Új korszakot hoz az aszály a magyar szántóföldeken
Az idei nyár időjárása különösen élesen mutat rá arra, milyen gyorsan változnak a mezőgazdasági termelés feltételei. A június végi rekordhőhullámot követően július végén ismét országos hőségriasztás lépett életbe, miközben az ország több térségében továbbra is súlyos az aszályhelyzet. A tartós csapadékhiány és a magas hőmérséklet különösen érzékenyen érinti a szántóföldi növényeket: az öntözetlen állományok sok helyen jelentős stressznek vannak kitéve, a nyári kultúrák esetében pedig a csapadék késői érkezése már csak korlátozottan képes mérsékelni a károkat.
Ebben a helyzetben egyre több gazdaság számára már nem az extra hozam, hanem a kiszámítható termelés fenntarthatósága a kérdés. A Pipelife Hungária megbízásából készült felmérés[1] több mint 70 olyan szántóföldi gazdaság tapasztalatait vizsgálta, amelyek már alkalmaznak öntözést.
Az eredmények kimutatták, hogy szélesedik a vízpótlás szerepe a gazdák körében: a kukorica különböző típusai mellett a napraforgó, a szója és bizonyos búzafajták esetében is megjelent az öntözés. A kutatás szerint a megkérdezett öntöző gazdaságok mintegy harmada az elmúlt tíz évben kezdett el öntözéssel foglalkozni. Ebben a körben a vízpótlás bevezetésének leggyakoribb okai között szerepelt a kiszámíthatatlan száraz időszakok miatt várható termésmennyiség-csökkenés, valamint a minőségromlás megelőzése.
„A kutatásunk egyik érdekes tanulsága, hogy az öntözés már olyan kultúráknál is megjelenik, amelyeket korábban kevésbé kapcsoltunk össze a vízpótlással. A felmérésben szereplő napraforgó-termesztő gazdaságok 38 százaléka például már öntözi ezt a növényt, és az étkezési vagy malmi minőségű búzát termesztők mintegy ötöde is alkalmaz öntözést. Az éghajlati alkalmazkodás tehát a hagyományos szántóföldi kultúrákat is elérte” – mondta Nagy Zsolt István, a Wienerberger marketingvezetője.
„Az öntözés szerepe látványosan átalakul napjainkban. Egyre több gazdálkodó nem elsősorban többlethozamot vár a vízpótlástól, hanem szeretné kiszámíthatóbbá tenni a termelést a szélsőséges időjárási viszonyok miatt. Ha a száraz periódusok hossza és időzítése ennyire bizonytalan, az öntözés a kiszámítható szántóföldi termelés egyik alapfeltétele lesz” – tette hozzá a szakember.
A következő években ezért az elegendő vízkészlet mellett a hatékony felhasználás is kulcskérdés lesz a gazdaságok számára. A vízkészletek védelme, az energiafelhasználás mérséklése és a pontosabb kijuttatás egyszerre válhat versenyképességi és fenntarthatósági szemponttá, különösen azokban a térségekben, ahol a csapadékhiány visszatérő probléma.
„A vízgazdálkodás a mezőgazdaság egyik meghatározó kérdése napjainkban. Nem lesz elegendő egyszerűen több vizet kijuttatni, arra is figyelni kell, hogy a víz a megfelelő helyre, megfelelő időben és minél kisebb veszteséggel jusson el. Ezért a víz- és energiahatékony öntözési infrastruktúrák szerepe várhatóan tovább erősödik a hazai mezőgazdaságban” – összegezte Nagy Zsolt István.
Egyre fontosabb kérdés lehet a jövőben, hogyan tudják a gazdaságok az öntözést nemcsak válságkezelő eszközként, hanem hosszabb távon is fenntartható, víztakarékos módon beépíteni a termesztési gyakorlatba. Ez alapjaiban formálhatja át a szántóföldi növénytermesztés gyakorlatát Magyarországon.
