Atomenergia: pro és kontra

Az atomenergia olyan, mint a repülőgép: ha baj van, akkor többnyire nagy baj van, miközben a többi közlekedési eszköz csakúgy, mint az energiaforrások többsége "csak" apránként, de minden nap szedi áldozatait.

A világon jelenleg 442 kereskedelmi célú atomreaktor működik 31 országban. A beépített 375 gigawatt kapacitás a világ áramtermelésének 16 százalékát adja. Az arány 1986 óta, vagyis a csernobili katasztrófa óta nem változott, más szóval az atomenergia-kapacitás növekedése csak lépést tartott a világ áramfogyasztásának növekedésével.

 

Az átlagon belül Észak-Amerikában és Európában gyakorlatilag megállt a fejlődés az 1980-as évek vége óta, nem számítva a mind újabb biztonsági fejlesztéseket és óvintézkedéseket. Sőt, az elmúlt évtizedben több reaktort végleg le is állítottak Bulgáriában, Litvániában, Szlovákiában, Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában. Ázsiában ellenben 11 országban 26 reaktort építenek jelenleg is.

 

Az utóbbi hét évben újonnan hálózatra kapcsolt atomreaktorok közül 17 ázsiai országokban, 2 Oroszországban, 2 Ukrajnában és egy Romániában kezdett áramot termelni, illetve az újonnan kezdett 52 reaktorépítkezésből mindössze 8 van Oroszországban, további egy-egy Franciaországban, Finnországban, Pakisztánban és Brazíliában - a többi mind Ázsiában épül, a legtöbb Kínában és Indiában. Az atomenergia mellett szól, hogy az atomerőművek lényegében nem szennyezik a környezetet üvegházhatást okozó anyagokkal.

 

A teljes termelési láncban - az uránbányászattól az atomerőművi hulladék kezeléséig - az atomenergia kilowattóránként 2-6 gramm széndioxidot juttat a légkörbe, annyit, mint a szél- vagy a napenergia-termelési lánc, azaz kevesebb mint 1 százalékát annak, amit a szén-, olaj- vagy gázalapú termelési folyamat bocsát ki, az atomenergia és a nukleáris eszközök "világcsendőre", a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) adatai szerint.

 

Az atomenergia mellett szól viszonylagos olcsósága is, annak ellenére, hogy atomerőművet építeni minden lehetőség közül a legdrágább, és mind jobban nőnek a biztonsági és hulladékkezelési költségek is, amelyeket ma már évtizedekre előre szólóan beépítenek az atomerőműben termelt áram árába. Ennek ellenére az Egyesült Államokban 1999-ben - amikor a Brent kőolaj szabadpiaci ára az év eleji 9 dollár és az év végi 26 dollár között alakult hordónként - egy kilowattóra áram termelési költsége olajtüzelésű erőművekben átlagosan 4,50 cent, gázüzemű erőművekben 4,37 cent, széntüzelésű erőművekben 2,20 cent, atomerőművekben 2,21 cent volt.

 

A széntüzelésű erőművek 0,01 centes költségelőnye 2001-től megszűnt, valószínűleg örökre. 2008-ban, amikor a Brent ára elérte eddigi csúcsát 147,50 dolláron, egy kilowattóra áram megtermelése országos évi átlagban 17,23 centbe került olajjal, 7,80 centbe gázzal, 2,80 centbe szénnel és 1,96 centbe atomenergiával. Az amerikai Nuclear Energy Institute utolsó teljes körű adatai szerint 2009-ben a sorrend 12,37 cent, 5,00 cent, 2,97 cent és 2,03 cent volt. Szintén 2008-ban a paksi atomerőmű kilowattóránként átlagosan 10,16 forintért adta el az általa megtermelt áramot, aminek a teljes költsége - adó előtti eredménye alapján - körülbelül, 8,60 forint volt a számára.

 

Tavaly az értékesítési ár 11,16 forint volt, de a paksi áram így is messze a legolcsóbb maradt minden hazai áramtermelő energiaforrás közül, beleértve a megújulókat is. Az atomerőműben termelt áram ára azért viszonylag stabil, mert az árban csekély az urán árának aránya, vagyis még az energiaforrás nagy ármozgása sem hat különösebben a termelési költség egészére. Uránból nagyon kevés kell: egy kilogrammjával annyi áramot lehet termelni, mint 20 tonna szénnel.

