Nemcsak a kamat vágás alakítja a forint árfolyamát az elkövetkező időszakban

Az MNB augusztus 25-én a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A döntést a kedvező inflációs folyamatok tették lehetővé: júliusban az éves infláció 1,2 százalékra mérséklődött. A jegybank ugyanakkor továbbra is hangsúlyozza a pozitív reálkamat és a devizapiaci stabilitás fontosságát, a következő kamatlépésről pedig a szeptemberi Inflációs jelentés ismeretében dönt.

Ezzel párhuzamosan a Pénzügyminisztérium jelentősen átírja az idei költségvetési pályát. A korábbi 3,7 százalék helyett 7,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, miközben az államadósság-ráta 74,6 százalék helyett átmenetileg 77,5 százalékra emelkedhet. A kormány ugyanakkor mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást tervez és 2027-től ismét csökkenő adósságpályát ígér.

A kamatvágás önmagában még nem dönti el a forint irányát

A forint a kamatcsökkentés ellenére erősödött. Az EUR/HUF a döntés előtti 362 körüli szintről augusztus 26-án 360 közelébe ért. A nemzetközi fizetések és devizapiaci megoldások szakértője, az AKCENTA CZ szerint a reakció azt mutatja, hogy a 25 bázispontos vágást a piac nagyrészt beárazta, a befektetők figyelme pedig egyre inkább arra irányul, hogy a költségvetés stabilizálására tett lépések mennyire bizonyulnak hitelesnek és tartósnak.

„A forint szempontjából most két, részben ellentétes folyamatot látunk. Az alacsony infláció lehetőséget ad az MNB-nek a kamatok óvatos csökkentésére, ami önmagában mérsékelheti a forint kamatelőnyét. Ezzel szemben a költségvetési helyzet rendezésére tett hiteles lépések javíthatják Magyarország kockázati megítélését és támaszt adhatnak a magyar devizának. A 7,5 százalékos hiány és az emelkedő államadósság azonban továbbra is komoly kockázat. A piac számára ezért most elsősorban az lesz fontos, hogy a meghirdetett konszolidáció valóban megjelenik-e a következő hónapok költségvetési adataiban” – mondta Eduard Kusala, az AKCENTA CZ magyarországi piacért felelős kereskedelmi igazgatója.

A forint szempontjából további bizonytalanságot jelentenek az energiaárak, az aszály gazdasági hatásai és a nemzetközi befektetői hangulat. Az energia drágulása ronthatja a magyar külkereskedelmi egyenleget, később pedig az inflációt is emelheti. A következő időszakban ezért a forintot egyszerre mozgathatják kedvező és kedvezőtlen tényezők, ami növelheti az árfolyam ingadozását.

A vállalatoknak nem az árfolyamot kell eltalálniuk

Az AKCENTA CZ szerint a jelenlegi helyzet legfontosabb üzenete az importáló és exportáló vállalatok számára, hogy a mostani, viszonylag erős forintot nem érdemes tartós adottságként kezelni. Az importőrök számára a jelenlegi szintek kedvezőbb lehetőséget jelenthetnek a következő hónapok euró- vagy dollárfizetéseinek részleges előzetes fedezésére. Az exportőrök számára viszont a forint további erősödése csökkentheti a devizabevételek forintban számított értékét, ezért náluk a jövőbeni bevételek megfelelő árfolyamszinten történő rögzítése kerülhet előtérbe.

„A vállalatok számára nem az a legfontosabb kérdés, hogy néhány hét múlva pontosan hol lesz az EUR/HUF árfolyam. Sokkal fontosabb meghatározni azt az árfolyamszintet, amely mellett az adott üzlet vagy szerződés még biztosítja a tervezett árrést. Ha ezt a vállalat ismeri, nem kell az árfolyam irányára fogadnia. A devizakitettség egy részét előre fedezheti, a fennmaradó résszel pedig továbbra is kihasználhatja a számára kedvező piaci mozgásokat” – hangsúlyozta Eduard Kusala.

A következő hónapokban a szeptemberi MNB-döntés mellett a tényleges költségvetési adatok, az állampapírpiaci hozamok és az októberre ígért középtávú adósságcsökkentési terv lehetnek a forint legfontosabb hazai mozgatórugói. A vállalatok számára ezért a devizakockázat tudatos kezelése továbbra is fontosabb lehet, mint az árfolyam rövid távú irányának előrejelzése.