Londoni elemzők: nem lesz elég az EKB mennyiségi enyhítése
A Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház közgazdászai Mario Draghi EKB-elnök szerdai nyilatkozatából arra a következtetésre jutottak, hogy az eurójegybank teljes egészében végigviszi a havi 60 milliárd eurós - összesen 1100 milliárd eurósra tervezett - eszközvásárlási programot. A ház londoni elemzői kimutatták ugyanakkor, hogy az EKB mennyiségi enyhítési ciklusának GDP-arányos értéke ebben az esetben is hozzávetőleg csak a fele lenne az amerikai Federal Reserve, illetve a Bank of England - a brit jegybank - által végrehajtott likviditáspótló programokénak.
A Bank of England az eddigi 375 milliárd fontos (160 ezer milliárd forintos) mennyiségi enyhítéssel az éves brit GDP-érték 20 százalékánál nagyobb értékű új likviditást juttatott a brit gazdaságba. A Federal Reserve mennyiségi enyhítési ciklusának értéke megközelítette az Egyesült Államok hazai össztermékének 25 százalékát. A Capital Economics elemzői szerint az EKB arra kényszerülhet, hogy a programot a jelenleg tervezett eszközvásárlási keret kimerítése után is további likviditásinjekciókkal folytassa. A ház azzal számol, hogy az euróövezeti gazdaság növekedése jövőre 1 százalékra lassul a cég által 2015-re várt 1,5 százalékról, mivel a jelenlegi EKB-program által meggyengített euró és az olajárak esése teremtette átmeneti növekedési hajtóerő addig elenyészik.
A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - elemzői is azt valószínűsítették szerdai értékelésükben, hogy az EKB az elvileg 2016 szeptemberéig meghirdetett mennyiségi enyhítési program határideje után is folytatni fogja az eszközvásárlási ciklust. A ház közgazdászai hangsúlyozzák, hogy a program hatékonyságát a hitelkereslet gyengesége is rontja, tekintettel arra, hogy sok euróövezeti vállalat még a pénzügyi válság előtti fellendülés idejéből fennmaradt adósságaitól sem szabadult meg. A Commerzbank szerint ezt tükrözheti, hogy az euróövezeti bankok kétharmada egyelőre nem használta hitelkihelyezéseinek növelésére az EKB eszközvásárlásaiból eredő pótlólagos likviditást.
A ház szerint mindebből az a következtetés vonható le, hogy az eurójegybank mennyiségi enyhítési ciklusa nem ad jelentősebb felhajtóerőt a valutauniós gazdaság növekedésének. A Commerzbank elemzői közölték: az EKB "nagyon derűlátó", 1,9 százalékos előrejelzésével szemben a saját prognózisuk csak 1,3 százalékos jövő évi növekedést valószínűsít az euróövezetben. A ház szerint e lassú növekedési ütem mellett 2016 közepéig eltarthat, mire az euróövezeti hazai össztermék reálértéken eléri a pénzügyi válság előtti szintet.
A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő londoni részlegének elemzése szerint még az EKB mennyiségi enyhítési programjának vége előtt, akár már az idei év végére elfogyhatnak a másodpiacról azok a szuverén kötvények, amelyek az eurójegybank jelenlegi vásárlási kritériumainak megfelelnek, mivel - éppen a likviditásözön által hajtott hozamesés miatt - a kötvényállomány egyre nagyobb hányadának hozama kerül az EKB által alsó határként meghatározott mínusz 0,2 százalék alá.
A Moody's kimutatása szerint például a 2 és a 30 év közötti futamidősávba - vagyis az eurójegybank által kijelölt lejárati határok közé - eső német államkötvények 28 százalékának hozama süllyedt már a mínusz 0,2 százalékos határ alá, jóllehet a mennyiségi enyhítési ciklus januári bejelentésének idején még csak 5 százalék volt a mínusz 0,2 százaléknál alacsonyabb hozamú német államkötvények aránya. A hitelminősítő számításai szerint ha a hozamesés sebessége az elmúlt hónapokban tapasztalt ütem felére csökken, az EKB akkor is kifogy a saját feltételeinek megfelelő, tehát felvásárolható osztrák, finn, francia, ír, holland és portugál államkötvényekből. A Moody's szerint ezért az eurójegybank a mennyiségi enyhítési program feltételeinek módosítására kényszerülhet, ha el akarja érni a meghatározott eszközvásárlási értéket. (MTI)