 

Így az áramtermelési költség keveset változott annak dacára, hogy az uránoxid szerződésen kívüli középárfolyama 2001-ben például kanadai fontonként (0,453 kg) 7 dollár körül volt a világpiacon, 2007 júniusában 136 dolláron megdöntötte minden idők rekordját, majd tavaly nyárig 40,75 dollárig süllyedt, és most 66 dollár körül van a február eleji 73 dollár helyett, amely eddig az idei csúcsa volt. Az uránnak nincs szervezett szabadpiaca, tőzsdéje - mint a kőolajnak -, de a forgalom 15 százaléka hosszú lejáratú szerződéseken kívül zajlik, és ez befolyásolja az árakat.

 

A világ bizonyított és valószínű, még ki nem termelt uránkészlete 4,74 millió tonna volt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) 2005-ös felmérése szerint, ez 65 évi világfogyasztásnak felel meg a mai ütemben. A készletek politikailag stabil, "megbízható" helyeken vannak, főleg Ausztráliában, Kazahsztánban, Kanadában, az Egyesült Államokban és Dél-Afrikában. Ehhez járulhat 10 millió tonnányi nem bizonyított, feltételezett készlet.

 

További több mint 25 millió tonna urán nyerhető ki foszfát- és palarétegekből. Így a mai ütemű fogyasztás akár több mint háromszáz évig fenntartható lenne. Az atomerőművekből származó fáradt üzemanyag újradúsítható, ami tovább növeli az atomenergia-termelés várható élettartamát. Az atomenergia ellen szól az, hogy veszélyes - ennyiben teljesen érthető a környezetvédők aggodalma és tiltakozása. A balesetveszélyen az sem változtat, hogy hosszú távon és statisztikailag az atomenergia a legtisztább, a legbiztonságosabb és a legolcsóbb mindazon források közül, amelyek általánosan használhatók áramtermelésre.

 

Az égetés útján áramot termelő források - szén, olaj, gáz, biomassza - folyamatosan szennyezik a környezetet. Az energianövények termesztése részben felelős a rohamosan emelkedő élelmiszerárakért is. Az atomenergiához hasonlóan tiszta módszerek - a víz-, a hullám-, az árapály-, a szél-, a geotermikus, a napenergia - pedig nem is állnak rendelkezésre bárhol, bármilyen akaratlagos mennyiségben. Ezért a gazdaságok belátható ideig a legnagyobb fokú takarékosság mellett is aligha mondhatnak le az atomenergiáról. (MTI)


Javult a balatoni vonatok menetrendszerűsége nyáron

A MÁV intézkedéseinek köszönhetően a nyári főszezonban 7 százalékkal javult a Balaton északi partján a vonatok menetrendszerűsége - írta a közösségi oldalán pénteken a vasúttársaság vezérigazgatója.
2026. 08. 28. 23:00
Megosztás:

Öt százalékkal nőtt a szlovén GDP a második negyedévben

Szlovénia hazai összterméke (GDP) 5,0 százalékkal nőtt éves összevetésben az idei második negyedévben az első negyedévi, felülvizsgált 3,2 százalékos bővülés után - közölte a szlovén statisztikai hivatal pénteken.
2026. 08. 28. 22:00
Megosztás:

A stabilcoin-fizetések áttörhetik a határokat: a cégek a gyorsabb elszámolást keresik

A stabilcoinok felhasználása egyre látványosabban lép túl a kriptotőzsdék és a digitális eszközökkel aktívan kereskedők világán. Egyre több vállalat azért fordul a blokkláncalapú fizetések felé, mert gyorsabb nemzetközi elszámolást, alacsonyabb devizaváltási költségeket és hatékonyabb likviditáskezelést szeretne. A következő növekedési hullámot pedig már nem feltétlenül a technológiai lelkesedés, hanem a versenykényszer indíthatja el.
2026. 08. 28. 21:00
Megosztás:

Tovább erősítette refinanszírozási és tőkepiaci szerepét az MBH Jelzálogbank az első fél évben

