Anglia: javuló növekedési prognózis, csökkenő adók
George Osborne alsóházi előterjesztésében közölte: az új előrejelzés szerint a brit hazai össztermék (GDP) az idei naptári évben az eddig jósolt 0,7 százalék helyett várhatóan 0,8 százalékkal növekszik. A brit kormány - az általa létrehozott, de függetlenül működő Költségvetési Felelősség Hivatalának új prognózisai alapján - a következő években már jelentős gyorsulással számol: a szerdai költségvetési tervezetben jövőre 2 százalékos, 2014-re 2,7 százalékos, 2015-re és 2016-ra egyaránt 3 százalékos GDP-növekedési várakozás szerepel.
A brit gazdaság 2008-2009-ben az eddigi leghosszabb recesszióját élte át. A visszaesés 2009 harmadik negyedévéig tartott; az volt a hatodik olyan negyedév egymás után, amelyben csökkent a brit gazdaság összteljesítménye. Ilyen hosszú recesszióra még nem volt példa Nagy-Britanniában azóta, hogy a brit statisztikai hivatal 1955-ben elkezdte a rendszeres negyedéves GDP-kimutatások közlését. A brit gazdaság teljesítménye tavaly ismét lefelé indult: a brit statisztikai hivatal kimutatása szerint Nagy-Britannia GDP-értéke negyedéves összevetésben 0,2 százalékkal csökkent 2011 utolsó három hónapjában.
A legutóbbi adatok nyomán sok elemző kettős mélypontú recessziótól tart, vagyis attól, hogy a brit gazdaságban ismét több negyedévig tartó visszaesés kezdődhet, még ha az idei év egészében nem is lesz recesszió. A brit pénzügyminiszter szerdai parlamenti előterjesztésében bejelentette azt is, hogy az áprilisban kezdődő pénzügyi évben a gazdaság versenyképességének erősítése végett 26 százalékról - az eredetileg tervezett 25 százalék helyett - 24 százalékra csökken a társasági adó, amely 2014-ig 22 százalékra csökken tovább. A jelenlegi brit kormány 28 százalékról kezdte csökkenteni a társasági adót.
Osborne a költségvetési tervezetet előterjesztő beszédében kijelentette: egy nemzedéknyi idő óta ez a legnagyobb mértékű társaságiadó-csökkentési folyamat a brit gazdaságban, és ennek eredményeként a vállalati szféra adóterhe "drámaian alacsonyabb lesz", mint a legnagyobb versenytárs gazdaságokban. Mindemellett a legmagasabb keresetűek éves jövedelemadó-kulcsa is csökken az áprilisban kezdődő pénzügyi évtől, az eddigi 50 százalékról 45 százalékra.
A Munkáspárt vezette előző brit kormány 2009-ben jelentette be, hogy az addigi 20 és 40 százalékos adókulcsok mellé meghonosít egy új, 50 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot a 150 ezer fontnál (52 millió forintnál) nagyobb éves személyi jövedelmekre. Az intézkedés a 2010 áprilisában kezdődött pénzügyi évtől érvényes. A Munkáspárt a 2010. májusi parlamenti választásokon ellenzékbe került, de az 50 százalékos felső adókulcsot a konzervatív-liberális koalíció alkotta új brit kormány akkor még érvényben hagyta.
Osborne azonban az új költségvetési tervezetet ismertető szerdai alsóházi előterjesztésében azonban közölte, hogy az 50 százalékos személyi jövedelemadóból az eredetileg várt évi 3 milliárd font pótlólagos költségvetési bevételnek mindössze a harmada folyt be, "ami szinte semmi", miközben ez az adókulcs "súlyos torzulásokat" okozott az adórendszerben. A pénzügyminiszter szerint ezért a kormány ezt az adókulcsot leszállítja, ugyanakkor a tehetősek arányosabb tehervállalásnak biztosítása végett 7 százalékos regisztrációs illetéket vet ki azonnali hatállyal az újonnan vásárolt, kétmillió fontnál nagyobb értékű magáningatlanokra.
Azokat pedig, akik ilyen vagy ennél nagyobb értékű ingatlanaikat megpróbálnak offshore cégekre íratni adóelkerülés céljából, 15 százalékos értékalapú büntetőadóval sújtják. Brit sajtóértesülések szerint a legtehetősebb britek az elmúlt évtizedben csaknem százezer nagy értékű ingatlant jegyeztek be adóparadicsomokban működő offshore cégek nevére. Ezeknek az ingatlanoknak a becsült összértéke meghaladja a 200 milliárd fontot (hetvenezer milliárd forint), és így a brit államkassza évente több mint egymilliárd font adó- és illetékbevételtől esik el. Osborne a leggazdagabbak ilyen jellegű adóelkerülési próbálkozásait "erkölcsileg visszataszítónak" nevezte szerdai előterjesztésében.
A pénzügyminiszter ugyanakkor közölte: jövőre 1100 fonttal évi 9205 fontra (3,2 millió forintra) emelkedik az adóköteles személyi jövedelmek alsó határa, vagyis az ennél kevesebbet keresőknek nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. A brit statisztikai hivatal adatai szerint a teljes munkaidőben dolgozó brit alkalmazottak éves bruttó átlagbére tavaly valamivel meghaladta a 26 ezer fontot (9,2 millió forint). (MTI)
