelte a kamatot 5,25 százalékról 5,50 százalékra.
A világpiaci olajárak emelkedése és az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) létrejött bérmegállapodás játszott döntő szerepet abban, hogy monetáris tanács 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a kamatot - jelentette ki Simor András. Noha az elmúlt egy hónapban az élelmiszerárak és a keresetek alakulása inflációs szempontból kedvező volt, a világpiaci olajárak és az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejött bérmegállapodás a következő egy-két évre inflációs szempontból kedvezőtlen, és hatása nyomán a 3 százalékos inflációs cél távolodik - indokolt a jegybank elnöke.
Simor András elmondta: a minimálbért és a szakmunkás minimálbért is tartalmazó OÉT megállapodás, valamint a 4-6 százalékos bérajánlás magasabb inflációt jelent, mint amivel inflációs prognózisában kalkulált az MNB. A jegybank a bérajánlási sáv aljához közeli mértékkel számolt - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a kamatemelkedést bejelentő döntés után miért gyengült kissé a forint, az MNB elnök azt felelte, hogy a múlt havi döntést követő órákban is gyengült a forint, majd egy hónap alatt 3-4 százalékkal erősödött. "
A monetáris tanács nem egy-két óra, hanem egy-két év távlatában gondolkodik, s az árstabilitás vezérli" - tette hozzá. "A kormány és az MNB kapcsolatát nem nevezném kiélezettnek" - felelte egy másik kérdésre az elnök, amely a múlt havi kamatdöntés utáni nemzetgazdasági minisztériumi bírálatot feszegette. Véleményem szerint az a normális, ha egy országban a nemzeti bank függetlenségét tiszteletben tartják, ez segíti az ország kockázati megítélését, és csökkenti az országkockázati felárat - egészítette ki a választ Simon András.
Arra a kérdésre, hogy az optimális gazdaságpolitika kialakítása érdekében mikor találkozott a kormányfővel, az MNB elnöke azt felelte, hogy utoljára 2009 januárban találkozott Orbán Viktorral. Amennyiben a magánnyugdíjpénztári megtakarítást, illetve a 12 év alatt felhalmozott vagyon egy részét elkölti a kormány, akkor az növeli az államadósságot - felelte egy másik kérdésre Simor András. "Ha valamit megtanultunk az elmúlt néhány évben, az az, hogy a magyar gazdaság sebezhető a világban, mégpedig azért, mert magas az államadóssága és magas a külföldi adóssága.
Márpedig ezen a helyzeten ront a magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos döntés" - fejtegette a jegybank elnöke. Simor András úgy vélte, hogy a nyugdíjrendszert érintő döntések évtizedekre szólnak. Éppen ezért egy ilyen rendszerbe "nagyon rapid módon beavatkozni, semmiképpen nem célszerű". Az állami nyugdíjrendszernek és a magánnyugdíjpénztári rendszernek is van kockázata. A két rendszer együttélésének az az előnye, hogy az állami nyugdíjrendszernek mások a kockázatai, mint a magánnyugdíjpénztári rendszernek, ezért aki itt is és ott is kap nyugdíjat, az megosztja a kockázatokat, és ez a biztonságot valamelyest növeli - magyarázta az MNB elnöke.