Jelentős mérlegfőösszeg-növekedés és erősödő refinanszírozási aktivitás a hitelintézetnél Jelentősen növelte refinanszírozási aktivitását az MBH Jelzálogbank 2026 első fél évében: a refinanszírozott hitelállomány június végére 603,2 milliárd forintra emelkedett, ami éves összevetésben 48,6 százalékos növekedést jelent.
2026. 08. 28. 20:00
Megosztás:

Vegyes képet mutat a munkaerőpiac

Vegyes kép bontakozott ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a munkaerőpiac júliusi mutatóiból: a népességfogyással szemben aktivizálódott a munkaképes lakosság, és egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma. Az adatokat szezonális tényezők is befolyásolták és a jövőt illetően semmiféle trendre nem lehet következtetni belőlük.
2026. 08. 28. 19:00
Megosztás:

Az S&P megerősítette Kína adósi besorolását

Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet megerősítette Kína hosszú lejáratú "A plusz" és rövid lejáratú "A-1" deviza- és helyi valutában kibocsátott szuverén adósságának minősítését. A hosszú lejáratú minősítési kilátások "stabilak" maradtak a pénteken ismertetett jelentés szerint.
2026. 08. 28. 18:00
Megosztás:

Csaknem megduplázták a lakáshitel-törlesztésre fordított pénzt az egészségpénztárak tagjai

Az első félévben 3,7 milliárd forint egészségpénztári megtakarítást fordítottak lakáshitelek törlesztésére a tagok, ami közel a duplája az egy évvel korábbinak – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből. Nagyot nőtt az önkéntes nyugdíjkasszák vagyona, a pénztáraknak pedig összesen 77 ezerrel több tagja van, mint tavaly ilyenkor.
2026. 08. 28. 17:00
Megosztás:

Tovább mélyül a demográfiai gödör: több mint 8 százalékkal esett vissza a születésszám júliusban

Az előzetes adatok szerint 2026 júliusában 6197 gyermek született, és 8896 ember halt meg. Az előző év azonos hónapjához képest a születések száma 8,2, a halálozásoké 2,9 százalékkal csökkent, a házasságkötéseké pedig 3,6 százalékkal nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-vel.
2026. 08. 28. 16:00
Megosztás:

Júliusban 69 millió euró volt a külkereskedelmi többlet

Júliusban az export euróban mért értéke 11 százalékkal, az importé 15 százalékkal nőtt, 69 millió euró volt a külkereskedelmi többlet, az egyenleg 434 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2026. 08. 28. 15:00
Megosztás:

Így változott a nyugdíj, és így változik januártól

Január 1-jétől 120 ezer forintra nő az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege - ismertette Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön a kormány előző napi döntését a Facebook-oldalán.
2026. 08. 28. 14:00
Megosztás:

Minden tizedik középkorú magyarnak van befektetési célú ingatlana

A középkorú magyarok felének nem reális lehetőség a befektetési célú ingatlanvásárlás, miközben 12 százaléknak már van is ilyen ingatlana. A K&H biztos jövő kutatás második negyedéves eredményei szerint a megkérdezettek 49 százaléka eleve nem számol ezzel a lehetőséggel, közel harmaduk, 27 százalékuk viszont már gondolkodott rajta, hogy kiadásra vásároljon lakást. A kutatás alapján sokan nyitottak lennének erre a befektetési formára, de jóval kevesebben érzik úgy, hogy valóban megengedhetik maguknak. A szándék különösen a 30-as és 40-es korosztályban, valamint a magasabb jövedelműek körében jelenik meg, míg az 50-esek, a falvakban és a keleti országrészben élők jóval nagyobb arányban zárják ki ezt az opciót.
2026. 08. 28. 13:00
Megosztás:

A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások felülvizsgálatáról

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körüli legújabb szabályozói változások és felülvizsgálatok érdemben átrendezhetik a hazai újépítésű lakáspiacot. Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint a kiemelt státuszok felülvizsgálata nem csupán a kínálati szerkezetre lehet hatással, hanem fenntarthatóbb várostervezési környezetet és új lehetőségeket is teremt.
2026. 08. 28. 12:00
Megosztás:

Emelkedtek a vezető amerikai indexek; az Nvidia kedvező számai támogatták a technológiai szektor jó teljesítményét

