Londoni elemzők: lendületet adhat a világgazdaságnak az alacsony olajár
Citybeli elemzői vélemények szerint az európai feltörekvő térség gazdaságai, köztük Magyarország is az olajárak csökkenésének legnagyobb nyertesei között lesznek a javuló cserearányok miatt. Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai kimutatták, hogy az olajárak június óta végbement 40 dolláros zuhanása éves szintre vetítve 1300 milliárd dollárnyi jövedelemtömeget csoportosít át az olajtermelő országoktól a nettó olajfogyasztó gazdaságokhoz; ez a globális hazai össztermék (GDP) 1,7 százaléka. A ház szerint mivel az olajtermelő országok maguk is fogyasztók, az olajárak csökkenésének nettó világgazdasági hatása ennél sokkal kisebb lesz.
A tipikus relatív költekezési hajlandóságok összemérése alapján azonban könnyen elképzelhető, hogy a globális GDP-értékhez 0,5-1,0 százalékot ad hozzá az olajárak csökkenése - áll a Capital Economics keddi tanulmányában. A cég iparági elemzői szerint valószínűleg "hiú ábránd" a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) részéről az a várakozás, hogy az alacsony olajárak hosszabb távon majd élénkítik a globális keresletet, és visszaszorítják az OPEC-en kívüli olajexportőrök magasabb költségű termelését. Amit azonban az OPEC az olajárak zuhanásán veszít, az a világgazdaság többi térségének nyereség - fogalmaznak a Capital Economics londoni elemzői.
A Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzőstábja Magyarországot és a feltörekvő európai térség több más gazdaságát emeli ki a fő nyertesek között. A ház közgazdászai kedden ismertetett elemzésükben azt vizsgálták, hogy az egyes nettó olajimportőr országok cserearány-mutatóira milyen GDP-arányos hatást gyakorol a globális nyersolajárak rövid idő alatt végbement 40 dolláros zuhanása. A Standard Bank londoni elemzői hangsúlyozták, hogy a következő egy évben a földgázárak esésére is számítanak, tekintettel arra, hogy a földgáz tendenciaszerűen követi a nyersolaj árfolyampályáját.
A ház a globális alaptípusnak tekintett Brent olajféleség jelenlegi 70 dollár körüli árfolyamát vette figyelembe, és számítási modellként a földgázárak 30 százalékos zuhanását feltételezte. A Standard Bank elemzői szerint e kettős árdinamika legnagyobb nyertese Dél-Afrika lesz, amelynek kereskedelmi cserearány-egyenlege a cég előrejelzési modellje alapján a hazai össztermék 2,5 százalékával javulhat. A tanulmány szerint ezután Magyarország következik a GDP-érték 2,2 százalékának megfelelő cserearány-javulással, és a fő haszonélvezők között lesz Törökország (1,9 százalék), Lengyelország (1,8 százalék) és Románia (0,9 százalék).
A Standard Bank elemzőinek számításai szerint az olajár-zuhanás és a várhatóan ezt követő földgázárfolyam-erózió legnagyobb vesztese Venezuela lesz 7,1 százalékos GDP-arányos cserearányromlással, utána Nigéria és Oroszország következik 6,6, illetve 6,2 százalékos negatív egyenleghatással. Az egyik legtekintélyesebb londoni stratégiai elemzőműhely, a Királyi Külügyi Intézet - székháza után közkeletű nevén Chatham House - energiaipari kutatási programjának vezetője szerint az OPEC - amely múlt heti értekezletén az olajárak zuhanása ellenére sem csökkentette 30 millió hordós napi kitermelés kvótáját - ugyanazokat az alapvető hibákat követi most el, mint az 1980-as évek olajár-összeomlásának idején.
Paul Stevens professzor kedden ismertetett tanulmányában az OPEC jelenlegi stratégiáját "nagyon veszélyes szerencsejátéknak" nevezi, amely szerinte két súlyos tévedésre épül. Az egyik tévedés Stevens professzor szerint annak a fel nem ismerése, hogy a fogyasztást befolyásoló jövedelmi hatás és árhatás nem ugyanaz. A másik tévedés pedig annak a fel nem ismerése, hogy a megtérülési árküszöb - vagyis az az árszint, amelyen a befektetők döntenek az új kitermelési kapacitások gazdaságosságáról - és a termelésleállítási árküszöb - vagyis az az árszint, amelyen a már meglévő kitermelési kapacitások további működtetéséről vagy leállításáról döntenek a termelők - szintén nem ugyanaz.
A Chatham House vezető szakértője szerint e koncepcionális léptékű tévedések miatt bízik abban az OPEC, hogy az alacsony olajárak visszavetik a szervezeten kívüli termelők - elsősorban az Egyesült Államok - palaolaj-kitermelését. A forgalomban lévő becslések hordónként 60-80 dollárra teszik az amerikai palaolaj-termelés megtérülési árküszöbét, e becslések azonban az esetek zömében messze eltúlzottak, mivel figyelmen kívül hagyják, hogy a palaolaj-termelés jelenlegi robbanásszerű felfutása rendkívüli mértékben felduzzasztotta a kezdeti beruházási költségeket. Az új palaolaj-kitermelési kapacitások kifejlesztésének beruházásai azonban idővel lassulni kezdenek, csökkentve e kapacitásfejlesztési költségeket, és velük együtt a megtérülési árküszöböt is - fejtegeti a Chatham House kutatási vezetője. (MTI)