A befektetői hangulatra az Egyesült Államokban is a megoldatlan közel-keleti konfliktus és annak inflációra és kamatpályákra gyakorolt hatása nyomták rá a bélyegét, miközben a piacok már tegnap is tűkön ülve várták Kevin Warsh mai beszédét a Jackson Hole-i gazdasági szimpóziumon.
2026. 08. 28. 11:00
Megosztás:

Európai piacokon az eladók domináltak; a technológiai szektor jól teljesített

Eladói nyomás alatt zajlott a kereskedés a mértékadó európai tőzsdéken csütörtökön, amikor a tartósan magasan ragadó olajárak és ezek kamatpályákra gyakorolt hatása alapozta ugyan meg a kedvezőtlen hangulatot, de országspecifikus hírek is rontották a befektetői kedvet.
2026. 08. 28. 10:00
Megosztás:

OFFICIAL TRUMP token az élen: ez hajtja a 10 legjobban teljesítő kriptovalutát

A kriptopiac legnagyobb nyerteseinek listája ezúttal szokatlanul sokféle történetet mesél egyszerre. A politikai mémcoin OFFICIAL TRUMP több mint 22%-os ugrással vezeti a mezőnyt, az Ethena mögött konkrét tokenomikai fordulat áll, a Solana intézményi szempontból kapott erős megerősítést, miközben a VeChain egy fontos hálózati frissítésre készül.
2026. 08. 28. 09:00
Megosztás:

Így lehet hosszú pereskedés helyett lezárni egy jogi vitát

Tízmilliárdok mennek el pereskedésre, pedig sok vita bíróság nélkül is lezárható. Közjegyző előtti egyezséggel akár egy nap alatt jogerős megállapodás köthető.
2026. 08. 28. 08:00
Megosztás:

Fizetési haladékot kapott a Bayer Construct

A csütörtökön kiadott bírósági végzés ideiglenes fizetési haladékot biztosít a Bayer Construct számára a csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet érdemben elbíráló bírósági döntésig - olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön közzétett kibocsátói tájékoztatóban.
2026. 08. 28. 07:00
Megosztás:

Ezért érzed úgy, hogy egyre többet takarítasz meg, mégis egyre elérhetetlenebb a saját lakás

Miért tűnik elérhetetlennek a saját lakás, ha papíron csak 9 évnyi fizetésbe kerül? Magyarországon bő 9 évnyi nettó átlagkereset szükséges egy 60 négyzetméteres lakás vagy ház megvásárlásához, az átlag lakáskereső azonban ennél jóval távolabbi célnak érzi a saját otthon megszerzését. Hogy mi áll a nagy különbség mögött, és hol kell a legtöbbet, illetve a legkevesebbet dolgozni egy saját lakásért Magyarországon, azt a zenga.hu legfrissebb elemzése mutatja be.
2026. 08. 28. 06:00
Megosztás:

Megjelentek a legújabb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, keresetekre vonatkozó gyorstájékoztatója, mely szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete. Ugyanezen időszakban a nettó átlagkereset 529 700 forint volt a hivatal szerint, míg a bruttó mediánérték 617 900, a nettó mediánérték pedig 438 000 forint. A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak azok a lakossági ügyfelek, akik az átlag- és mediánösszegeket keresik meg havonta.
2026. 08. 28. 05:00
Megosztás:

Nemcsak a kamat vágás alakítja a forint árfolyamát az elkövetkező időszakban

A Magyar Nemzeti Bank 25 bázisponttal, 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot, miközben a Pénzügyminisztérium a GDP 7,5 százalékára emelte a 2026-os hiánycélt és az államadósság átmeneti növekedésével számol. A forint mégis erősödött a kamatdöntést követően. Az AKCENTA szerint ez arra utal, hogy a piac jelenleg nem egyetlen mutatóra reagál. A következő hónapokban a költségvetési konszolidáció hitelessége, a kamatpálya és a külső kockázatok együtt alakíthatják a magyar deviza árfolyamát. A bizonytalanabb környezetben a devizában kereskedő vállalatok számára felértékelődik az árfolyamkockázatok előzetes kezelése.
2026. 08. 28. 04:00
Megosztás: